"Esze, kardja, s házassága után boldogul az ember"

Előszó

Előszó A Csáky család hét évszázada, a 14. század vége óta van jelen a magyar történelemben. Első jelentős adományaikat Zsigmond királytól kapták. Tagjai országos politikai és katonai tisztségeket, megyei hivatalokat, egyházi méltóságokat töltöttek be, gyakori szereplőivé válva a politika-, a hivatal- vagy a hadtörténetnek. Rokonságuk a Báthoryakkal, Wesselényiekkel, Bercsényiekkel társadalmilag is a hazai elit sorába emelte őket. Birtokaik a gazdaság- és társadalomtörténet kutatói számára kínálnak kedvező lehetőségeket. Kora újkori történelmünk nevezetes eseményei - háborúink, függetlenségi- és szabadságharcaink - között aligha tudnánk olyant találni, amelyben a család valamelyik tagja ne jutott volna szerephez. Az 1514. évi parasztháborúban Dózsa keresztesei által kivégzett Miklós csanádi püspök persze legfeljebb szenvedő alanya lehetett a paraszti felháborodásnak, de Mihály gyulafehérvári kanonok Szapolyai János király udvari káplánjaként, majd János Zsigmond nevelőjeként már királyi/fejedelmi udvar szereplőjévé vált. A 16/17. század fordulóján élt István, az erdélyi hadak főgenerálisa, mind Báthory Zsigmond fejedelem, mind Mihály vajda környezetében meghatározó szerepet töltött be. A 17. század zavaros első éveiben lehetséges fejedelemként is emlegették, békéltető magatartása folytán azonban nem válhatott Bocskai vetélytársává. Kiemelkedő szerepét így is megtartotta, Bocskai fejedelemként az erdélyi hadak főparancsnokává nevezte ki. Reményt keltő pályájának korai halála vetett véget. Két fia a Királyi Magyarországon emelkedett magas tisztségbe, László országbíró, István tárnokmester lett. Több Csáky is csatlakozott Rákóczi-szabadságharcához, egyikük, Mihály a szatmári béke után rodostói száműzetésébe is követte a fejedelmet. A Habsburg hűségen maradt Imre - váradi püspök majd kalocsai érsek - a Rákóczi-szabadságharcot követően összeülő pozsonyi országgyűlésen a rendi érdekek védelmét vállalta. Ő és rokona, Miklós - aki szintén a váradi püspökségből emelkedett a kalocsai érseki székbe -, a hazai barokk művészet bőkezű - templomépítő, műalkotásokkal gazdagító - mecénásának bizonyult. A Csáky család a politikailag nyugalmasabb 18. században is adott országbírókat (István, János).
A nagy történelmi eseményekben rendre felbukkanó családtagok a történészeket eddig is számos résztanulmány írására ösztönözték. A szerteágazó rokonság, a családtagok sorsa, részvételük a politikai eseményekben, örökösödési és birtokpereik, a tekintélyes birtokegyüttes irányítása azonban még számos újabb kutatási lehetőséget nyújtanak. Vissza