Agrárvilág Magyarországon 1848-2002 (többszörösen dedikált példány)

Tartalom

Ajánlás (Dr. Németh Imre) 5
AGRÁRTÖRTÉNET 1848-1919
Estók János
A FORRADALOM ÉS A SZABADSÁGHARC SODRÁBAN 7
Magyarország első, földművelésügyért felelős minisztere 8
A Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium 11
A jobbágyfelszabadítás 13
Az önvédelmi háború szorításában 15
AZ ÖNKÉNYURALOM ÉVEI 21
Politikai jogfosztottság - gazdasági reform 21
A jobbágyfelszabadítás újraszabályozása 24
MAGYARORSZÁG A DUALISTA MONARCHIÁBAN 29
Az alkotmányos parlamentarizmus 29
A községi önkormányzatok 31
A „vegyes tárca" 33
Paraszti és úri földeken 38
Az úrbéri maradványok eltakarítása 43
Ipari vámok - agrárvámok 45
A székesfehérvári országos gazdakongresszus 48
A szemtermelés túlsúlya 51
Támad a filoxéra 53
Kertgazdálkodás 57
A tervszerű erdőgazdálkodás felé 59
Állami ménesbirtokok 60
A fajtaváltás útján 65
Az állategészségügy 70
Gépek a mezőgazdaságban 73
Az élelmiszeripar 77
A paraszttársadalom 80
„Aki szegény, az a legszegényebb" 82
Paraszti mentalitás, népi kultúra 87
Fehér György
A TERMELÉS VÁLTOZÓ FELTÉTELEI 91
Nyomás helyett vetésforgó 97
Szőlő- és kertkultúra 102
A termelés műszaki fejlődése 106
Lehetséges kitörési pont: az állattenyésztés 111
Az átalakulás mérlege 117
AZ ÖNÁLLÓ FÖLDMŰVELÉSÜGYI MINISZTÉRIUM 123
Gazdaságpolitikai irányváltás 123
A jogszabályalkotás mint az állami beavatkozás eszköze 127
Szociálpolitika 135
A földművelésügyi közigazgatás központi szervezete,
a Földmívelésügyi Minisztérium 140
A MEZŐGAZDASÁG
AZ I. VILÁGHÁBORÚ ÉS A FORRADALMAK IDEJÉN 146
Háborús évek 146
Az agrárium és a szaktárca a forradalmak idején 148
Gunst Péter
A MAGYAR MEZŐGAZDASÁG
1919 ÉS 1945 KÖZÖTT
A nemzetközi körülmények 157
A belső piac 159
Az export 161
A mezőgazdaság árhelyzete 163
A mezőgazdaság szerepe az ország gazdaságában 165
A mezőgazdasági termelési ciklus 167
A mezőgazdaság szerkezete az új országterületen 171
VÁLSÁGOS NEGYEDSZÁZAD (Estók János) 177
NÖVÉNYTERMESZTÉS 181
Szántóföldi termelés 182
Szőlőtermesztés 214
Gyümölcstermesztés 217
Rét- és legelőgazdálkodás 220
Erdőhasználat 222
ÁLLATTENYÉSZTÉS 225
Az állatállomány szerkezetének átalakulása 242
A TERMELÉS MODERNIZÁLÓDÁSA 244
A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS MÉRLEGE 248
A PARASZTSÁG 251
A MEZŐGAZDASÁG A II. VILÁGHÁBORÚBAN 254
Varga Zsuzsanna
AZ AGRÁRIUM 1945 TOL NAPJAINKIG
A FÖLDREFORMTÓL A KOLLEKTIVIZÁLÁSIG 261
Az agrártárca újjászervezése 261
A földreform 263
„Az új termésig kell kihúzni" 266
Több döntési központ 267
A földreform végrehajtása 270
Az elszabaduló infláció és a stabilizáció 274
Választási ígéretek 1947-ben 276
Az agrártárca a „fordulat éveiben" 278
A szövetkezeti kérdés 1947-48-ban
»KÉNYSZERÍTENI KELL A PARASZTOT...« 283
Prés alatt a parasztság 283
Kiépül a pártállam - széttagolódik az agrárirányítás 284
A „kulákok" megtörésének fokozatai 287
Erőszakos kollektivizálás 290
GAZDASÁGPOLITIKAI IRÁNYVÁLTÁSOK 294
Az „új szakasz" agrárpolitikája 294
Átszervezési hullámok az agrártárcáknál 296
Rákosiék visszatérnek a hatalomba 298
1956 ÉS A VIDÉK 299
A KORAI KÁDÁR-KORSZAK 303
Változások az agrárirányításban 303
Az Agrárpolitikai tézisektől a kollektivizálási határozatig 304
Kollektivizálás magyar módra 307
KÉNYSZERHÁZASSÁGBÓL ÉRDEKHÁZASSÁGBA 310
A „moszkvai kabát" újragombolása 310
A mezőgazdaság a reform kísérleti terepe? 313
A »MAGYAR MEZŐGAZDASÁGI CSODA« 319
Az agrárgazdaság integrált irányítása 319
Az Új Gazdasági Mechanizmus és a mezőgazdaság 320
A reform lefékezése - támadás a tsz-ek ellen 323
Fölülkerekedik a pragmatikus politika 326
AZ AGRÁRFEJLŐDÉS KORLÁTJAI 328
„Aranyélet", felemás polgárosodás falun 328
Növekvő elvonások - válsághelyzetben 329
A »KAPITÁLIS« KILENCVENES ÉVEK 332
Tulajdon- és szerkezetváltás a mezőgazdaságban 332
AZ EURÓPAI UNIÓ KÜSZÖBÉN 337
Miniszteri pályaképek 340
Az agráriumot érintő fontosabb törvények
és rendeletek tára 3/5
Irodalmi ajánló 387
Névmutató 388

Témakörök