Értekezések a történelmi tudományok köréből XX.

Tartalom

Wosinsky Mór: Az őskor mészbetétes diszítésű agyagművessége - Székfoglaló értekezés. 150 táblán 1447 ábrával. Kiadási év: 1904. (Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. oszt. 1903. deczember 7-én tartott ülésén)
Bevezetés. A Paleolith-kor edényei. - A kőkori edények osztályozása körül felállított új systemák. - Az edénydiszítés
különböző nemei (plasztikus, mélyített, festett). - Ezeknek
egymáshoz való viszonya. - A mélyített díszítés: a) zsinór
benyomásos; b) egyszerű karczolatos; c) szorosan vett mészbetétes. - A mészbetétes díszítés technikája. - A mészbetétes anyagra vonatkozólag eszközölt chemiai analysisek. - A mészbetétes edények rendeltetése 3
Magyarország mészbetétes edényei.
I. Erdély lelőhelyei 25
II. Bosznia, Horvátország és Szlavónia lelőhelyei 34
III. A Dunántul felső részének leletei 38
IV. A Dunántul alsó felének leletei 43
A Duna-Tiszaköz leletei 47
V. Az Alduna leletei 54
1. Erdélyi typus 64
2. Boszniai és horvát-szlavon typus 67
3. Dunántul felső részének typusa 67
4. Dunántul alsó felének typusa 68
5. Aldunai typus 70
Ez ötféle typus egybevetéséből vont következtetések 72
A külföld mészbetétes díszítésű agyagművessége.
1. A Középtenger partvidékének csoportja. (Chaldea, Egyptom,
Sziczilia, Oyprus, Kréta, Hissarlik, Kaukazus, Románia) 77
II. Nyugati és északi csoport (Spanyolország, Francziaország.
Angolország, Dánia, Schleswig-Holstein) 90
III. Középeurópai csoport (Németország, sweitzi czölöpépítmények,
osztrák czölöpépítmények. morva-cseh-galicziai tartományok,
Isztria, Felsőolaszország 101
Az analógiák egybevetése s a következő kérdések
eldöntése.
A) Közös eredetre vezetendő-e vissza e mészbetétes díszítésű
technika? 132
A mészbetétes díszítés elterjedésének módja 136
C) A mészbetétes díszítés elterjedésének iránya 137
D) Kormeghatározás 139
a) A leletek 139
b) A temetkezési szokás 140
c) A fokozatos fejlődés adatai : 142
Végkövetkeztetések 144
Vörös szinű incrustatió 151
Az érczberakás 156
Mi okozhatta a mészbetétes díszítés megszünését? 161

