Előszó
Részlet a könyvből:
- Most már el kell határoznunk, hogy kivesszük-e a Lutherstrasse-i lakást, Rolf, - szólalt meg Cordula és gyengéden megsimította a mellette ülő férfi jobbját; - a tulajdonosa...
Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:
- Most már el kell határoznunk, hogy kivesszük-e a Lutherstrasse-i lakást, Rolf, - szólalt meg Cordula és gyengéden megsimította a mellette ülő férfi jobbját; - a tulajdonosa nem vár ma esténél tovább.
- Mit gondolsz, szívem, kivegyük? - kérdezte a másik tűnődve.
- Habozás nélkül, - volt a válasz. - Én nagy szerencsének tartom, hogy rábukkantunk erre a kis lakásra.
- Igen, - mondta a férfi, - csak olyan hatatlanul kicsinyek a szobák, szinte nyomasztó az egész lakás.
- De olcsó! És ránknézve ez a fontos ebben a pillanatban.
- Sajnos! - bólintott a férfi. - De éppen, mert annyira számolnunk kell minden fillérrel, neon szabad elsietnünk a dolgot. Hiszed, hogy jól fogjuk érezni magunkat, ha ilyen szűken leszünk is?
- Ha együtt leszünk!... - A lány melegen rámosolygott társára. - Nem szabad sokat válogatnunk, Rolf, boldognak és hálásnak kell lennünk, ha végre-végre célhoz érünk. Aztán meg, ne felejtsd el: most is szűk, barátságtalan a szobád, amelyben kényelmetlenül érzed magadat.
Vissza