1.067.335

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

"Este nyolckor születtem..."

Hommage á Márai Sándor

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Kötetünk a száz esztendeje született Márai Sándor emléke, személye, személyisége, életútja, legfőként pedig életműve előtt tiszteleg. A centenárium alkalmából - ez év április 10-én és 11-én -... Tovább

Előszó

Kötetünk a száz esztendeje született Márai Sándor emléke, személye, személyisége, életútja, legfőként pedig életműve előtt tiszteleg. A centenárium alkalmából - ez év április 10-én és 11-én - nemzetközi tudományos konferenciát rendeztünk Szombathelyen, a Berzsenyi Dániel Főiskolán, s ez a könyv a szimpóziumon elhangzott előadások többnyire stilizált, átdolgozott, kibővített szövegét gyűjti egybe. Sajnos, nem valamennyit. Kézirat híján le kellett tennünk Dózsái Mónika lipcsei doktorandusz Napló és nyilvánosság (Szereptudat és identitás vizsgálata Márai emigrációban írt naplói alapján), valamint Szörényi László intézetigazgató professzor Az emigráns Márai véleménye a hazai irodalmi életről című előadásának közreadásáról. Nincs kétség: a két okfejtés kimaradása mind számunkra, mind az olvasó számára veszteség. Örömmel adunk helyet viszont Németh G. Béla akadémikus tanulmányának, noha a szerző nem vett részt a tanácskozáson, s elemzését is csak utóbb bocsájtotta rendelkezésünkre. Hiány és többlet, fogyatkozás és gyarapodás egyszersmind.
Emlékülésünk előadóit többféle diszciplína művelői közül toboroztuk össze, s nem csupán a „varietas delectat" ősi bölcsességét követvén. A Márai-életmű roppant gazdagsága, bonyolult, sokszínű mivolta is erre kötelezett bennünket. Ez az oeuvre számos irányból megközelíthető s vizsgálható, több tudományág szakembereit izgat(hat)ja, ezért jutott szóhoz a konferencián nyelvész és irodalmár, bibliográfus és filozófus, esztéta és historikus, vallás-, művészet- és rádiótörténész, szépíró és hajdani levelezőpartner. Tárgyát ki-ki maga választotta meg, nézőpontját, metódusát úgyszintén, s következik ebből, hogy a szimpózium a témák, perspektívák, módszerek és értékítéletek sokaságával gyönyörködtetett. Ámde következik az is, hogy a tanácskozás résztvevői - már csak a rendelkezésükre álló idő kurtasága okán is - sokkal inkább az életmű egy-egy részletéről, kisebb-nagyobb összefüggéseiről beszéltek, mintsem az egészéről, inkább szolgáltattak érdekes és fontos adalékokat, mintsem a teljes oeuvre-ről nyilatkoztak volna (bár akadt, ki ez utóbbit is megkísértette). S alighanem így volt ez rendjén. Vissza

Tartalom

Előszó 7
Fried István:
A tűnő személyiség nyomában (Márai Sándor két ifjúkori elbeszélése) 9
Márfai Molnár László:
Narráció és modalitás Márai kisprózájában 25
Szegedy-Maszák Mihály:
Műfajok átértelmezése
(Márai elbeszélő művészetének fejlődéstörténeti helye) 39
Kiss Endre:
Márai szellemi arca és a minimalista polihisztorikus regény 49
Mészáros András:
Márai Casanova-képe a Vendégjáték Bolzanóban c. művében
(Szerelemontológiai olvasat) 65
Láng Gusztáv:
Szerep és személyiség 75
Grendel Lajos:
Janus-arcú Márai? 83
Németh G. Béla:
Márai stílimitációs szatírája: az Erősítő
(Az ideológiák nevében való ítélkezés ellen) 89
Szigeti Jenő:
A Harminc ezüstpénz (A Biblia és egy Márai-regény) 97
Nagy Sz. Péter:
A Kalandtól a Rendig. A polgárfeletti polgár mítosza 111
Lőrinczy Huba:
„Ez a tiszta irónia." Kézikönyv a szegénynevelés ügyében
(A szegények iskolája) 121
Poszler György:
Az utolsó őrjárat (Kassai búcsúzás) 139
Angyalosi Gergely:
Történelem és fikció (Márai Sándor: Föld, föld!...) 147
Salamon István:
„A rádió területenkívüliséget jelent a magyar irodalomnak
Márai Sándor és a Magyar Rádió, 1932-1948 157
Nyerges Gabriella:
Márai Sándor művészetszemlélete 173
Botka Ferenc:
Párhuzamok (Márai és Déry) 187
Szabó Zoltán:
A tárgyias-intellektuális stílus Márai Sándor prózájában 201
V. Raisz Rózsa:
Márai Sándor stíluseszményéről 211
Békési Imre:
A rövidszöveg szövegsége (Márai Sándor: Napló 1976-1983) 219
Czetter Ibolya:
A hiány többlete. (Az elhagyás alakzattípusainak értelmezése a naplók alapján) 233
Kemény Gábor:
Casanova kellékei (A nyelvi képek, a beszédmódok és a tagolás szövegszervező funkciója
Márai Sándor Vendégjáték Bolzanóban című regényében) 253
Szathmári István:
Márai Halotti bestéd című verséről 267
Nagy L. János:
Márai néhány chiazmusáról 277
Borbándi Gyula:
Márai Sándor és az emigráció 287
Furkó Zoltán:
Magyar író Amerikában. Márai Sándor a száműzetésben 301
Simányi Tibor:
Márai Sándor művei német nyelvterületen 313
Mészáros Tibor:
„Félt, hogy hazakerül Ithakába." (Mit hagyott ránk Márai?) 319
Képek 331
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem