Esterházy kastély

Előszó

Az Esterházyak és udvartartásuk a 18. században
Előszó helyett

"...A 18. század hosszantartó béke-korszaka, amikor az Esterházy hercegi udvar fénykorát élte, és amely a zenei világ géniusza Haydn Joseph halhatatlan hírneve megalapításának és ragyogásának időszaka, elevenen él az utódok emlékezetében. Az udvari életet a különféle országokból érkező vendégek tették változatossá. A művészi események által felértékelt ünnepségeknek se szeri se száma nem volt. Az események csúcspontja kétségtelenül Miklós és Antal herceg beiktatási ünnepsége 1762-ben, illetve 1790-ben. Zene, színház, művészet állt a Mária-Terézia korabeli előkelő világ gondolkodásának középpontjában. Kismartonban, a nagyteremben és a parkban muzsikáltak, bábszínházat állítottak fel. A kastély alagsorában hercegi nyomda segítette az udvari színház működését. Festők és díszítőművészek állandó foglalkozást találtak az udvarnál. Emlitést érdemelnek közülük a színházi festő és díszlettervező Pietró Travaglio, aki 1798-ban a hegyi plébániatemplom modelljét nyújtotta be; társa Le Bon, vagy Basilius Grundmann, hercegi udvari festők, továbbá a festőcsalád Köpp, melynek legkiválóbb képviselője Wolfgang később mozaik és agyagárugyárat működtetett Kismartonban és mint "von Felsenthal" nemesi rangra is emelkedett. Stefan Dorfmeister kismartoni működése szoros kapcsolatban volt a hercegi udvarral. Az udvari építőmesterek közül Christian Köpp (Wolfgang apja), Josef Ringer és Jakab Schletterer szobrász a nevezetesebbek. A művészek és építészek mellett az udvarban különféle artisták, csodálatos figurák, találékony mechanikusok is sürögtek forogtak, kik tudásukat egyrészt a színpadtechnikában kamatoztatták, másrészt a közönségnek az automaták, játékórák és hasonló mesterremekek iránti érdeklődésének köszönhették sikeres tevékenységüket. Hiresek voltak F. B. Lichtenstern órásmester remekművei valamint Niemetz udvari pap és könyvtáros, irgalmas rendi barát sakkozó automatája, zenélő széke, de különösképpen önműködő orgonája, melynek 1798-ban egész Bécs csodájára járt. Vissza