1.062.063

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Értelmi fogyatékosok pszichológiája I.

Régi nézetek új megközelítésben

Szerző
Budapest
Kiadó: Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 181 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-7155-13-9
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1966-ban védtem meg kandidátusi értekezésemet "Értelmi fogyatékos gyermekek fejlődéslélektani sajátosságai" címen. Azóta foglalkoztatott a gondolat, hogy jegyzetben vagy tankönyvben megírjam... Tovább

Előszó

1966-ban védtem meg kandidátusi értekezésemet "Értelmi fogyatékos gyermekek fejlődéslélektani sajátosságai" címen. Azóta foglalkoztatott a gondolat, hogy jegyzetben vagy tankönyvben megírjam gyógypedagógus hallgatók számára az "Értelmi fogyatékosok pszichológiáját". Ezt a tantárgyat 1973 óta tanítottam a gyógypedagógiai tanárképzésben, azóta, amióta az akkori reformképzés a Gyógypedagógiai pszichológia tárgyat felbontotta az egyes fogyatékossági ágak szakpszichológiáira és Pszichodiagnosztikára. Csak az ezek közötti integratív szempontok és ismeretanyag maradtak a Gyógypedagógiai pszichológiában.
Hogy e hosszú idő alatt mégsem írtam meg ezt a képzési anyagot, sok tényezővel függ össze, amelyekre most nem térek ki. Egy - a szakmai fejlődésemhez jelentősen hozzájáruló - szubjektív élményre mégis utalok, ami az "írástudók felelősségének" átérzését közvetítette számomra. Főiskolai hallgatóként Gleimann Annától tanultam Fejlődéslélektant. Szakirodalom tankönyv, jegyzet az akkori, háború utáni időben gyakorlatilag nem állt rendelkezésre.
Érdeklődő hallgató voltam, megigézett Gleimann Anna tudása, szorgalmasan jegyzeteltem előadásait. Megkíséreltem ennek alapján évfolyamtársaim számára egy sokszorosításra szánt jegyzetet összeállítani. A szöveget megmutattam Gleimann Annának, kértem észrevételeit. Figyelmesen elolvasta a szöveget, amelyben reflexiók voltak például Wundt pszichológiájára, Piaget szerepére a fejlődéslélektanban. Rám nézett és megkérdezte: "Volt már egy Wundt vagy Piaget könyv a kezében, olvasta már őket?" Megszégyenülten mondtam, hogy nem,. "Akkor ne akarjon róluk írni!" A beszélgetés további konkrét mozzanataira nem emlékszem, de Gleimann Anna nem járult hozzá, hogy a kézirat akárcsak vázlatos segédanyagként megjelenjen. Az írott szó felelőssége azóta is fontos gondolat számomra. Vissza

