Előszó
Tisztelt Olvasó! Tisztelt Hegyvidéki Polgár! Minden közösségnek szüksége van saját terekre, ahol találkozik, barátkozik, magába szívja a hely és a kor szellemét, miközben erősíti azokat a szálakat,...
Tovább
Előszó
Tisztelt Olvasó! Tisztelt Hegyvidéki Polgár! Minden közösségnek szüksége van saját terekre, ahol találkozik, barátkozik, magába szívja a hely és a kor szellemét, miközben erősíti azokat a szálakat, amelyek lakóhelyéhez kötik. Ilyen hely nekünk, hegyvidékieknek a kilátópont a János-hegy legtetején, már több mint száz éve. Elődeink annak idején fejükbe vették, hogy a turisták által sokat bírált régi kilátó helyén a budai hegyek igazi koronát kapjanak. Ők elődeink voltak minden tekintetben, hozzánk hasonló polgárok, volt közöttük egyszerű kocsmáros, boltos, világhírű szállodatulajdonos, hivatalba járó statisztikus, jogász, tanító, mérnök, iparosember egyaránt. Keresték a szépet, büszkék voltak arra, amit a világról gondoltak, és önbizalommal vágtak bele abba, aminek a helyességéről meg voltak győződve. Ők hagyták ránk a kilátót, ami a nemtörődömség évtizedeinek pusztulása után újabb hosszú évek hivatali huzavonáját követően végre kerületünk tulajdonába került. Sok munkát kell még ráfordítani, sok-sok pénzt rákölteni, hogy ügy adhassuk vissza a Hegyvidéket szerető embereknek, ahogy azt elődeink ránk hagyományozták, hogy állagában ismét méltó legyen ahhoz a szerephez, amelyet már kerületünk címerébe való beemelésével is szántunk neki: nevezetesen, hogy közösségünk, a HEGYVIDÉKI POLGÁROK szimbólumává váljon. A/ Erzsébet-kilátó története most újabb korszakhatárhoz ért. Kiváló alkalom ez arra, hogy visszanézzünk. Ezzel a füzettel - amelyet egyben sorozatnyitó darabnak is szánunk - a kilátó történetetével kívánunk megismertetni minden olvasót. Reméljük, hogy még a kerületünket legalaposabban ismerő helytörténészek is találnak majd benne újdonságot. Hiszen a szerzők amellett, hogy felkutatták az összes korábban megjelent cikket és feldolgozást, leáslak a levéltárak porlepte pincéinek mélyére is. így állt össze a történet, amelynek látszólagos főszereplője a kilátó, igazi mozgatói azonban az elmúlt másfél században itt élő emberek. Sok teendőnk van, és a történet újabb fejezeteit most már nekünk, az utódoknak közösen kell folytatnunk. A kiadvánnyal egyúttal tisztelegni kívánunk Schulek Frigyes emléke előtt, akinek építészeti alkotása a kilátó. Idén ünnepeljük a kiváló építész születésének 160. évfordulóját.
Vissza