Fülszöveg
NOVOTNY TIHAMÉR
Tata, 1952. szeptember 16. művészeti író, szerkesztő
https://novotny-tihamer.hommage.hu/?q=hu/oneletraj2
A szerzőnek 1998-ban jelent meg a PONTOS IDŐRENDBEN - Sorsfiirkészö írott azonosulási kísérletek a képzőművészet világából című, első olyan kötete, amely a rendhagyó kiállításmegnyitói során performanszszerűen előadott, mondhatni költői hangvételű lírai mini-esszéiből, „jelátköltő jeltolmácsolásaiból" nyújtott egy különleges válogatást.
A művészeti író 2004-ben kiadott második kötete - SZÉTGURULÓ ÜVEGGOLYÓKBAN - Tanulmányok, esszék, művészportrék, kiállításmegnyitók, beszélgetések a vizuális kultúra és a kortárs képzőművészet tárgyköréből - a Művészet című folyóiratban megjelent első dolgozatától (1979) 2004-ig publikált, valamint publikálatlan írásait gyűjtötte egybe.
Novotny 2014-ben napvilágot látott harmadik kötete -A LÁTHATÓ ÉS >1 LÁTHATATLAN / Művészeti írások 2004-2013 - részben elhagyva a szentendrei múzeumi tevékenységéhez köthető meghatározó...
Tovább
Fülszöveg
NOVOTNY TIHAMÉR
Tata, 1952. szeptember 16. művészeti író, szerkesztő
https://novotny-tihamer.hommage.hu/?q=hu/oneletraj2
A szerzőnek 1998-ban jelent meg a PONTOS IDŐRENDBEN - Sorsfiirkészö írott azonosulási kísérletek a képzőművészet világából című, első olyan kötete, amely a rendhagyó kiállításmegnyitói során performanszszerűen előadott, mondhatni költői hangvételű lírai mini-esszéiből, „jelátköltő jeltolmácsolásaiból" nyújtott egy különleges válogatást.
A művészeti író 2004-ben kiadott második kötete - SZÉTGURULÓ ÜVEGGOLYÓKBAN - Tanulmányok, esszék, művészportrék, kiállításmegnyitók, beszélgetések a vizuális kultúra és a kortárs képzőművészet tárgyköréből - a Művészet című folyóiratban megjelent első dolgozatától (1979) 2004-ig publikált, valamint publikálatlan írásait gyűjtötte egybe.
Novotny 2014-ben napvilágot látott harmadik kötete -A LÁTHATÓ ÉS >1 LÁTHATATLAN / Művészeti írások 2004-2013 - részben elhagyva a szentendrei múzeumi tevékenységéhez köthető meghatározó kutatási témáit (ti. a szerző 1985-1998 között a Ferenczy Múzeum kötelékében dolgozott), de mintegy az előző könyv folytatásaként a tovább táguló és a szakralitások irányába mélyülő művészeti érdeklődésének adott hangot.
2020-ban a Magyar Művészeti Akadémia életút-díjában részesült Novotny Tihamér művészeti író, szerkesztő legújabb kötete, amely az ÉRTÉKHALÁSZAT - Művészeti írások 2023-2020 címet viseli, időrendben előző három kötete folytatásának tekinthető.
A szerző mindig is fontosnak tartotta az értékközpontúságot - az emlékezést, az elfelejtett életművek felszínre hozását, valamint az értékteremtést, értékbemutatást, értékőrzést, értékfeltárást -, mindent összevetve: az értékhalászatot. S 2010-től a Kortárs folyóirat kép- és képzőművészeti rovatszerkesztőjeként is ugyanezt a szemléletet képviseli: azaz az értékhalászat ügyét kiegészíti a „szembe menni a fősodorral" gondolatával; vagyis írásaiban szembefordul az elferdült divatos áramlatok valódi sokszínűséget, valódi másságot romboló kizárólagosságával.
Az ÉRTÉKHALÁSZAT című kötet - amely a szerzőnek leginkább a Kortárs folyóiratban és más lapokban, valamint idő-
szaki kiadványokban megjelent, illetve kisebb részben eddig publikálatlan írásait gyűjti egybe - négy nagyobb tematikai egységre épül.
-Az első rész RÉGI-ÚJ ÍRÁSOK (néhány reprint, remix) című fejezete a szerző két nagy témáját, az 1983-ban Marosvásárhelyen megszűnt, majd Szentendrén és Budaörsön feltámasztott, ma Budapesten működő MAMŰ-t (a MA születő MŰvek Társaságot) és a szentendrei Vajda Lajos Stúdiót, vagyis a VLS-t gondolja újra, frissíti fel és aktualizálja, illetve helyezi új kontextusba.
- A második rész KOLLABORÁCIÓK című fejezete a művészeti együttműködések-csoportosulások tematikáját rendezi három tartalmi egységbe.
• Az első, a Ketten, hárman, négyen című szemelvény a szerző látókörébe került művészpárok, illetve minicsoportok megnyilvánulásait taglalja időrendi sorrendben.
• A második, a Sokan című szakasz a különféle budapesti és vidéki művészeti csoportok és egyesületek, alkalmi kollektív tárlatok, illetve tematikus kiállítások anyagát szemlézi, mutatja be szintén időrendi sorrendben.
• A harmadik, az Ars Sacra című egység a budapesti Vízivárosi Galéria és a budaörsi Zichy major (alkotóház) ilyen irányú törekvéseit, vagyis a 2013 és 2020 között megrendezett kiállításait gyűjti csokorba, valamint a Kecskeméti Képzőművészek Közösségének hasonló tematikájú tárlatát elemzi és mutatja be.
- A harmadik rész Művészportrék-Pályaképek-Egyéni kiállítások című fejezete a könnyebb tájékozódás és eligazodás kedvért ábécérendben mutatja be a szóban forgó 65 alkotó életútját, törekvéseit, illetve tárlatait A-tól Z-ig: történetesen Aknay Jánostól Zámbó Attiláig. Az írások között szerepel két nagy tanulmány is az ausztriai Berndorfban élő Varga-Welther Júlia és a Garára költözött Kis-Tóth Ferenc „rejtőzködő" életművéről, amelyek egy-egy meg nem valósult képzőművészeti album számára fogalmazódtak meg 2014-15-ben.
- A negyedik rész Appendix című fejezete két beszélgetéssel (Értékrendek és alapállások - Terítéken az MMA, Beszélgetés Aknay Jánossal és Szemadám Györggyel), és egy személyes vonatkozású vallomással (Nem vagyok gyűjtő), valamint egy par excellence gyűjtő számára írt levélkollázzsal zárja le a kötetet.
Természetesen az ÉRTÉKHALÁSZAT - Művészeti írások 2013-2020 című kötet szöveges oldalait az üresen maradó részek szürkeárnyalatos illusztrációi, valamint a kötet végéhez kapcsolódó névmutató, illetve a színes képmelléklet reprodukciói teszik érthetőbbé, élvezetesebbé és gazdagabbá.
i^y NAP
Vissza