| Bevezető | 13 |
| Történelem (Kőhegyi Mihály) | |
| Az őskortól a magyarok honfoglalásáig | 19 |
| Kőkori települések | 19 |
| Rézkor | 20 |
| Bronzkor | 20 |
| Vaskor | 21 |
| Szarmata települések | 21 |
| Az avarok | 22 |
| A honfoglalástól a középkorig | 25 |
| A nemzetiségi társadalom válsága | 25 |
| A települések | 26 |
| Társadalmi tagolódás | 26 |
| Középkor | 27 |
| Termelőeszközök | 27 |
| Mezőgazdasági termelés | 29 |
| A majorság | 29 |
| Az árutermelés fejlődése | 30 |
| A jobbágyok tagozódása | 31 |
| A jobbágyság ellenállása | 32 |
| A török uralom | 32 |
| Elnéptelenedés | 33 |
| A török birodalom gyengülése | 34 |
| Evlia Cselebi beszámolójából | 36 |
| Buda visszafoglalásától a szatmári békekötésig | 36 |
| A települések és lakottságuk | 37 |
| A szatmári békekötéstő a 1848-as forradalomig (Kőrös Antal) | 38 |
| A megyei igazgatás | 40 |
| Birtokviszonyok a török kiűzése után | 40 |
| A föld és a jobbágyok értéke | 42 |
| Az országon belüli áttelepülés | 43 |
| Új települők | 44 |
| Mária Terézia telepítési törekvései | 45 |
| II. József telepítési pátense | 46 |
| Más ajkú népek együttélése | 47 |
| Vallási ellentétek | 48 |
| Gazdálkodás | 50 |
| Közös határhasználat | 52 |
| Újraosztásos földközösség | 532 |
| Nyomásos gazdálkodás | 54 |
| Úrbérrendezés | 55 |
| Megállapodások a földesurak és a jobbágyok között | 56 |
| Az úrbérrendezés utáni helyzet | 58 |
| A földközösség bomlása | 59 |
| Az áruforgalom fejlődése | 60 |
| Az ipar fejlődése | 60 |
| A jobbágyság termelőeszközei | 61 |
| A meőgazdasági termelés színvonala | 63 |
| Földesúri törekvések | 65 |
| Jankováci pörlekedés | 66 |
| A jobbágyság anyagi helyzete | 67 |
| A földbirtokosok rétegződése | 68 |
| Az 1848-as forradalomtól a felszabadulásig | 69 |
| A bajai magisztrátus kiáltványa | 70 |
| Új ellentmondások kerülnek a felszínre | 70 |
| Szerb Vajdaság és Temesi Bánság | 71 |
| A polgári átalakulást az ellenforradalom se gátolhatta | 73 |
| Elkülönítések és folyósítások | 74 |
| A gabonakultúra hatása | 75 |
| Az állattenyésztés helyzete | 78 |
| Tejszövetkezetek | 79 |
| Szőlő- és gyümölcstermesztés | 81 |
| Népsűrűség | 82 |
| A munkabérek alakulása | 88 |
| A szocialista eszmék terjedése | 89 |
| Várkonyi-féle független szocialisták | 90 |
| Földmunkások szövetsége | 92 |
| A monarchia összeomlása | 93 |
| Szerb megszállás | 94 |
| A Tanácsköztársaság bukása után | 95 |
| Az ellenforradalmi rendszer konszolidálási törekvései | 97 |
| A munkásság ismét szervezkedik | 101 |
| A népesség számának alakulása | 102 |
| Gazdasági nehézségek | 102 |
| Az állattenyésztés fejlődése 1911 és 1935 között | 104 |
| Bortermelés, gyümölcstermesztés | 107 |
| Új korszak kezdetén (1945-1946) (Kunszabó Ferenc) | |
| Felszabadulás | 111 |
| Szovjet csapatok a Bácskában | 112 |
| Hogyan tovább? | 115 |
| Feladatok | 122 |
| Az első nemzetiségi problémák | 123 |
| Föld, kenyér, szabadság! | 126 |
| Január végi helyzet | 126 |
| Akik ma művelik ezt a földet | 133 |
| Egy bácsalmási sváb ember | 134 |
| Telepes és őslakos Csátaljáról | 136 |
| Egy szentesi férfi | 138 |
| Mészáros István, Felsőszentiván | 140 |
| Kovács Péter, Bácsalmás | 141 |
| Nemzetiségi ellentétek 1945 után | 143 |