Téglás Gábor: Az alföldi sánczok Maros-Dunaközi csoportjának helyrajza és technikai szerkezete - Értekezések a történeti tudományok köréből XX. kötet. 2. szám. 16 szövegközti ábrával. Kiadási év: 1904. (Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1904. márczius 7-én tartott ülésében.)
Előleges tájékoztatás 3
A.) A Marostól délre induló párhuzamos sánczvonalak helyrajzi
vázlata 10
I. A keleti védvonal egyes részletei 10
1. A Dilma nevű sánczvonalrészlet Lippa-Sisterovac között... 10
2. A keleti védvonal második szakasza a Béga-Temes nyilatában 12
3. A keleti védvonalnak legdélibb, harmadik, vagyis a Berzova
völgynyilatát elzáró sánczrészlete (Römer-Schantz-Jarcu) Bogsán alatt 14
II. A Marostól a Karas-Duna összeszögelléséig, vagyis a gerebenczi homokhegyekig terjedő második, »Römer Schantz«-
«Jarek« nevű összefüggő sánczvonal vázlatos helyrajza 16
III. A harmadik s egyúttal a fő- és többszörös sánczvonal a
Marostól a Moravicza torkolatáig, vagyis Vattináig 20
IV. A negyedik, marosparti sánczvonal Zádorlaktól, illetőleg
Német-Szent-Pétertől a Berekszó-Béga vizek egyesüléséig. Német-Bobda községekig 25
V. Még egy nyugatibb sánczrészlet Kenéz, Varjas, Perjámos.
Egeres, Sárafalváig. DK.-ről ÉNy.-ra 27
B) A gerebencz-delihlati homokvidék védősáncz-részletei...29
I. A gerebencz-gajtasol-karastorkolati sánczrészlet ...29
II. A homokterület északi védősáncza Alibunár és Vég-Szent-Mihály között 31
III. A homokterület nyugati védősáncza Alibunártól a Dunáig,
vagyis Kubinig, a régi Kece váráig 33
C) A czimhen foglalt maros-dunaközi sánczvonalakra vonatkozó
eddigi helyrajz kutatásaim rövid foglalata 39
A maros-dunaközi sánczvonalak épebb részleteinek keresztmetszetei:
1. ábra. - A Lippától délre vonuló Dilma nevű sáncz épebb része a Kövesd oldalán 11
2. ábra. - A kepeti római sáncz épebb része Buziástól keletre 12
3. ábra. - A kepeti sáncz déli fele a buziási út közelében .. 14
4. ábra. - A bogsáni római sánczrészlet átmetszete a Füzesre vivő út mellett 15
5. ábra. - A Faclina cu Jarcu nevű homokhegy oldalán Gerebencztől nyugatra 19
6. ábra. - Az alliosi Makkos nevű kincstári erdőben Charlottenburg felé belejtőleg 19
7. ábra. - A harmadik római sáncz typusa Allios alatt a közlegelőről 21
8. ábra. - A második, vagy nagy római sáncz átmetszete a
bruckenaui kincstári erdőben 22
9. ábra. - A legnyugatibb sánczvonal átmetszete az Aranka partján, Német-Szent-Péter Wolfsberg nevű szőlőjében 26
10. ábra. - A Varjas alatt DK.-ról ÉNy-ra, átvonuló római sáncz
nevű töltés átmetszete a közlegelőn 28
11. ábra. - Az Alibunártól északra, Vég-Szent Mihály felé, a
hajdani mocsár szélén látható külön római sáncz épebb része a keleti szárnyon 30
12. ábra. - Az Alibunártól északra látható római sáncz nyugati
feléből vett átmetszet 33
13. ábra. - Az Alihimárról Kubin (Keve) felé, a homokhalmok
nyugati szélén haladó nagy római sáncz átmetszete 34
14. ábra. - A homokhalmoK nyugati nagy római sáncza Doliblatra
lejtőleg, a téglavető mellett 36
15. ábra. - Az alibunár-kubini nagy római sáncz maradványa a
Gajra vivő út É. oldalán 37
16. ábra. - Az Alibunárról Kubinra haladó nagy római sáncz
lemunkált részlete a Gajra vivő út déli részén, a Duna
ó-radványi partja felé közelítőleg 38

Karácsonyi János: A székelyek eredete és Erdélybe való települése - Értekezések a történeti tudományok köréből XX. kötet. 3. szám. Kiadási év: 1905. (Olvastatott a Magy. Tudományos Akadémia II. osztályának 1904. decz. 5-iki ülésén) 1-74

Thallóczy Lajos: Mantovai követjárás Budán - Értekezések a történeti tudományok köréből XX. kötet. 4. szám. Kiadási év: 1905. (Olvastatott a Magy. Tud. Akadémia II. osztályának 1905. junius 15-én tartott ülésén.)
Bevezetés 3- 5
I. Fejezet. A követ személyisége. - Mantova s a Bona-Colsiak. - Gonzagáék uralomra jutása. - Gonzagáék jellemzése. - Gonzaga Lajos és Durazzoi Karoly hadmenete
1380. - Gonzaga Ferencz 6-15
II. Fejezet. Gonzaga Ferencz házasélete és családi drámája. -
Gonzaga Ferencz és Visconti Gian Galeazzo. - Venczel
király és Itália. - A luxemburgi atyafiság, Zsigmond
tervei. - Törökellenes liga. - Gonzaga Ferencz követjárásának czélja 15 - 26
III. Fejezet. De Armaninis Pál utja Mantovától Budáig. -
Zenggi rév. - Zsigmond király itinerariuma 1395-ben. -
Zsigmond király boszniai diversiója. - Nagy-Olaszi. -
A követ Szepesi János zágrábi püspöknél. - Szepesi
János életrajzi vázlata. - Buzzacarini Lajos Padova
követe. - Kanizsai János primás és Stibor vajda 27-44
IV. Fejezet. Kir. tekintély. 1395. - Zsigmond király carriéreje. - Venczel király, mint békéltető. - Zsigmond
király koronáztatása. - A választási feltételek. - Szentgyörgyi Tamás. - A választási feltételek elemzése. -
Értekezlet Szepesi Jánossal. - Kihallgatás Zsigmond
királynál. - Ujabb tárgyalások a követtel. - Második
kihallgatás a királynál. - A követ taktikázása. -
A követ Budáról elkívánkozik 45-62
V. Vadászat Lombardiában, peczérség. - A Luxemburgok
s a vadászat. - Magyarországi vadászat 1412. - A mantovai főpeczér s a budai udvari élelem. - Diszlakoma
Milanóban. - Olasz konyha a XV. században, Piacenza. -
Magyar konyha. - Vadászebek fajtái. - Bajazid szultán fenyegetései 62-73
VI. Fejezet. Bartolomeo Guidoto, Zsigmond király bankárja. -
Morhát-Szántay Lukács csanádi püspök missiója. Házassági hirek. - Pénzbeváltás. - A kir. udvar Budán. -
Olasz erkölcsök a XII. és XIV. században. - Kereskedelmi viszonyok Budán. - Általános forgalmi viszonyok. - Drágaság Budán. - Lóvásárlás. - Zsigmond czéljai. - Mit küldjön Gonzaga a királynak. - A király
Pozsony felé utazik, - Zsigmond és Venczel. - Magyarolasz erkölcsi világnézlet 73-93
Függelék. I. Temesvár, 1349. aug. 7. I. Lajos magyar király
tudatja Gonzaga Fülöppel, Mantova urával, hogy szeptember havában szicziliai királyságába indul 94
II. Liget, 1380. 7. I. Lajos király levele Gonzaga Lajoshoz,
Mantova urához, melyben sajnálattal veszi tudomásul,
hogy Horváti János macsói bán az ő területét pusztítgatta. Megigéri, irni fog a bánnak, hogy tartózkodjék a mantovai terület sarczolásától 95
III. (1395.) okt. Zsigmond király levele Venczel német császárhoz és cseh királyhoz 95
IV. Buda, 1395. nov. 24. Paulus de Armaninis mantovai követ
elsö jelentése urához Gonzaga Ferenczhez 97
V. Buda, 1395. nov. 27. Paulus de Armaninis mantovai követ
fuásodik jelentése urához Gonzaga Perenczhez 99
VI. Buda, 1395. nov. 28. Paulus de Armaninis mantovai
követ harmadik jelentése urához Gonzaga Ferenczhez 105
VII. Buda, 1395. nov 28. Paulus de Armaninis mantovai követ
negyedik jelentése urához Gonzaga Ferenczhez 107
VIII. Buda, 1395. decz. 10. Paulus de Armaninis mantovai
követ ötödik jelentése urához Gonzaga Ferenczhez 108

Thallóczy Lajos: Tanulmányok a bosnyák bánság kezdetéről - Főtekintettel a körmendi levéltár okleveleire - Értekezések a történeti tudományok köréből XX. kötet. 5. szám. Egy térképpel. Kiadási év: 1905. (Olvastatott a Magy. Tud. Akadémia II. osztályának 1905. november 13. tartott ülésén.)
I. Szláv oklevelek a hazai levéltárakban 3
II. A körmendi levéltár szláv oklevelei, s az ezekkel összefüggő magyar nemzeti muzeumi okleveles anyag 6
III. Az oklevelek diplomatikai méltatása. Topographiai eredmények 22
IV. Történeti szempontok és eredmények 33
Függelék. A. A Kotroman legenda 49
B. Oklevelek a IV. sz. tanulmányhoz. (Történelmi szempontok és eredmények.) 56

