Előszó
Abban az időben, amikor az Asszír birodalom megkezdte hatalmának kiterjesztését nyugat és dél felé, hívta el az Úr Ésaiás prófétát szolgálatra. Ésaiás több évtizeden át volt Isten hű prófétája (kb. Kr. e. 745-685).
Valószínűleg a királyi házhoz tartozott, de mindenképpen közel állt az udvarhoz. A korszak, amikor működését megkezdte, az istenfélők számára nem volt biztató.Bár a kívülről jövő fenyegetések egy kicsi országnak félelmetesek voltak, a valódi veszélyt a belső bajok jelentették: nyereségvágy, amely az igazságszolgáltatást megbízhatatlanná tette; a szegényekkel szembeni részvéttelen magatartás; az elnyomás és jólét nyomában járó kérkedés, hivalkodás, a dorbézoló kedv, az eluralkodó durva részegeskedés, a már senkinek se meglepő bálványimádás. A tisztaság és jóság után vágyakozó emberek, a társadalom csekély rétege reményt vesztve látták ezeket az állapotokat.
Ésaiás is visszariadt a feladattól, amelyet Isten szánt neki ebben a mélyülő romlottságban. Ésaiást azonban olyan látomásban részesítette Isten, amely egész pályáját meghatározta, és erőt adott neki a legsúlyosabb helyzetekben is: "Láttam az Urat" - jelentette ki. Istennel történt találkozása - amely minden hívőnek alapvető szükséglete harcaihoz és döntéseihez - visszavonhatatlanul elkötelezte Ésaiást, ezt az alapvetően is rendkívüli képességekkel rendelkező embert a prófétai szolgálatra. Hosszú élete alatt nem csupán ő maga, hanem felesége és gyermekei is aktív társai voltak küldetése betöltésében.
Működése idejére esik az északi királyság szétesése, megszállása. Ugyanaz a hatalom, amely Izrael vesztét okozta, fenyegette a kicsiny Júda autonómiáját is. Júda királyai néha valóban kétségbeejtő helyzetekbe kerültek, de amelyik hallgatott Ésaiás prófétára, tapasztalhatta, hogy a menny üzenete felér a legképzettebb hadsereggel, sőt messze több annál. Ésaiásnál szebben ugyanis senki sem szólt örökkévalóságról, a Megváltóról, újjáteremtésről, az Istenbe vetetett hit erejéről, igazságról és jogosságról, az örökkévaló törvény szépségéről az Ószövetségben.
Adjon Isten minden kedves Olvasónak áldást és igazság, szépség és költészet prófétája iratainak tanulmányozásához.
Vissza