Értelmi fogyatékosok pszichológiája I.

Régi nézetek új megközelítésben

Szerző

Budapest

'Lányiné Engelmayer Ágnes: Értelmi fogyatékosok pszichológiája I. ' összes példány

Kiadó:	Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1996
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	181 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-7155-13-9
Megjegyzés:	Tankönyvi száma: J 12-1130.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1966-ban védtem meg kandidátusi értekezésemet "Értelmi fogyatékos gyermekek fejlődéslélektani sajátosságai" címen. Azóta foglalkoztatott a gondolat, hogy jegyzetben vagy tankönyvben megírjam gyógypedagógus hallgatók számára az "Értelmi fogyatékosok pszichológiáját". Ezt a tantárgyat 1973 óta tanítottam a gyógypedagógiai tanárképzésben, azóta, amióta az akkori reformképzés a Gyógypedagógiai pszichológia tárgyat felbontotta az egyes fogyatékossági ágak szakpszichológiáira és Pszichodiagnosztikára. Csak az ezek közötti integratív szempontok és ismeretanyag maradtak a Gyógypedagógiai pszichológiában.
Hogy e hosszú idő alatt mégsem írtam meg ezt a képzési anyagot, sok tényezővel függ össze, amelyekre most nem térek ki. Egy - a szakmai fejlődésemhez jelentősen hozzájáruló - szubjektív élményre mégis utalok, ami az "írástudók felelősségének" átérzését közvetítette számomra. Főiskolai hallgatóként Gleimann Annától tanultam Fejlődéslélektant. Szakirodalom tankönyv, jegyzet az akkori, háború utáni időben gyakorlatilag nem állt rendelkezésre.
Érdeklődő hallgató voltam, megigézett Gleimann Anna tudása, szorgalmasan jegyzeteltem előadásait. Megkíséreltem ennek alapján évfolyamtársaim számára egy sokszorosításra szánt jegyzetet összeállítani. A szöveget megmutattam Gleimann Annának, kértem észrevételeit. Figyelmesen elolvasta a szöveget, amelyben reflexiók voltak például Wundt pszichológiájára, Piaget szerepére a fejlődéslélektanban. Rám nézett és megkérdezte: "Volt már egy Wundt vagy Piaget könyv a kezében, olvasta már őket?" Megszégyenülten mondtam, hogy nem,. "Akkor ne akarjon róluk írni!" A beszélgetés további konkrét mozzanataira nem emlékszem, de Gleimann Anna nem járult hozzá, hogy a kézirat akárcsak vázlatos segédanyagként megjelenjen. Az írott szó felelőssége azóta is fontos gondolat számomra. Vissza