Tartalom

Előszó5
Az értelmi fogyatékosok pszichológiájának elméleti kérdései, külföldi és hazai fejlődési tendenciák7
Tudományrendszertani besorolás7
A gyógypedagógiához fűződő viszony8
Hagyományok9
Új elvárások, kihívások12
A pszichológiához fűződő viszony14
Források az értelmi fogyatékosok pszichológiájához14
Új elvárások, kihívások16
A pszichoanalízis hozzájárulása az értelmi fogyatékosok pszichológiájához17
Személyiség és értelmi fogyatékosság pszichoanalitikus megközelítésben17
Az elhárító mechanaizmusok, az elfojtás, a regresszió pszichoanalitikus fogalmainak elhasználása az értelmi fogyatékosok pszichológiájában18
Az anya-gyermek kapcsolat zavarainak és a hospitalizáció jelenségkörének vizsgálata19
Pszichoterápiás segítség az értelmi fogyatékossággal élő gyermekeknek, fiataloknak és családjaiknak20
Pszichoanalitikus hatások az értelmi fogyatékosok pszichológiájára hazánkban21
Az alaklélektan jelentősége az értelmi fogyatékosok pszichológiájában23
A rigiditás-elmélet Lewin és Kounin munkáiban23
A figura-háttér percepció, a téri orientáció, a szenzomotoros koordináció zavarát feltáró vizsgálatok24
Alaklélektani és neuropszichológiai hatások az értelmi fogyatékosok pszichológiájára hazánkban26
A behaviorizmus és neobehaviorizmus hatása az értelmi fogyatékosok pszichológiájára28
Piaget, Wallon és a svájci/francia genetikus fejlődéslélektani iskola hatása az értelmi fogyatékosok pszichológiájára31
Feuerstein dinamikus rendszere, a tanulási képesség megváltoztathatósága33
Az egyes pszichológiai irányok továbbfejlődése során létrejövő tudományközi integrációk34
A fejlődési pszichopatológia kapcsolata az értelmi fogyatékosok pszichológiájával35
A rizikó és prediktor tényezők kutatása az értelmi fogyatékosok pszichológiájában36
A korai segítő beavatkozás érdekében történő felderítés (detektálás)36
Prediktor tényezők tudományos célú vizsgálata38
Az értelmi fogyatékosság fogalom változása az értelmi fogyatékossággal élő emberekre vonatkozó tudás és az emberszemlélet változásának tükrében. A XIX. század és a XX. század első fele40
Az értelmi fogyatékosság fogalom definíciója és hatása az érintett személyekre42
Lehetséges-e minden igényt kielégítő, átfogó tudományos definíciót alkotni?42
A klasszikus értelmi fogyatékosság fogalom47
A korai definíciók hátterét adó tudománytörténeti események47
Optimista, humanista törekvések; a deviánsság nem deviánssá tételének illúziója, az egyén védelme a társadalomtól
Az első intézet- és iskolaalapítások a XIX. században47
A német nyelvterület korai definíciói49
A korai magyar definíciók49
Az eugenikai szemlélet térhódítása, az értelmi fogyatékosok veszélyeztetése; a társadalom védelme a fogyatékos embertől. A századforduló50
A negatív leírások pszichiátriai utóélete52
A XX. század első évtizedeinek definíciói, az orvosi betegségmodell, mint magyarázóelv53
Angolszász nyelvterület53
Európai helyzetkép55
Közös vonások a XX. század első felében különböző definícióiban56
A pszichometriai megközelítésmód. A mérés igénye az emberi tulajdonságok és az értelmi fogyatékosság megismerésében napjainkig58
Az intelligencia-deficit, a mentális alulteljesítés pszichometriai megközelítése, kritériumként kez elése az értelmi fogyatékosság definíciójában59
Speciálisan az értelmi fogyatékosok számára kidolgozott intelligencia-teszt63
hazai pszichometriai vizsgálatok értelmi fogyatékosnak minősített gyermekeknél65
Az adaptív magatartás zavarának, a társadalom segítségére való ráutaltság mértékének pszichometriai megközelítése, kritériumként kezelése az értelmi fogyatékosság definíciójában68
A Vineland Szociális Érettségi Skála alkalmazásának hazai tapasztalatai értelmi fogyatékos gyermekeken és felnőtteken70
továbbfejlesztett változatok71
Az értelmi fogyatékosság pszichometriai megítélésére vonatkozó bírálatok fő érvei72
Milyen kérdésekre adhat választ a pszichometriai megközelítés, és mire nem használható?74
A képezhetőség-képezhetetlenség fogalma a klasszikus definíciókban a XX. század első felében77
Az enyhe értelmi fogyatékos gyermekek képezhetősége79
A középsúlyos értelmi fogyatékos gyermekek képezhetősége81
A súlyos értelmi fogyatékos gyermekek és a "képezhetetlenség"82
Terminológiai változások századunk második felében84
A biológiai versus környezeti paradigma kezelése az értelmi fogyatékosság magyarázatában, új értelmezések84
Kétcsoportos felosztások, a biológiai- környezeti hatások szétválasztásának kísérlete85
A merev szétválasztás ellenérvei87
Organikus tényezők a nem organikus csoportban87
