Értelmi, erkölcsi és testi nevelés

Tartalom

I. FEJEZET.
Miféle ismeret ér legtöbbet?
A ruházkodás eredete. - A ruházkodás és ismeretszerzés
módja közti hasonlóság. - A latin és görög nyelv tanulásának
célja. - A nők testi nevelésének fontossága. - A művészeti tantárgyak értéke és haszna. - Az idegen nyelvek tanulásának
félszeg indokai. - Az ismeretszerzés különböző céljai. - A küldisz és hasznosság egymáshoz való viszonya. - A klasszikai és természettudományok viszonylagos értéke és az ezek tanulására forditott idő 1-7
A nevelés sajátlagos célja és feladata. - A jelenleg divatozó nevelési módszerek célszerűtlensége. - A legszükségesebb ismeretek. - Az emberi cselekvések osztályozása és sorrendje. - Az önfentartásra vezető ismeretek. - A család és állam egymáshoz való viszonya. - Ennek tökéletes, vagy félszeg fölfogása. - A kedvtöltést szerző ügyességek. - Általános műveltség. - A tökéletes élet tényezői. - A tanulmányok becse. - A rosz egészség a tudatlanság gyümölcse. - Az élettan ismeretének haszna és szükséges volta 7-20
A mennyiségtan mindennapi szüksége. - A természettan nagy fontossága, - A vegytan haszna az iparban. - A csillagászati ismeretek hatása. - Az élettan, mint önfentartásunk főtényezője. - Az alkotó tehetség szüksége. - A társadalomtan fontos
volta 20-28
Előkészület a szülői állapotra. - A szülék előitéletének és tudatlanságának veszélyei. - A lélektan a szülék és tanitók vezetője. - Az ebben való járatlanság hátrányai. - Ferde fogalmak a tanitásról. - A neveléstan alapelveiben való jártasság általános hiánya. - A jellemtan tanulmányozásának szükségessége. - Az élet törvényei lehető tüzetes ismeretének kivánatos volta . . . 28-36
A polgári hivatás. - A történelem tanitásának jelenlegi félszeg módszere. - A természettudományok a történet tanulás
kulcsai 36-41
A pihenésre szánt órák fölhasználása. - A művészeti tantárgyak célja és haszna. - Ezek helye és mérve a nevelésben. - A természettudomány a művészet alapja. - A művészeti tudományok minden ágának szüksége van a lélektanra. - A természettudományok költészete 41-51
A természettudományok észfejtó hatása. - A nyelvtanulás hiányai. - A gondolkozás behozó - inductiv - módszere a természettudományokban. - A természettudományok vallásos természete. - A tudomány viszonya a valláshoz. - Huxley nyilatkozata a vallásról és tudományról. - A természettudományok elhanyagolása a vallástalanság forrása. - Félszeg nézet a világegyetemről. - A természettudomány, mint az erkölcsiség tanitója. - A tudomány vallásos befolyása. - A kérdés megfejtése. - A jövő 51-62
II. FEJEZET.
Értelmi nevelés.
A nevelés módszere feletti vélemények forrongása. - A jelen, mint átmeneti korszak. - A különböző tanmódszerek. -
A gépies tanmódszer hanyatlása. - A könyvnélkülöztetés káros hatása. - A tanitás lehozó - deductio - módszerének hátrányai. - Marcel és Wyse nyilatkozata a nyelvtanról. - A nyelvtan a nyelv bölcsészete. - A szemléltetve oktatás. - A változatosság érdekkeltó volta. - A természet módszere. - A szellemi lehetségek kifejlődésének sorrendje. - A nevelés feladata előkésziteni az önművelést 63-78
Pestalozzi nevelési rendszere. - Ennek gyakorlati hiányai. - Valódi nevelést csak valódi bölcsész adhat. - A helyes nevelés nem annyira a rendszer tökéletes voltától, mint sokkal inkább a tanitó képességétől függ. - Az értelmi fejlődés törvényei. - Az értelmi fejlődés a fajban. - Az értelmi nevelés általános törvényei. - A helyes módszer érdekkeltő volta. - A helyes értelmi nevelés a kis gyermeki korban kezdendő. - A szemléltetés módszere. - Az észrevevő tehetség fejlesztése. - A rajztanitás kezdete s ennek sajátlagos módszere, - A távlat tanitása. - Wyse-nek a mértanra vonatkozó alaptételei. - A gyakorlati földmértan tanitása. - Tyndall nyilatkozata a természettan tanitásáról. - Hogyan
lehet a természettant vonzóvá tenni? - A természetes tanmódszer következetessége. - Az önfejlődés előnyei. - Az önmivelés és önbecsérzet 78-116
