Esszék I-III.

Tartalom

I. KÖTET

AZ OLVASÓHOZ 5
I. Más-más módokon ugyanegy célhoz érünk 7
II. A szomorúságról 11
III. Érzelmeink túlmennek rajtunk 15
IV. Valódi cél híján a lélek hamisakon éli ki szenvedélyét 23
V. Ha egy ostromlott vár kapitányának a falakon kívül kell egyezkednie 26
VI. Az alkudozások veszélyes órája 29
VII. A szándék ítéljen tetteink felől 32
VIII. A tétlenségről 34
IX. A hazugokról 36
X. A talpraesett és a megfontolt beszédről 42
XI. A jóslatokról 45
XII. Az állhatatosságról 50
XIII. A királyi találkozók szabályai 53
XIV. Arról, hogy jó és rossz megítélése nagyrészt fogalmainkon múlik 55
XV. Megbüntetik azt., aki makacsul és értelmetlenül véd egy erősséget 77
XVI. A gyávaság megbüntetéséről 79
XVII. Egynémely követ bizonyos vonásáról 81
XVIII. A félelemről 85
XIX. Arról, hogy csak halálunk után ítélhetjük meg szerencsénket 88
XX. Bölcselkedni annyi, mint megtanulni meghalni 92
XXI. A képzelet erejéről 112
XXII. Ami az egyiknek haszon, az kár a másiknak 124
XXIII. A szokásokról meg arról, hogy ne változtassunk bevett törvényeinken 125
XXIV. Ugyanazon szándék különféle következményei 143
XXV. A tudákosságról 157
XXVI. A gyermekek neveléséről 167
XXVII. Balgaság tisztánlátásunktól függővé tenni, mi hamis és mi igaz 206
XXVIII. A barátságról 211
XXIX. Étienne de La Boétie huszonkilenc szonettje 226
XXXX. A mérsékletről 227
XXXI. Az emberevökről 233
XXXII. Józanul kell megítélnünk Isten parancsolatait 247
XXXIII. Arról, hogy életünk árán szabadulunk meg vágyainktól . . 250
XXXIV. A szerencse gyakran egy úton jár az értelemmel 252
XXXV. Intézményeink egy hiányosságáról 256
XXXVI. Az öltözködés szokásáról 258
XXXVII. Az ifjabb Catóról 262
XXXVIII. Miként sírunk és nevetünk ugyanazon dolgon 267
XXXIX. A magányról 271
XL. Elmélkedések Ciceróról 285
XLI. Arról, hogy a dicsőségen nem osztozunk 291
XLII. A köztünk levő egyenlőtlenségről 294
XLIII. A fényűzésellenes törvényekről 306
XLIV. Az alvásról 309
XLV. A Dreux-i ütközetről 312
XLVI. A nevekről 314
XLVII. Ítéletünk bizonytalanságáról 320
XLVIII. A paripákról 327
IL. A régi szokásokról 337
L. Démokritoszról és Hérakleitoszról 343
LI. A szavak hiúságáról 347
LII. A régiek fösvénységéről 351
LIII. Caesar egy mondásáról 352
LIV. A hiú elméncségekről 354
LV. A szagokról 357
LVI. Az imákról 360
LVII. Az életkorról 370

II. KÖTET

I. Cselekedeteink állhatatlanságáról 5
II. A részegeskedésről
III. Egy Keosz-szigeti szokás 24
IV. Holnap is van nap 40
V. A lelkiismeretről 43
VI. A gyakorlásról 43
VII. A becsület jutalmáról 59
VIII. Az apai szeretetről 63
IX. A pártusok fegyvereiről 83
X. A könyvekről 87
XI. A kegyetlenségről 101
XII. Raymond Sebond mentsége 118
XIII. Arról, ahogyan mások halálát megítéljük 315
XIV. Hogyan gáncsolja önmagát szellemünk 323
XV. Arról, hogy vágyainkat fokozzák a nehézségek 324
XVI. A dicsőségről 331
XVII. Az elbizakodottságról 347
XVIII. A meghazudtolásról 382
XIX. A lelkiismereti szabadságról 387
XX. Semmit nem ízlelhetünk tisztán 392
XXI. A semmittevés ellen 396
XXII. A postáról 400
XXIII. A jó célra használt rossz eszközökről 402
XXIV. A római nagyságról 407
XXV. Arról, hogy ne tettessük magunkat betegnek 409
XXVI. A hüvelykujjról 412
XXVII. A gyávaság a kegyetlenség szülőanyja 414
XXVIII. Mindennek megvan a maga ideje 424
XXIX. Az erényről 427
XXX. Egy szörnyszülött gyermekről 435
XXXI. A haragról 437
XXXII. Seneca és Plutarkhosz védelmében 445
XXXIII. Spurina története 452
XXXIV. Észrevételek arról, hogyan viselt hadat Julius Caesar 460
XXXV. Három jó feleségről 470
XXXVI. A legkiválóbb férfiakról 478
XXXVII. Arról, hogy a fiak apjukhoz hasonlítanak 486

III. KÖTET

I. A hasznosról és a tisztességesről 5
II. A megbánásról 21
III. Három érintkezésről 36
IV. A figyelem eltereléséről 49
V. Vergilius sorairól 61
VI. A kocsikról 129
VII. A nagyság alkalmatlanságáról 149
VIII. A társalgás művészetéről 154
IX. A hiúságról 179
X. Hogyan gazdálkodjunk akaratunkkal 243
XI. A sántákról 268
XII. Az arcvonásokról 280
XIII. A tapasztalatról 310
FÜGGELÉK
Források 371
Névmutató 385

Témakörök