Acsády Ignácz: A magyar adózás története 1598-1604-ben - Értekezések a történeti tudományok köréből XX. kötet. 6. szám. Kiadási év: 1906. (Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1906. január 15-iki ülésében.)
Bevezetés. A magyar adótörténet 1526-97. - Jelen munka
1604-ig folytatja. - A felölelt korszak gazdasági jelentősége. - A tizenöt éves háború. - A török-tatár hadak. - A császári zsoldosok. - Grarázdálkodásuk magyar földön. -
Ennek nyoma a magyar adószámadásokban. - A hadiszükséglet. - A külföldi segély. - A pénzügyi gazdálkodás
romlottsága. - Pénzügyi reformtervek. - Rudolf király
egyénisége. - Politikai törekvéseinek visszahatása az államéletre. - A királyi hatalom és az országgyűlés. - A király
adóügyi előterjesztéseinek előkészítése. - A rendek fokozódó
elkeseredése. - A vallásügy. - A kamarák támadása a
birtokos osztály ellen. - Dobó Ferencz öröksége. - Alapvető változások a közadózás terén. - A régi adókulcs, a porta helyére az adózó ház lép, - E változás jelentősége.
- A közteherviselés ideiglenes érvényre emelése. -
A kamarák időnkinti mellőzése az adóbehajtásban. -
Az adóbehajtó gépezet és változásai. - Az adógépezet
szabályos működése. - Kedvező eredményei. - A későbbi
országos adóvizsgálatok 3-33
Az 1598-iki adó. Előkészítése. - A magyar hatóságok és
tanácsosok. - A császári udvari kamara. - Geizkofler
Zakariás főpénztárnok javaslatai. - A február 11-iki királyi
előterjesztések. - Az országgyűlés a porta mellőzésével a
lakott házat fogadja el adókulcsul. - E gyökeres újítást
bővebben nem indokolja. - Röviden említi, hogy gyarapítani akarja a királyi jövedelmeket. - Az 1598-iki adótörvények. - A kamarák még az országgyűlés folyamán
megindítják az összeírás előkészítését. - Rovói utasítások.
- A házak összeírásának országos eredménye. - Egyes
vármegyék számadásai. - Veszprém. - Nógrád. - Esztergom. - Komárom. - Turócz. - Az 1598-iki adó végeredménye a két dunai kerületben. - A szepesi kamara területén 33-45
Az 1599-iki adó. Az adóra minden főhatóság más-más javaslatot tesz. - A január 29-iki királyi előterjesztések. -
Az országgyűlés megnyitása márcziusra marad. - A rendek
ajánlata. - Bizalmatlanságukban kizárják a kamarákat az
adókezelésből. - E végből minden kerületbe rendi főszámvevőket választanak. - Az 1599-iki adótörvények. - Az adózó házak száma. - A tavalyihoz képest roppant
hanyatlás. - Egyes vármegyék adózása, - Felső-Magyarország 46-56
Az 1600-iki adó. A magyar és császári főhatóságok javaslatai.
- Egyesek utalnak az országnak végtelenül lehanyatlott
gazdasági teherbiró képességére. - A rendek megütköznek
a mult évi törvénykönyvön eszközölt önkényes módosításokon.
- Az adóajánlat. - Az 1600-iki adótörvények. - Rovói
utasítás. - Az adózó házak száma. - Egyes dunai vármegyék. - Felső-Magyarország. - Kirovás. - Költség. - Tényleges eredmény. - Az adó hováfordítása 57-71
Az 1601-iki adó. Mátyás főherczeg az ország megnyugtatását
ajánlja. - A főhatóságok javaslatai nem maradtak fenn.
- Királyi előterjesztések. - Ezek is elismerik az ország
rettenetes állapotát. - A rendek elkeseredése.- Az 1601-iki
adótörvények. - Rovói utasítás. - Az adózó házak száma.
Eredmények a pozsonyi kamara területén. - Felső-Magyarország. - A szabad királyi városok taksája 71-81
Az 1602-iki adó. Az országgyűlés előkészítése. - Királyi előterjesztések. - A rendek hangulata. - Sérelmeik orvoslása
előtt meg sem akarják az adóügy tárgyalását kezdeni. -
Csakhamar megszavazzák az adót. - Az 1602-iki adótörvények. - A dunai vármegyék adózása, - Felső-Magyarország 81-88
Az 1603-iki adó. A pozsonyi kamara az országgyűlés mellőzését s az adónak önkényes kivetését ajánlja. - Titkos okai.
- A fiscalis pörök. - A szepesi kamara ellenzi az eszmét.
- Reformokat pendít meg. - A 13 szepesi város. -
A görögkeletiek tizedügyének rendezése. - A császári
hatóságok javaslatai. - Uj adótervek. - A bécsi udvari
kamara az országgyűlés megtartását követeli. - A császári
udvari kamara. - A pozsonyi kamara új javaslata. -
A királyi előterjesztések. - A rendek ajánlata. - Az 1603-iki
adótörvények. - A házak száma. - A dunai vármegyék. Felső-Magyarország 88-106
Az 1604-iki adó. A főhatóságok javaslatai. - A királyi előterjesztések. - A sérelmek mindenféle faja. - Az elkeseredett rendek fenyegetései. - Az adóajánlat. - Az 1604-iki
adótörvények. - Ez Rudolf király utolsó törvénykönyve. -
A házösszeírás eredménye. - Dunai vármegyék. - Felső-Magyarország. - Az adóbehajtást őszszel meghiusítja Bocskay István szabadságharcza 106-116
A kamara haszna. E korszakban ez a legrégibb magyar adó
önmagától végleg megszűnik 116 - 117
A közmunka. Az országos ingyen- vagy közmunkaügyre vonatkozó törvények az 1598-1604-iki évközben. - Vármegyei
közmunka 117-121

Témakörök