Esély 2013/4.

Előszó

Cikkünkben a gyermekvállalás és a munka összeegyeztethetőségét, a kisgyermekes anyák munkaerő-piaci jelenlétének lehetőségét vizsgáljuk. A jelenlegi magyar körülmények - a jogszabályi környezet mellett az intézményi feltételek, a munkaerőpiacon az atipikus foglalkoztatási formák iránti kereslet hiánya és nem utolsósorban a társadalmi beidegződések is - a kisgyermekes anyák munkaerőpiacról való teljes kiszakadását eredményezik hosszú évekre. Azt gondoljuk, hogy mind a demográfiai, mind a munkaerő-piaci trenden javítana, ha rugalmasabbá tennénk a kisgyermekek után járó támogatási és szabadságolási rendszert.
Ennek megfelelően a rendszernek egy olyan átalakítási lehetőségét vizsgáljuk, elsősorban elméleti megközelítésben, mely várhatóan egyrészt emelné a kisgyermekes anyák egy szűkebb körében a munkaerő-piaci aktivitást, másrészt vonzóbbá tenné a gyermekvállalást is. A konkrét kérdésünk az, hogy milyen hatással lenne a különböző szereplőkre, illetve a demográfiai és a munkaerő-piaci tendenciákra, ha a jelenlegi rendszerben a gyermek kétéves kora előtti, egészségbiztosítási alapon nyújtott állami támogatások (tgyás, gyed) mellett megengednénk az anyának, hogy ceteris paribus munkát vállaljon. Bevezetés Magyarország legfőbb demográfiai problémái jól ismertek: kevés gyermek születik, a társadalom öregszik. Kívánatos lenne tehát a születések számának emelése, mely hosszú távon gyógyírt jelentene a népesedési problémákra. Vissza