Erzsébet és Margit

Fülszöveg

A korona című sorozat rajongói minden bizonnyal örömmel fogadják ezt a remek életrajzot a New York Times bestseller-szerzőjétől, amely az örökös reflektorfényben élő II. Erzsébet királynő és húga, Margit hercegnő történetét dolgozza fel.
A nővérek mindig közel álltak egymáshoz, és jó barátok voltak. Azonban amikor a sors furcsa fintorának köszönhetően nagybátyjuk, VIII. Eduárd úgy döntött, hogy lemond a brit trónról, kettejük kapcsolata hirtelen megváltozott. Margitnak attól kezdve kötelessége volt teljesíteni Erzsébet kívánságait, és pukedliznie kellett a nővére előtt, akit addig csak Lilibetnek hívott.
Erzsébet mindig sztoikus nyugalommal, derűsen fogadta húga különcsé-geit, de Margitnak küzdenie kellett azért, hogy megtalálja helyét és pozícióját a rendszerben. Az sem volt számára könnyű, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak, és ez gyakran vezetett feszültségekhez. Ismert történet, hogy a királynőnek kellett közölnie Margittal az egyház és a kormány döntését, mely... Tovább

Fülszöveg

A korona című sorozat rajongói minden bizonnyal örömmel fogadják ezt a remek életrajzot a New York Times bestseller-szerzőjétől, amely az örökös reflektorfényben élő II. Erzsébet királynő és húga, Margit hercegnő történetét dolgozza fel.
A nővérek mindig közel álltak egymáshoz, és jó barátok voltak. Azonban amikor a sors furcsa fintorának köszönhetően nagybátyjuk, VIII. Eduárd úgy döntött, hogy lemond a brit trónról, kettejük kapcsolata hirtelen megváltozott. Margitnak attól kezdve kötelessége volt teljesíteni Erzsébet kívánságait, és pukedliznie kellett a nővére előtt, akit addig csak Lilibetnek hívott.
Erzsébet mindig sztoikus nyugalommal, derűsen fogadta húga különcsé-geit, de Margitnak küzdenie kellett azért, hogy megtalálja helyét és pozícióját a rendszerben. Az sem volt számára könnyű, hogy megfeleljen a környezete elvárásainak, és ez gyakran vezetett feszültségekhez. Ismert történet, hogy a királynőnek kellett közölnie Margittal az egyház és a kormány döntését, mely szerint nem támogatják házasodási szándékát az elvált Peter Tovv^nsend repülőezredessel. A kialakult helyzetben a hercegnő választás elé került: megtartja nemesi címeit és az ezekkel járó biztos egzisztenciáját, vagy mindezekről lemond a szerelméért.
A könyv bemutatja, hogyan alakult a testvérek kapcsolata a zárt családi körben töltött idilli gyerekkorban, szüleiktől elválasztva a világháborús évek alatt, majd a király halála után, amikor Erzsébet követte apját a trónon.
Andrew Morton legújabb életrajzi munkája betekintést nyújt a két alapvetően eltérő természetű testvér életébe: egyikük mindent a kötelességnek és a felelősségteljes viselkedésnek rendelt alá, a másik mindennek ellenszegült. A könyv egyedülálló részletességgel mutatja be, milyen hatással voltak a testvérek a monarchiára és a királyi családra, valamint azt is megtudhatjuk, hogyan alkalmazkodtak a huszadik század társadalmi normáinak változásaihoz.
„A dolgok megváltoztak. Többé már nincs Lilibet így, Lilibet úgy, nincs már az a köny-nyed bensőségesség, amely a világ ellen összefogó két nővért jellemezte. Bizonyos finomra hangolt távolság alakult ki közöttük, amelyet alig lehetett észrevenni, de azért mégis csak távolság volt. Amikor csak magukban voltak, a szakadék csökkent. De ha a szolgálók és a többiek is ott voltak, akkor hivatalossá vált a kapcsolatuk. Amikor az emberek »a nővére« szóval utaltak Margit előtt Erzsébetre, ő mindig gőgös ridegséggel csattant fel: »Úgy érti, a királynő^.« Egykor közös hálószobában aludtak; most egy sereg bürokrata kapuőr választotta el őket, akik Erzsébet hercegnő uralkodóvá válása óta zsúfolt napirendjének minden pillanatát kiporciózták.
Margit gondosan választotta ki a megfelelő pillanatot. 1952 decemberében, egy havas téli napon az új királynő a koronázási ünnepség részleteit nézte át, mielőtt elindult volna Sandringhambe, az éves családi összejövetelre. Margit elsétált a Canalettók és Gainsborough Diana és Aktaión című festménye mellett. A vörös libériás lakáj annak rendje és módja szerint bejelentette az érkezését, mielőtt beléphetett volna a Buckingham-palota pazarul berendezett belga lakosztályába. Odabent a mindenki számára kötelező »ma'am« megszólítással üdvözölte nővérét, majd pukedlizett, és arcon csókolta Lilibetet. Amikor Erzsébet hellyel kínálta, leült egy aranyszínű selyemkanapéra. Le se lehetett volna tagadni, hogy nővérek: mindketten egyszerű, visszafogott ruhát és gyöngysort viseltek, természetesen egy jól kiválasztott brossal együtt. Gyerekkorukban mindig egyformán öltöztették őket. Ez időnként most is előfordult.
Margitnak bizalmas mondanivalója volt. Elmondta nővérének, hogy beleszeretett Peter Townsend repülőezredesbe, aki korábban apja udvarának fontos tisztségviselője volt " Vissza