kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 181 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 17 cm |
ISBN: | 963-7155-13-9 |
Előszó | 5 |
Az értelmi fogyatékosok pszichológiájának elméleti kérdései, külföldi és hazai fejlődési tendenciák | 7 |
Tudományrendszertani besorolás | 7 |
A gyógypedagógiához fűződő viszony | 8 |
Hagyományok | 9 |
Új elvárások, kihívások | 12 |
A pszichológiához fűződő viszony | 14 |
Források az értelmi fogyatékosok pszichológiájához | 14 |
Új elvárások, kihívások | 16 |
A pszichoanalízis hozzájárulása az értelmi fogyatékosok pszichológiájához | 17 |
Személyiség és értelmi fogyatékosság pszichoanalitikus megközelítésben | 17 |
Az elhárító mechanaizmusok, az elfojtás, a regresszió pszichoanalitikus fogalmainak elhasználása az értelmi fogyatékosok pszichológiájában | 18 |
Az anya-gyermek kapcsolat zavarainak és a hospitalizáció jelenségkörének vizsgálata | 19 |
Pszichoterápiás segítség az értelmi fogyatékossággal élő gyermekeknek, fiataloknak és családjaiknak | 20 |
Pszichoanalitikus hatások az értelmi fogyatékosok pszichológiájára hazánkban | 21 |
Az alaklélektan jelentősége az értelmi fogyatékosok pszichológiájában | 23 |
A rigiditás-elmélet Lewin és Kounin munkáiban | 23 |
A figura-háttér percepció, a téri orientáció, a szenzomotoros koordináció zavarát feltáró vizsgálatok | 24 |
Alaklélektani és neuropszichológiai hatások az értelmi fogyatékosok pszichológiájára hazánkban | 26 |
A behaviorizmus és neobehaviorizmus hatása az értelmi fogyatékosok pszichológiájára | 28 |
Piaget, Wallon és a svájci/francia genetikus fejlődéslélektani iskola hatása az értelmi fogyatékosok pszichológiájára | 31 |
Feuerstein dinamikus rendszere, a tanulási képesség megváltoztathatósága | 33 |
Az egyes pszichológiai irányok továbbfejlődése során létrejövő tudományközi integrációk | 34 |
A fejlődési pszichopatológia kapcsolata az értelmi fogyatékosok pszichológiájával | 35 |
A rizikó és prediktor tényezők kutatása az értelmi fogyatékosok pszichológiájában | 36 |
A korai segítő beavatkozás érdekében történő felderítés (detektálás) | 36 |
Prediktor tényezők tudományos célú vizsgálata | 38 |
Az értelmi fogyatékosság fogalom változása az értelmi fogyatékossággal élő emberekre vonatkozó tudás és az emberszemlélet változásának tükrében. A XIX. század és a XX. század első fele | 40 |
Az értelmi fogyatékosság fogalom definíciója és hatása az érintett személyekre | 42 |
Lehetséges-e minden igényt kielégítő, átfogó tudományos definíciót alkotni? | 42 |
A klasszikus értelmi fogyatékosság fogalom | 47 |
A korai definíciók hátterét adó tudománytörténeti események | 47 |
Optimista, humanista törekvések; a deviánsság nem deviánssá tételének illúziója, az egyén védelme a társadalomtól | |
Az első intézet- és iskolaalapítások a XIX. században | 47 |
A német nyelvterület korai definíciói | 49 |
A korai magyar definíciók | 49 |
Az eugenikai szemlélet térhódítása, az értelmi fogyatékosok veszélyeztetése; a társadalom védelme a fogyatékos embertől. A századforduló | 50 |
A negatív leírások pszichiátriai utóélete | 52 |
A XX. század első évtizedeinek definíciói, az orvosi betegségmodell, mint magyarázóelv | 53 |
Angolszász nyelvterület | 53 |
Európai helyzetkép | 55 |
Közös vonások a XX. század első felében különböző definícióiban | 56 |
A pszichometriai megközelítésmód. A mérés igénye az emberi tulajdonságok és az értelmi fogyatékosság megismerésében napjainkig | 58 |
Az intelligencia-deficit, a mentális alulteljesítés pszichometriai megközelítése, kritériumként kez elése az értelmi fogyatékosság definíciójában | 59 |
Speciálisan az értelmi fogyatékosok számára kidolgozott intelligencia-teszt | 63 |
hazai pszichometriai vizsgálatok értelmi fogyatékosnak minősített gyermekeknél | 65 |
Az adaptív magatartás zavarának, a társadalom segítségére való ráutaltság mértékének pszichometriai megközelítése, kritériumként kezelése az értelmi fogyatékosság definíciójában | 68 |
A Vineland Szociális Érettségi Skála alkalmazásának hazai tapasztalatai értelmi fogyatékos gyermekeken és felnőtteken | 70 |
továbbfejlesztett változatok | 71 |
Az értelmi fogyatékosság pszichometriai megítélésére vonatkozó bírálatok fő érvei | 72 |
Milyen kérdésekre adhat választ a pszichometriai megközelítés, és mire nem használható? | 74 |
A képezhetőség-képezhetetlenség fogalma a klasszikus definíciókban a XX. század első felében | 77 |
Az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek képezhetősége | 79 |
A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek képezhetősége | 81 |
A súlyos értelmi fogyatékos gyermekek és a "képezhetetlenség" | 82 |
Terminológiai változások századunk második felében | 84 |
A biológiai versus környezeti paradigma kezelése az értelmi fogyatékosság magyarázatában, új értelmezések | 84 |
Kétcsoportos felosztások, a biológiai- környezeti hatások szétválasztásának kísérlete | 85 |
