Értelmiség és kultúra

Előszó

Részlet:
ÉRTELMISÉG ÉS KULTÚRA
A cím részkérdések elemzését sugallja. Szerintem általánosabbak a gondjaink, ezért csakis a társadalomról, a mai magyar társadalomról kell és érdemes gondolkodni. Nyugodtabb időkben, amidőn közös kocsink ép kerekei, kellően zsírozott tengelyeikre megfelelőképpen rögzítve, simán gördülnek valamely kitaposott úton, van mód részkérdésekkel pepecselni (például olyasmivel: milyen az optimális kommunikációs struktúra a kocsis és utasok között). Ám amikor szekerünk centiméterekkel a szakadék szélétől, irtózatosan kátyús úton zötykölődik küllőjetört, nyikorgó, minduntalan leesni akaró kerekekkel... Csak ha valami egészben gondolkodunk, akkor gondolkodhatunk igazul a részekről is; csak ha az egészet gondoljuk újra, akkor remélhetjük, hogy a részek egymáshoz való viszonyáról is ma érvényeset mondhatunk. Egyszóval ez a dolgozat a társadalomról fog szólni; tehát szólni fog az ÉRTELMISÉG-ről is, az ÉS-ről is, meg a KULTÚRÁ-ról is.
Hosszú, s nem kevés elmeéllel írott tanulmányokban -- meg rövid, csattanós glosszákban, és minden egyéb szóba jöhető műfajban -- igyekeztünk tisztázni (többek között) a gazdaság és kultúra viszonyát. A gazdaság oldaláról ringbe szálló szakemberek fölényes magabiztossággal mutatták ki, hogy legyen bármíly fontos dolog is kultúra (ezt készséggel elismerik), de csak addig nyújtózkodhat, ameddig a gazdaság takarója ér. Vagyis: lehet, hogy több pénz kellene a kultúrára, de ha nincs, hát nincs, és ezt tessék tudomásul venni. A kultúra elkötelezettjei ezzel szemben, felvéve a kesztyűt, erős érvekkel bizonyítjuk, hogy a gazdaság előbbrehaladásának szükségszerű előfeltétele a kultúra fejlődése, vagyis: a gazdaságfejlesztést kultúrafejlesztéssel lehet és kell megalapozni. Ha innen nézem így, ha onnan nézem úgy; mindkét érvrendszernek igaza van. Vissza