III. FEJEZET.
Erkölcsi nevelés.
Az erkölcsi nevelés hiányai. - A nevelés tetőpontja. - Richter nyilatkozata az erkölcsi nevelésről. - Lord Palmerston
véleménye a gyermekek jóságáról. - Shelley az előitéletekről. - A lelkesültség szükséges volta. - A családi nevelés jelenlegi félszegségei. - Ezekre példák. - A szülők helytelen eljárása az erkölcsi nevelés körül. - Az erkölcsi nevelés nehézségei. - Ezek forrásai. - Az erkölcsi állapot viszonya a társadalmi állapothoz. - Az iskolai durva bánásmód tarthatlan mentségei. - Az erkölcsi nevelés eszménye 116-127
A természet fegyelmezési módszere. - A büntetések jellege. - Ezek kikerülhetlen volta és közvetlensége. - Erre vonatkozó példák. - A mesterséges büntetés eredménytelenségének okai. - A természetes fegyelmezés ellen felhozható ellenvetések s ezek cáfolata. - A rosz nevelési rendszer viszonylagos jósága. - Példák a természetes fegyelmezési rendszerre. - A természetes fegyelmezés előnyei a mesterséges felett. - A szülék ragaszkodása a régi rendszerhez. - A szülék és gyermekek közti viszony. - A szülék némelyike félbarát - félellenség 127-149
A komolyabb kihágási esetek. - Hogyan kell ezekkel elbánni? - Locke véleménye a büntetés hatásáról. - Durva bánásmód durvaságot, szelíd - szelidséget szül. -A szülői önkormányzat 149-155
Az erkölcsi nevelés főbb szabályai. - Richter az erkölcsi nevelésről. - A helyes büntetés kikerülhetlen. - Az erkölcsi nevelés nehézségei. - A helyes erkölcsi nevelés föltételei 155-165
IV. FEJEZET.
A testi nevelés.
A testi nevelés elhanyagolása. - Annak fontossága.-Félszeg vélekedések és túlcsapongások. - Az étvágy jó vezérlő. -
Ennek félreismerése. - A cukor, mint fontos táplálék. - M. Claudt: Bernárd ide vonatkozó nézete. - Dr. Combé a gyümölcs élvezésről. - Az ebbeli túlságos szigor következménye. - A szülék közönséges vélekedése s hibás eljárása. - A táplálék minősége. - Az eledel a lehető legtáplálóbb legyen. - Ennek bizonyitása. - A testi erő a táplálék minőségétől függ. - Az angol és francia munkás osztály kitartás! képessége. - A táplálék minőségének eredménye, különböző állatokon észlelve. - A jól és rosszul táplálkozó emberfajok életereje közti nagy különbség. - Az angol vasúti munkások tettereje. - Az eledel változatossága, - a minőséget és időt tekintve. - A kedvenc étel hatása. - A francia konyha. - Goss a táplálékról. - Intés és figyelmeztetés 165-188
A ruházat s az erre vonatkozó hibás nézetek- - A test edzésére vonatkozó félszeg elmélet. - Ennek káros volta. - A
gyarló ruházkodás veszélyei. - Liebig a test hővesztéséről. - Apperley a test melegen tartasaról. - A kis gyermekek sűrű halálozásának oka Francia- és Oroszországban. - Lehman a hőkisugárzásról. - A meleg ruházat szükségessége. - Dr. Combe-nek a ruházatra vonatkozó szabálya. - A divatos ruházkodás káros volta. - A szülék balgasága gyermekeik ruházatát illetőleg. 188-195
A testmozgás szüksége s fontos volta. - A nyilvános iskolák. - A leányok túlkevés testmozgása. - Ennek káros hatása. -
A nevelőnők félszeg vélekedése. - A testmozgás és tornászat közti különbség. - A testmozgás előnye a tornászat felett. - Ez utóbbinak hiányai 195-201
Az új nemzedék elcsenevészése. - Ennek tünetei és okai. - A túlságos szellemi munka veszélyei. - Ezek okai. - A himlőoltás káros befolyása. - A nőnöveldék káros hatása. - Forbes János tapasztalatai. - A szellemi munka veszélyes hatása a testre. - A szülék balga nézetei. - A természet szigorú számitó és bosszúálló. - A szellemi előhaladás drága ára. - A férfiak és nők fejlődése közti különbség. - Weber élettani észleletei. - A testi és szellemi munkában való kitartás a vér minőségétől függ 201-216
A betömő tanultatási rendszer veszélyei. - A nőknél előbb való a testi fejlettség, mint az ismeretek nagy halmaza. - Ennek természetes, lélektani okai. - Mi teheti a nőt valóban megnyerővé? - A szülék balvélekedései. - Végeredmény, - intés- és figyelmeztetések 216-222

Témakörök