Környezeti ártalmak, szociális hátrányok az organikus csoportban88
A súlyosság és az organikus - nem organikus kóreredet összefüggése89
Az öröklés és a környezet hatásainak szétválaszthatatlansága90
A hátrányos helyzetből fakadó elmaradás és iskolai sikertelenség nem jelent képességgyengeséget91
Viták az értelmi fogyatékosok számára létesített iskolák tanulónépoességéről93
Egységesítő törekvések a terminológiában, a nemzetközi szervezetek szerepe96
Az Amerikai Értelmi Fogyatékosságügyi Egyesület terminológiai és klasszifikációs rendszerei96
A heberi definíció jellegzetességei, főbb kritikai észrevételek97
Az 1973-as revízió98
Az 1983-as revízió99
Az 1992-es revízió101
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalásai terminológiai kérdésekben101
1954-es állásfoglalás: A mentálisan szubnormális gyermek101
1968-as állásfoglalás: A mentálisan retardáltak részére biztosított szolgáltatások rendszere102
A sérülések, fogyatékosságok és akadályozottságuk nemzetközi klasszifikációja103
A BNO 1975. évi revíziója104
A BNO-10 bevezetése105
Az értelmi fogyatékosság gyakorisága108
Néhány gyakoriságra vonatkozó fontos alapfogalom110
Morbiditási/megbetegedési statisztika110
Az epidemiológia fogalma és módszere111
A gyakorisági mutatók különböző fajtái111
Az eltérő gyakorisági értékek értelmezése112
Az alkalmazhott definíció befolyása a prevalencia értékekre112
A szociológiai gondolkodás térhódítása113
A Riverside-i vizsgálat kiindulópontja114
A Riverside-i vizsgálat fő eredményei115
A gyakorisági mutatók háttere, azok forrásai118
A nyilvántartási prevalencia118
Hazai statisztikák, nyilvántartási rendszerek119
A Művelődési és Közoktatási Minisztérium (régebben Oktatási, ill. Művelődési Minisztérium) évenkénti statisztikai tájékoztatója az alsófokú oktatásról119
A Népjóléti minisztérium (régebben Szociális és Egészségügyi Minisztérium) évenkénti statisztikai tájékoztatója120
A Veleszületett Rendellenességek Országos Nyilvántartása, az Országos Közegészségügyi Intézet122
Az Egészségügyi Gyermekotthonok Országos Módszertani Intézete (EGYOMI) bejelentési rendszere a képezhetetlen mértékben értelmi fogyatékos 2-18 éves gyermekekre122
A Szabadsághegyi Gyermekgyógyintézet Fejlődésneurológiai és Neurohabilitációs Osztályának agysérült gyermekeket nyilvántartó rendszere (mai nevén Svábhegyi...)123
Adatok a magasabb összegű családi pótlék és a GYES meghosszabbítás nyilvántartása alapján123
A Tanulási Képoességet Vizsgáló Szakértői Bizottságok nyilvántartási adatbázisa124
A nemzetközi Pető Intézet (régebben Mozgássérültek Pető András Nevelőképző és Nevelőintézete) mozgássérültekre vonatkozó bejelentési rendszere124
A becslések szerepe az incidencia és a prevalencia értékek meghatározásában125
A gyógypedagógiai oktatás szempontjából becsült adatok127
Epidemiológiai felmérések a prevalencia értékek feltárására129
A prevalencia értékek életkorfüggése134
A prevalencia értékek nemi eltérése135
A prevalencia értékek szociokultúrális meghatározottsága136
A középsúlyos és súlyos értelmi fogyatékosság (értelmi akadályozottság) prevalenciája138
Várható változások az értelmi fogyatékosság incidenciájának és prevalenciájának mutatóiban138
Tudománytörténeti események a változó szemlélet hátterében140
Értelmi fogyatékos gyermekek és felnőttek veszélyeztetése a náci Németországban141
A "T/4-es akció" és a "Gyermek akció" értelmi fogyatékos gyermekek és felnőttek kiirtására142
Az események időrendje142
A fogyatékosok ellen irányuló náci bűnök társadalmi reflektálása, tudományos feldolgozása144
A fogyatékossággal élő ember értékéről vallott felfogások modern gyógypedagógiai, pszichológiai elméletekben145
A fogyatékossággal élő emberek létének új veszélyeztetése a posztmodern társadalomban146
Gyógypedagógiai, pszicholkógiaiu konzekvenciák148
Tényfeltárások az értelmi fogyatékosok bentlakásos intézeteinek embertelen körülményeiről148
A normalizációs elv tartalma, a gyakorlati megvalós ítás kiindulópontjai153
Pszichológiai vizsgálatok a hospitalizációs ártalmak hatásáról, törekvések a megelőzésre156
A normalizációs elvből és a decinstitucionalizációs programokból következőü új feladatok az értelmi fogyatékosok pszichológiájában160
A polgárjogi mozgalmak törekvései az esélyegyenlőség biztosítására163
Összegzés164
A hagyományos értelmi fogyatékosság fogalom és súlyossági kategóriáinak meghaladása164
Irodalom168

Lányiné Engelmayer Ágnes

Lányiné Engelmayer Ágnes műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Lányiné Engelmayer Ágnes könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem