Erzählungen - Elbeszélések

Előszó

Részlet:
"Történet Felice B. kisasszonynak
Vasárnap, délelőtt történt, gyönyörű tavaszi időben. Georg Bendemann fiatal kereskedő ott ült magánszobájában, a folyó mentén hosszan sorakozó, jóformán csak magasságra s színre különböző, könnyed szerkezetű házak egyikének első emeletén. Éppen befejezett egy levelet; külföldön tartózkodó, iijúkori barátjának írt, játékos lassúsággal zárta le a borítékot, majd könyökét az íróasztalra támasztva, kinézett az ablakon a folyóra, a hídra és a szemközti parton halványan zöldellő magaslatokra.
Azon tűnődött, hogy ez a barátja, ki elégedetlen volt otthoni előrejutásával, évekkel ezelőtt szó szerint elmenekült Oroszországba. Most pedig üzlete van Pétervárott, eleinte igen virágzó, lassan azonban megrekedő üzlete, ahogy egyre ritkuló látogatásai alkalmával panaszolja. Mindhiába hajszolta hát idegenben az életet, idegenszerű körszakálla alig rejthette csak gyerekkorából ismerős arcát, kezdődő betegségről árulkodó sárgás színét. Mint elmondotta, valójában nincs kapcsolata honfitársai ottani kolóniájával, ám a helybeli családokkal sem áll jóformán semmiféle társadalmi érintkezésben, s így végképp agglegénységre adta a fejét.
Ugyan mit írjunk az ilyen embernek, ki nyilvánvalóan rossz vágányra futott; sajnálhatjuk, segíteni nem tudunk rajta. Tanácsoljuk neki esetleg, jöjjön haza, teremtse meg itt az élete alapját, újítsa fel régi jó kapcsolatait, hiszen mi akadálya — azonkívül bízzon barátai segítségében? Ez azonban nem jelent egyebet, mint hogy minél kíméletesebben, annál sértőbben azt is közöljük vele, hogy eddigi próbálkozása csődöt mondott, hagyjon fel végre mindeffélékkel, térjen haza, s tékozló fiúként viselje a bámuló tekinteteket: hogy csak a barátai értik valamelyest, s hogy valójában nagy gyerek, követnie kell szépen itthon maradt, sikeres barátai példáját." Vissza