Tartalom

Előszó	5
Az értelmi fogyatékosok pszichológiájának elméleti kérdései, külföldi és hazai fejlődési tendenciák	7
Tudományrendszertani besorolás	7
A gyógypedagógiához fűződő viszony	8
Hagyományok	9
Új elvárások, kihívások	12
A pszichológiához fűződő viszony	14
Források az értelmi fogyatékosok pszichológiájához	14
Új elvárások, kihívások	16
A pszichoanalízis hozzájárulása az értelmi fogyatékosok pszichológiájához	17
Személyiség és értelmi fogyatékosság pszichoanalitikus megközelítésben	17
Az elhárító mechanaizmusok, az elfojtás, a regresszió pszichoanalitikus fogalmainak elhasználása az értelmi fogyatékosok pszichológiájában	18
Az anya-gyermek kapcsolat zavarainak és a hospitalizáció jelenségkörének vizsgálata	19
Pszichoterápiás segítség az értelmi fogyatékossággal élő gyermekeknek, fiataloknak és családjaiknak	20
Pszichoanalitikus hatások az értelmi fogyatékosok pszichológiájára hazánkban	21
Az alaklélektan jelentősége az értelmi fogyatékosok pszichológiájában	23
A rigiditás-elmélet Lewin és Kounin munkáiban	23
A figura-háttér percepció, a téri orientáció, a szenzomotoros koordináció zavarát feltáró vizsgálatok	24
Alaklélektani és neuropszichológiai hatások az értelmi fogyatékosok pszichológiájára hazánkban	26
A behaviorizmus és neobehaviorizmus hatása az értelmi fogyatékosok pszichológiájára	28
Piaget, Wallon és a svájci/francia genetikus fejlődéslélektani iskola hatása az értelmi fogyatékosok pszichológiájára	31
Feuerstein dinamikus rendszere, a tanulási képesség megváltoztathatósága	33
Az egyes pszichológiai irányok továbbfejlődése során létrejövő tudományközi integrációk	34
A fejlődési pszichopatológia kapcsolata az értelmi fogyatékosok pszichológiájával	35
A rizikó és prediktor tényezők kutatása az értelmi fogyatékosok pszichológiájában	36
A korai segítő beavatkozás érdekében történő felderítés (detektálás)	36
Prediktor tényezők tudományos célú vizsgálata	38
Az értelmi fogyatékosság fogalom változása az értelmi fogyatékossággal élő emberekre vonatkozó tudás és az emberszemlélet változásának tükrében. A XIX. század és a XX. század első fele	40
Az értelmi fogyatékosság fogalom definíciója és hatása az érintett személyekre	42
Lehetséges-e minden igényt kielégítő, átfogó tudományos definíciót alkotni?	42
A klasszikus értelmi fogyatékosság fogalom	47
A korai definíciók hátterét adó tudománytörténeti események	47
Optimista, humanista törekvések; a deviánsság nem deviánssá tételének illúziója, az egyén védelme a társadalomtól
Az első intézet- és iskolaalapítások a XIX. században	47
A német nyelvterület korai definíciói	49
A korai magyar definíciók	49
Az eugenikai szemlélet térhódítása, az értelmi fogyatékosok veszélyeztetése; a társadalom védelme a fogyatékos embertől. A századforduló	50
A negatív leírások pszichiátriai utóélete	52
A XX. század első évtizedeinek definíciói, az orvosi betegségmodell, mint magyarázóelv	53
Angolszász nyelvterület	53
Európai helyzetkép	55
Közös vonások a XX. század első felében különböző definícióiban	56
A pszichometriai megközelítésmód. A mérés igénye az emberi tulajdonságok és az értelmi fogyatékosság megismerésében napjainkig	58
Az intelligencia-deficit, a mentális alulteljesítés pszichometriai megközelítése, kritériumként kez elése az értelmi fogyatékosság definíciójában	59
Speciálisan az értelmi fogyatékosok számára kidolgozott intelligencia-teszt	63
hazai pszichometriai vizsgálatok értelmi fogyatékosnak minősített gyermekeknél	65
Az adaptív magatartás zavarának, a társadalom segítségére való ráutaltság mértékének pszichometriai megközelítése, kritériumként kezelése az értelmi fogyatékosság definíciójában	68
A Vineland Szociális Érettségi Skála alkalmazásának hazai tapasztalatai értelmi fogyatékos gyermekeken és felnőtteken	70
továbbfejlesztett változatok	71
Az értelmi fogyatékosság pszichometriai megítélésére vonatkozó bírálatok fő érvei	72
Milyen kérdésekre adhat választ a pszichometriai megközelítés, és mire nem használható?	74
A képezhetőség-képezhetetlenség fogalma a klasszikus definíciókban a XX. század első felében	77
Az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek képezhetősége	79
A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek képezhetősége	81
A súlyos értelmi fogyatékos gyermekek és a "képezhetetlenség"	82
Terminológiai változások századunk második felében	84
A biológiai versus környezeti paradigma kezelése az értelmi fogyatékosság magyarázatában, új értelmezések	84
Kétcsoportos felosztások, a biológiai- környezeti hatások szétválasztásának kísérlete	85
A merev szétválasztás ellenérvei	87
Organikus tényezők a nem organikus csoportban	87