A merev szétválasztás ellenérvei | 87 |
Organikus tényezők a nem organikus csoportban | 87 |
Környezeti ártalmak, szociális hátrányok az organikus csoportban | 88 |
A súlyosság és az organikus - nem organikus kóreredet összefüggése | 89 |
Az öröklés és a környezet hatásainak szétválaszthatatlansága | 90 |
A hátrányos helyzetből fakadó elmaradás és iskolai sikertelenség nem jelent képességgyengeséget | 91 |
Viták az értelmi fogyatékosok számára létesített iskolák tanulónépoességéről | 93 |
Egységesítő törekvések a terminológiában, a nemzetközi szervezetek szerepe | 96 |
Az Amerikai Értelmi Fogyatékosságügyi Egyesület terminológiai és klasszifikációs rendszerei | 96 |
A heberi definíció jellegzetességei, főbb kritikai észrevételek | 97 |
Az 1973-as revízió | 98 |
Az 1983-as revízió | 99 |
Az 1992-es revízió | 101 |
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalásai terminológiai kérdésekben | 101 |
1954-es állásfoglalás: A mentálisan szubnormális gyermek | 101 |
1968-as állásfoglalás: A mentálisan retardáltak részére biztosított szolgáltatások rendszere | 102 |
A sérülések, fogyatékosságok és akadályozottságuk nemzetközi klasszifikációja | 103 |
A BNO 1975. évi revíziója | 104 |
A BNO-10 bevezetése | 105 |
Az értelmi fogyatékosság gyakorisága | 108 |
Néhány gyakoriságra vonatkozó fontos alapfogalom | 110 |
Morbiditási/megbetegedési statisztika | 110 |
Az epidemiológia fogalma és módszere | 111 |
A gyakorisági mutatók különböző fajtái | 111 |
Az eltérő gyakorisági értékek értelmezése | 112 |
Az alkalmazhott definíció befolyása a prevalencia értékekre | 112 |
A szociológiai gondolkodás térhódítása | 113 |
A Riverside-i vizsgálat kiindulópontja | 114 |
A Riverside-i vizsgálat fő eredményei | 115 |
A gyakorisági mutatók háttere, azok forrásai | 118 |
A nyilvántartási prevalencia | 118 |
Hazai statisztikák, nyilvántartási rendszerek | 119 |
A Művelődési és Közoktatási Minisztérium (régebben Oktatási, ill. Művelődési Minisztérium) évenkénti statisztikai tájékoztatója az alsófokú oktatásról | 119 |
A Népjóléti minisztérium (régebben Szociális és Egészségügyi Minisztérium) évenkénti statisztikai tájékoztatója | 120 |
A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása, az Országos Közegészségügyi Intézet | 122 |
Az Egészségügyi Gyermekotthonok Országos Módszertani Intézete (EGYOMI) bejelentési rendszere a képezhetetlen mértékben értelmi fogyatékos 2-18 éves gyermekekre | 122 |
A Szabadsághegyi Gyermekgyógyintézet Fejlődésneurológiai és Neurohabilitációs Osztályának agysérült gyermekeket nyilvántartó rendszere (mai nevén Svábhegyi...) | 123 |
Adatok a magasabb összegű családi pótlék és a GYES meghosszabbítás nyilvántartása alapján | 123 |
A Tanulási Képoességet Vizsgáló Szakértői Bizottságok nyilvántartási adatbázisa | 124 |
A nemzetközi Pető Intézet (régebben Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete) mozgássérültekre vonatkozó bejelentési rendszere | 124 |
A becslések szerepe az incidencia és a prevalencia értékek meghatározásában | 125 |
A gyógypedagógiai oktatás szempontjából becsült adatok | 127 |
Epidemiológiai felmérések a prevalencia értékek feltárására | 129 |
A prevalencia értékek életkorfüggése | 134 |
A prevalencia értékek nemi eltérése | 135 |
A prevalencia értékek szociokultúrális meghatározottsága | 136 |
A középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékosság (értelmi akadályozottság) prevalenciája | 138 |
Várható változások az értelmi fogyatékosság incidenciájának és prevalenciájának mutatóiban | 138 |
Tudománytörténeti események a változó szemlélet hátterében | 140 |
Értelmi fogyatékos gyermekek és felnőttek veszélyeztetése a náci Németországban | 141 |
A "T/4-es akció" és a "Gyermek akció" értelmi fogyatékos gyermekek és felnőttek kiirtására | 142 |
Az események időrendje | 142 |
A fogyatékosok ellen irányuló náci bűnök társadalmi reflektálása, tudományos feldolgozása | 144 |
A fogyatékossággal élő ember értékéről vallott felfogások modern gyógypedagógiai, pszichológiai elméletekben | 145 |
A fogyatékossággal élő emberek létének új veszélyeztetése a posztmodern társadalomban | 146 |
Gyógypedagógiai, pszicholkógiaiu konzekvenciák | 148 |
Tényfeltárások az értelmi fogyatékosok bentlakásos intézeteinek embertelen körülményeiről | 148 |
A normalizációs elv tartalma, a gyakorlati megvalós ítás kiindulópontjai | 153 |
Pszichológiai vizsgálatok a hospitalizációs ártalmak hatásáról, törekvések a megelőzésre | 156 |
A normalizációs elvből és a decinstitucionalizációs programokból következőü új feladatok az értelmi fogyatékosok pszichológiájában | 160 |
A polgárjogi mozgalmak törekvései az esélyegyenlőség biztosítására | 163 |
Összegzés | 164 |
A hagyományos értelmi fogyatékosság fogalom és súlyossági kategóriáinak meghaladása | 164 |
Irodalom | 168 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.