| Nemzeti Bizottságok | 145 |
| Eredmények | 145 |
| Ellentétek a közigazgatási szervekkel | 147 |
| Néprajz (Solymos Ede) | |
| Gazdálkodás | 153 |
| Élet a víz mellett | 153 |
| Pásztorkodás | 154 |
| Szántó-vető munka | 154 |
| Állattartás | 156 |
| A piac | 157 |
| Szőlő- és gyümölcstermelés | 157 |
| Hombárok, górék | 158 |
| Életmód | 158 |
| A házak | 158 |
| A lakások | 159 |
| A lakás berendezése | 160 |
| Táplálkozás | 161 |
| Lakodalom | 162 |
| A nagycsalád felbomlása | 163 |
| A gyerekek sora | 164 |
| A fiatalok élete | 165 |
| Mulatságok | 165 |
| Betegség - halál | 167 |
| Népviselet | 168 |
| Fonás - szövés | 168 |
| A századforduló viseletei | 169 |
| Magyar viseletek | 170 |
| Bunyevác viselet | 172 |
| A sokácok viselete | 173 |
| A németek viselete | 175 |
| 100 év változásai | 176 |
| Rétegek és vágyak (Kunszabó Ferenc) | |
| Társadalmi rétegződés | 181 |
| Módszer: kérdőíves adatfelvétel | 181 |
| Foglalkozás és származás | 182 |
| Társadalmi mozgás | 184 |
| Heterogén és homogén családok | 185 |
| Társadalmi aktivitás | 186 |
| Részvétel gyűléseken | 186 |
| Kikérik-e a véleményét? | 187 |
| A saját vállalat értékelése | 188 |
| Mint ügyfél | 189 |
| Fiatalok pályaválasztása | 191 |
| A szülők értékelése | 191 |
| A gyerekek ambíciói | 191 |
| Szülők és gyermekek véleményének összefüggése | 196 |
| Pályaválasztási motiváció | 197 |
| Változó környezet - kulturáltabb életmód (Mészáros Sándor) | |
| Nemzetiségi jegyek | 205 |
| Települések | 206 |
| Lakáshelyzet | 207 |
| Lakáskultúra | 209 |
| Kommunális ellátottság | 209 |
| Kereskedelmi ellátás | 210 |
| Kulturális helyzet | 211 |
| Iskolázottság | 212 |
| Mozi és TV | 213 |
| Művelődési házak | 216 |
| A könyv szerepe | 217 |
| Mezőgazdaság (Barcza Egon) | |
| Adottságok | 221 |
| Domborzati viszonyok | 221 |
| Vízföldrajz | 221 |
| Öntözés | 222 |
| Talajviszonyok | 222 |
| Éghajlati viszonyok | 223 |
| Birtokviszonyok, földterület | 223 |
| Gépellátottság | 224 |
| Szántóföldi növénytermesztés | 225 |
| Kenyérgabona | 225 |
| Szemes takarmányok | 226 |
| Szálas és lédús takarmányok | 226 |
| Ipari növények | 227 |
| Kertészeti termelés | 228 |
| Zöldségfélék | 228 |
| Gyümölcs- és szőlőtermelés | 229 |
| Egyéb növények | 230 |
| Állattenyésztés | 230 |
| Talajerő-gazdálkodás | 232 |
| Következtetések | 234 |
| Iparosított Bácska | 235 |
| Ipar (Kalász Lajos) | |
| A gyáripar kialakulása előtt | 239 |
| A gépi nagyipar kialakulásától a felszabadulásig | 242 |
| A gazdasági és közlekedésföldrajzi helyzet változása | 242 |
| Baja ipara | 243 |
| A felszabadulástól 1960-ig | 245 |
| A helyi kezdeményezés szerepe | 245 |
| Az iparosítás gyorsulása | 246 |
| A jelentősebb üzemek | 248 |
| A fejlesztés lehetőségei a II. és III. ötéves tervidőszakban | 250 |
| A munkaerőhelyzet | 251 |
| Szakember-ellátottság | 252 |
| Természeti tényezők | 253 |
| Szállítás - közlekedés | 254 |
| Az ipartelepítés gazdaságossága | 255 |
| Az ipar fejlődése a II. ötéves tervben | 256 |
| Az ipari fejlődés a III. ötéves tervben | 259 |
| A bajai járás ipara | 251 |
| Zárszó (Gyenes Antal) | |
| Eredmények és problémák | 267 |
| Észak-Bácska volt szűkebb hazájuk | 279 |
Folytatás Microsoft-tal