Környezeti ártalmak, szociális hátrányok az organikus csoportban	88
A súlyosság és az organikus - nem organikus kóreredet összefüggése	89
Az öröklés és a környezet hatásainak szétválaszthatatlansága	90
A hátrányos helyzetből fakadó elmaradás és iskolai sikertelenség nem jelent képességgyengeséget	91
Viták az értelmi fogyatékosok számára létesített iskolák tanulónépoességéről	93
Egységesítő törekvések a terminológiában, a nemzetközi szervezetek szerepe	96
Az Amerikai Értelmi Fogyatékosságügyi Egyesület terminológiai és klasszifikációs rendszerei	96
A heberi definíció jellegzetességei, főbb kritikai észrevételek	97
Az 1973-as revízió	98
Az 1983-as revízió	99
Az 1992-es revízió	101
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalásai terminológiai kérdésekben	101
1954-es állásfoglalás: A mentálisan szubnormális gyermek	101
1968-as állásfoglalás: A mentálisan retardáltak részére biztosított szolgáltatások rendszere	102
A sérülések, fogyatékosságok és akadályozottságuk nemzetközi klasszifikációja	103
A BNO 1975. évi revíziója	104
A BNO-10 bevezetése	105
Az értelmi fogyatékosság gyakorisága	108
Néhány gyakoriságra vonatkozó fontos alapfogalom	110
Morbiditási/megbetegedési statisztika	110
Az epidemiológia fogalma és módszere	111
A gyakorisági mutatók különböző fajtái	111
Az eltérő gyakorisági értékek értelmezése	112
Az alkalmazhott definíció befolyása a prevalencia értékekre	112
A szociológiai gondolkodás térhódítása	113
A Riverside-i vizsgálat kiindulópontja	114
A Riverside-i vizsgálat fő eredményei	115
A gyakorisági mutatók háttere, azok forrásai	118
A nyilvántartási prevalencia	118
Hazai statisztikák, nyilvántartási rendszerek	119
A Művelődési és Közoktatási Minisztérium (régebben Oktatási, ill. Művelődési Minisztérium) évenkénti statisztikai tájékoztatója az alsófokú oktatásról	119
A Népjóléti minisztérium (régebben Szociális és Egészségügyi Minisztérium) évenkénti statisztikai tájékoztatója	120
A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása, az Országos Közegészségügyi Intézet	122
Az Egészségügyi Gyermekotthonok Országos Módszertani Intézete (EGYOMI) bejelentési rendszere a képezhetetlen mértékben értelmi fogyatékos 2-18 éves gyermekekre	122
A Szabadsághegyi Gyermekgyógyintézet Fejlődésneurológiai és Neurohabilitációs Osztályának agysérült gyermekeket nyilvántartó rendszere (mai nevén Svábhegyi...)	123
Adatok a magasabb összegű családi pótlék és a GYES meghosszabbítás nyilvántartása alapján	123
A Tanulási Képoességet Vizsgáló Szakértői Bizottságok nyilvántartási adatbázisa	124
A nemzetközi Pető Intézet (régebben Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete) mozgássérültekre vonatkozó bejelentési rendszere	124
A becslések szerepe az incidencia és a prevalencia értékek meghatározásában	125
A gyógypedagógiai oktatás szempontjából becsült adatok	127
Epidemiológiai felmérések a prevalencia értékek feltárására	129
A prevalencia értékek életkorfüggése	134
A prevalencia értékek nemi eltérése	135
A prevalencia értékek szociokultúrális meghatározottsága	136
A középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékosság (értelmi akadályozottság) prevalenciája	138
Várható változások az értelmi fogyatékosság incidenciájának és prevalenciájának mutatóiban	138
Tudománytörténeti események a változó szemlélet hátterében	140
Értelmi fogyatékos gyermekek és felnőttek veszélyeztetése a náci Németországban	141
A "T/4-es akció" és a "Gyermek akció" értelmi fogyatékos gyermekek és felnőttek kiirtására	142
Az események időrendje	142
A fogyatékosok ellen irányuló náci bűnök társadalmi reflektálása, tudományos feldolgozása	144
A fogyatékossággal élő ember értékéről vallott felfogások modern gyógypedagógiai, pszichológiai elméletekben	145
A fogyatékossággal élő emberek létének új veszélyeztetése a posztmodern társadalomban	146
Gyógypedagógiai, pszicholkógiaiu konzekvenciák	148
Tényfeltárások az értelmi fogyatékosok bentlakásos intézeteinek embertelen körülményeiről	148
A normalizációs elv tartalma, a gyakorlati megvalós ítás kiindulópontjai	153
Pszichológiai vizsgálatok a hospitalizációs ártalmak hatásáról, törekvések a megelőzésre	156
A normalizációs elvből és a decinstitucionalizációs programokból következőü új feladatok az értelmi fogyatékosok pszichológiájában	160
A polgárjogi mozgalmak törekvései az esélyegyenlőség biztosítására	163
Összegzés	164
A hagyományos értelmi fogyatékosság fogalom és súlyossági kategóriáinak meghaladása	164
Irodalom	168

Témakörök

Lányiné Engelmayer Ágnes

Lányiné Engelmayer Ágnes műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Lányiné Engelmayer Ágnes könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem