1.050.377

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Értékpapírok kézikönyve

Szerző
Szerkesztő

Kiadó: Agrocent Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 472 oldal
Sorozatcím: Cent Könyvek
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-769-152-9
Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrált.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1. Az értékpapír kialakulása és fogalma
Az értékpapír lényegét igen találóan fejezi ki az elnevezése, mert az magában foglalja azt, amit ez a papírfajta jelent. Nevezetesen azt a tényt, hogy az... Tovább

Előszó

1. Az értékpapír kialakulása és fogalma
Az értékpapír lényegét igen találóan fejezi ki az elnevezése, mert az magában foglalja azt, amit ez a papírfajta jelent. Nevezetesen azt a tényt, hogy az ilyen papír esetén nem egyszerű okiratról vagy papírról van szó, hanem olyanról, ami önmagában értéket képvisel, azaz értékpapírról. Az értékpapír tehát, már a nevéből kitűnően is, egy különleges okiratfajta. Ezért a sajátosságai miatt egyedülálló szerepet képes betölteni a tőke gyors és célirányos áramlásának a biztosításában.
Az értékpapír gazdasági szerepének és jogi jellegének a meghatározásához az értékpapír történeti háttere adja a legbiztonságosabb támpontokat. A távoli múltból kirajzolódó gyökerek viszont egyértelműen arra utalnak: gazdasági szükség és a hitelviszonyok fejlődése alakította ki ezt a különleges papírfajtát. S érdekes körülmény, hogy bemutatóra szóló papírokhoz hasonló okiratokat a pénzügyi és áruműveleteknél már az ógörög és római korban is használtak. A középkorban pedig frank és longobárd iratok között találtak forgatható papírokhoz hasonló okiratokat.
A gazdasági és gyakorlati szükség „szülői'' szerepét plasztikus módon villantja fel világhírű könyvében, a „Foucault inga"-ban Umberto Eco is. Vissza

Tartalom

Rövidítések jegyzéke 12
Első rész
Az Ép. tv. hatálya alá tartozó értékpapírok 15
I. fejezet
Az értékpapírokról általában 17
1. Az értékpapír kialakulása és fogalma 17
2. Az értékpapír osztályozása 20
3. Az értékpapírjog forrásai 25
II. fejezet
A részvény 31
1. A részvény fogalma 31
2. A részvények osztályozása 32
A) A részvény kibocsátási idejéhez igazodó osztályozás 33
a) A részvényutalvány 33
b) Az ideiglenes részvény 35
c) A részvény 39
c/a) A dematerializált részvény kibocsátása 40
c/b) A részvényokirat 43
B) A részvényekhez csatlakozó jogosítványok szerinti csoportosítás 48
a) A részvényfajták 48
b) Az összevont címletű részvény 49
c) Az elsőbbségi részvény 50
d) A kamatozó részvény 53
e) A dolgozói részvény 54
C) A részvények forgalomképessége szerinti csoportosítás 56
a) A részvények típusa 56
b) A bemutatóra szóló részvény 56
c) A névre szóló részvény 58
d) A közös tulajdonú és a saját részvény 63
d/a) A közös tulajdonú részvény 63
d/b) A saját részvény 63
3. A részvény apportálása, elzálogosítása és öröklése 65
A) A részvény apportálhatósága 65
B) A részvény elzálogosíthatósága 66
C) A részvény öröklése 68
Jegyzet 70
III. fejezet
A kötvény 71
1. Jogi szabályozás 71
2. A kötvény fogalma 72
3. A kötvény mint értékpapír, a kötvény kellékei 72
4. A kötvényügylet alanyai 73
4/A A kibocsátó 73
4/B A jogosult 74
5. A kötvény típusa, fajtái, a kötvény előállítása, megjelenítése 74
5/A A kötvény típusa 74
5/A/a Bemutatóra szóló kötvény 74
5/A/b Névre szóló kötvény 74
5/A/c Dematerializált kötvény 74
5/B A kötvény „fajtái" 75
5/C A kötvény előállítása, megjelenítése 77
5/C/a A kötvény nyomdai előállítása 77
5/C/b Dematerializált kötvény megjelenítése 78
6. A kötvénnyel kapcsolatos tevékenységek, a befektetési szolgáltatók 78
7. Átmeneti szabályok a folytatható tevékenységekre és befektetési vállalkozásokra 81
8. A kötvény kibocsátása (forgalomba hozatala); a kötvény tulajdonának megszerzése (jegyzés, átruházás); a kötvény mint apport; a kötvény mint a zálogjog tárgya; a kötvény mint örökölhető értékpapír 82
8/A A kibocsátás, forgalomba hozatal 82
8/A/a Nyilvános kibocsátás (forgalomba hozatal 82
8/A/b A nyilvános kibocsátást követő kibocsátói kötelezettségek 84
8/A/h/l Tőzsdei bevezetés kezdeményezése 84
8/A/b/2 Rendszeres és rendkívüli tájékoztatás 85
8/B Államkötvény fogalma, nyilvános kibocsátásának (forgalomba hozatalának) feltétele 85
8/C Kötvény zártkörű kibocsátása, forgalomba hozatala6 88
8/D Kötvény tulajdonjogának megszerzése (jegyzés, aukció, átruházás) 87
8/D/a Jegyzés 87
8/D/b Az aukció 89
8/D/c A kötvény átruházása 89
8/D/c/l Nyomdai úton előállított kötvény átruházása 90
8/D/c/l/A Bemutatóra szóló kötvény átruházása 90
8/D/c/l/B Névre szóló kötvény átruházása 91
8/D/c/2 Dematerializált kötvény átruházása 91
9. A kötvény mint apport 93
10. A kötvény mint zálogtárgy, kötvényre vezetett végrehajtás 94
10/A Nyomdai úton előállított kötvény, mint zálogtárgy 94
10/B Zálogjog dematerializált kötvényen 95
11. A kötvény, mint örökölhető értékpapír 95
11/A Eljárás nyomdai úton előállított kötvények öröklése esetén 96
11/B Eljárás dematerializált kötvény öröklése esetén 97
12. Igényérvényesítés, adómentesség, illetékmentesség, az állam helytállása 98
IV. fejezet
A kincstárjegy 101
1. A kincstárjegyre vonatkozó jogszabályok 101
2. Az állampapír nyilvános forgalombahozatala 103
3. A kincstárjegy nyilvános forgalombahozatala 104
A) Értékesítés konzorciumon keresztül 105
B) Értékesítés aukción 105
4. A kincstárjegy tartalma 107
5. APEH állásfoglalások a kincstárjegyek árfolyam-nyereségének adózásáról 109
6. Bírósági gyakorlat 112
V. fejezet
A letéti jegy 113
1. A letéti jegy fogalma 113
2. A letéti jegy tartalmi kellékei 114
3. A letéti jegy kibocsátása, forgalomba hozatala 114
4. A letéti jegy forgalomképessége 115
5. A letéti jegy, mint a hagyaték tárgya 116
6. A letéti jegy, mint apport 116
7. A letéti jegyen alapuló követelés elévülése 117
8. A nyomdai úton előállított letéti jegy megsemmisítése 117
VI. fejezet
A befektetési jegy 119
1. A befektetési alap fogalma 120
A) A nyíltvégű alap 120
B) A zártvégű alap 120
C) A befektetési alap létrejötte 120
D) A tőzsdei bevezetés 121
2. A befektetési jegy fogalma 121
3. A befektetési alapkezelő és a befektetési letétkezelő 122
4. A befektetési jegy jellege, kellékei, hozama és kibocsátása 123
VIL fejezet
A vagyonjegy 129
1. A vagyonjegy fogalma 129
2. A vagyonjegy alapjául szolgáló jogforrások 129
3. A vagyonjegy kibocsátásának célja 129
4. A vagyonjegy kibocsátására jogosult szervek 130
5. A vagyonjegy vásárlására jogosultak köre 130
6. A vagyonjegy fajtái 131
7. A vagyonjegy kibocsátásáról szóló döntés meghozatalára jogosult szervek 132
8. A vagyonjegy szabályzat 133
9. A vagyonjegy kötelező tartalmi elemei 133
10. A vagyonjegy előállítása 134
11. A vagyonjegy ellenértékének esedékessége 135
12. Névre szóló vagyonjegyek nyilvántartása 135
13. A vagyonjegyre fizető osztalék forrása 135
14. A vagyonjegy átruházása, öröklése, apportálása 136
15. A vagyonjegy sorsa a kibocsátó megszűnése esetén 138
16. A vagyonjeggyel kapcsolatban előfordult néhány jogvita 140
Második rész
Az Ép. tv. hatálya alá nem tartozó értékpapírok 143
I. fejezet
A váltó 145
I. A váltó fogalma, fajtái, a váltójogviszony alanyai 145
1. A váltó fogalma, gazdasági szerepe 145
2. A váltó fajtái 147
3. A váltójogviszony alanyai 148
II. A váltó kellékei 150
ÜL Saját váltó kiállítása 158
IV. A váltóátruházás 158
V. A váltó elfogadása 165
VI. A váltókezesség 167
VII. A váltókövetelés érvényesítése 169
1. Közvetlen váltókereset 173
2. Megtérítési váltókereset 174
VIII. Az óvás 175
IX. A megtérítési igény (visszkereset) tárgya 181
X. A váltóbirtokos értékesítési kötelezettsége 184
XI. A váltókötelezettek egyetemleges felelőssége 186
XII. Váltókifogások 188
XIII. Közbenjárás 192
XTV. Több példányban kiállított váltó és a váltómásolat 194
XV. Az elévülés 195
XVI. A gazdagodási kereset 197
II. fejezet
A csekk 199
1. A csekkre vonatkozó jogszabályok 199
2. A csekk érvényességének feltételei 200
3. Bemutatás és fizetés 203
4. A csekk átruházása 204
5. A csekkbirtokos kockázatának csökkentése 208
6. A csekk jövője 210
III. fejezet
A közraktári jegy 211
1. Bevezetés, általános tudnivalók 211
2. A közraktári jegy fogalma 214
3. A közraktári jegy alakja és az általa megtestesített jogok 215
4. A közraktári jegy átruházása 216
5. Az áru kiadása 219
6. Kielégítés a közraktárban letett áruból 220
7. A visszkereset 222
8. Késedelmi kamat 223
9. Végrehajtás, csődeljárás, felszámolás 223
10. Biztosítás 224
11. A közraktári jegy megsemmisítése 225
12. A bírósági letét 225
Harmadik rész
A felügyelet és a tőzsde
I. fejezet
Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 229
1. A Felügyelet létesítése és jogállása 229
2. A Felügyelet hatásköre és eljárása 230
3. A Felügyelet feladatköre az Ép. tv. alapján 231
4. Az értékpapírok forgalombahozatalával kapcsolatos felügyeleti feladatok 233
A) A nyilvános forgalombahozatallal kapcsolatos feladatok 233
B) Az értékpapír zártkörű forgalombahozatala 238
II. fejezet
Az értékpapírok piaca a tőzsde 241
1. A tőzsde alapítása 242
2. A tőzsdei tagsági jog 243
3. A tőzsdei kereskedési jog 244
4. A tőzsde szervezete 245
4.1. A közgyűlés 245
4.2. A tőzsdetanács 246
4.3. A felügyelő bizottság 247
4.4. Az etikai bizottság 248
4.5. A tőzsdetitkárság 249
4.6. A tőzsdei választottbíróság 249
4.7. A tőzsde tisztségviselői 251
5. A tőzsde képviselete 251
6. A tőzsde gazdálkodása 252
7. A tőzsdei ügylet 252
7.1. Az azonnali ügylet 253
7.2. A határidős ügylet 253
7.3. Az opciós ügylet 253
8. A tőzsdei ügylet tárgya 254
9. A tőzsdei kereskedés módja 255
9.1. Az automatikus kereskedés 255
9.2. A nyílt kikiáltásos kereskedés 256
10. A tőzsdei forgalmazás felfüggesztése 256
10.1. A forgalmazás felfüggesztése az ügyvezető igazgató által 257
10.2. A forgalmazás felfüggesztése a tőzsdetanács által 258
10.3. A forgalmazás felfüggesztése a Felügyelet által 258
11. A tőzsdei forgalom elszámolása 259
12. A tőzsde megszűnése 260
13. A befektetők védelme 260
13.1. Az ügyész keresetindítási joga 260
13.2. Felelősség a hirdetés, a reklám tartalmáért 261
13.3. Az üzletszabályzat hozzáférhetővé tétele 261
13.4. Az adatok azonossága 262
13.5. A Befektető-védelmi Alap 262
14. A kockázatkezelés szabályai 263
14.1. A likviditási követelmények 263
14.2. A saját tőke követelménye 263
14.3. A kockázatértékelési szabályok 264
14.4. A tartalékképzési szabályok 264
14.5. A szavatoló toké 265
14.6. Befektetési korlátozások 265
15. Az Ép. tv. kibocsátókat érintő fontosabb változásai 266
15.1. A rendszeres tájékoztatás 266
15.2. A saját részvény megszerzése 267
15.3. A nyilvános forgalomba hozatal 268
15.4. A zártkörű forgalomba hozatal 268
15.5. A tőzsdekényszer 268
Irodalomjegyzék 273
Melléklet 273
1996. évi CXI. törvény az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről 277
1996. évi CXIV. törvény az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyeletről 399
A pénzügyminiszter 37/1996. (XII. 28.) PM rendelete az értékpapírkód elemeinek tartalmi meghatározásáról 405
A pénzügyminiszter 38/1996. (XII. 28.) PM rendelete a befektetési szolgáltató, az elszámolóház és a tőzsde tájékoztatási kötelezettségéről 407
A pénzügyminiszter 39/1996. (XII. 28.) PM rendelete az elszámolóház által a Felügyelet részére történő adatszolgáltatásról 409
A pénzügyminiszter 40/1996. (XII. 28.) PM rendelete a befektetési vállalkozások nyitott pozícióinak számítási szabályairól 411
A pénzügyminiszter 41/1996. (XII. 28.) PM rendelete a deviza nyitott pozíció számításáról 413
A pénzügyminiszter 42/1996. (XII. 28.) PM rendelete a pénzügyi szolgáltatások teljesítésének rendjéről a Magyar Államkincstárban 417
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Értékpapírok kézikönyve Értékpapírok kézikönyve

A borító enyhén töredezett.

Állapot:
2.340 ,-Ft
12 pont kapható
Kosárba