Értekezések a társadalmi tudományok köréből XII. (nem teljes gyűjtemény)

Name: Értekezések a társadalmi tudományok köréből XII. (nem teljes gyűjtemény)
Brand: Magyar Tud. Akadémia
SKU: 600071
Author: Magyar Tud. Akadémia

XII. kötet 1., 3-10. szám

Szerző

Budapest

'Földes Béla: Értekezések a társadalmi tudományok köréből XII. (nem teljes gyűjtemény) ' összes példány

Kiadó:	Magyar Tud. Akadémia
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1903
Kötés típusa:	Könyvkötői kötés
Oldalszám:	679 oldal
Sorozatcím:	Értekezések a társadalmi tudományok köréből
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A 2. szám hiányzik. 9 szám egybekötve. A II. osztály rendeletéből. Az Athenaeum r. társulat könyvnyomdája nyomása, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet az 1. számból:
Carlyle Tamás társadalom-politikai rendszere
A társadalom haladása szerves processus, melynél annak közreműködése a legfontosabb mozzanat. Ezt a közreműködést azonban elő kell idézni és a kik a társadalom életműködését helyes irányba terelni s abban fokozni képesek, voltakép csak azok vezéreink. A legnagyobb kitüntetés, mely embert érhet, a hálás tisztelet embertársai részéről, első sorban az ily férfiakat illeti meg. Valóban nagy dolgot csak maga a nemzet és a nemzetek egyeteme, az emberiség vihet keresztül. Azok megalkotásaért az érdem nem lehet egyeseké. Nincs nemes, nagy, szép, vagy hasznos eszme, mely a névtelen hősök hosszu sorozata és a tömegek támogatása nélkül megvalósulhatott volna valaha. A nyelv, melyet beszélünk, a jog, mely társas viszonyainkat szabályozza, a tudomány és művészet, mely elviselhetővé és kellemesebbé teszi életünket, a vallás, mely kétségben hánykodó lelkünk békéjét adja vissza, a gazdaság, mely összes szükségeink tervszerű kielégítésének rendszere, az érvényesűlni törekvő emberi szellem alkotásai, melyekben a megszámlálhatlan évezredek óta létezett összes nemzedékek résztvettek. Két idegen gondolat egy harmadikat szül, mely. gróf Széchenyi István mondása szerint, oly viszonyban van az előbbiekhez, mint a gyermek szüleihez. Hasonlít, sokszor azonban nem is hasonlít ezekhez. Belőlök keletkezett, de velök még sem azonos és ismét további képződmények szülője lehet. Az az érdem mindazáltal megilletheti az egyest is, hogy ujabb és ujabb eszmék keletkezését idézi elő valamely irányban. Oly gondolatai lehetnek, melyek az általános szükségletnek felelvén meg, a közfigyelmet felköltik s az eszmék tovább fűzésére, ezek során pedig a felfogás és az elhatározás megváltoztatására kényszerítenek egyeseket, a kik példája később számosakat von maga után. Az eszme-áramlatból tettekben nyilvánuló mozgalom keletkezik, mely a társadalom képét többé-kevésbé módosítja, vagy talán éppen teljes átalakuláson viszi keresztül, ami ismét új fejlemények beláthatlan sorának képzi indító okát. Vissza

Tartalom

1. szám
Dr. Gaal Jenő: Carlyle Tamás társadalom-politikai rendszere 1-77
Székfoglaló értekezés
Olvastatott a Magyar Tud. Akadémia II. osztályának 1896. decz. 7-iki ülésén.
3. szám
Schvarcz Gyula: Herodotos és Anytos psephismája 1-34
Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának márczius 6-iki ülésében.
4. szám
Ráth Zoltán: Évtizedünk egyenesadó-reformjairól 1-96
Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1899. junius 12-én tartott ülésén.
5. szám
Ráth Zoltán: Népszaporodásunk kérdése a XX. század küszöbén 1-48
Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1901. évi január hó 14-iki ülésén.
6. szám
Concha Győző: A rendőrség természete és állása szabad államban 1-48
Székfoglaló értekezés
Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1901. április 15-én tartott ülésén.
7. szám
Dr. Hegedüs Loránt: A sociologia sarktétele 1-105
Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1901. május 13-iki ülésén.
8. szám
Reiner János: Az egyházi házasságkötési jog történelmi alapjai 1-86
Székfoglaló értekezés
Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1903. január 12-én tartott ülésében.
9. szám
Földes Béla: A társadalomerkölcsi problema 1-71
Székfoglaló értekezés
Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1903. április 6-án tartott ülésén
I. Fejezet. A társadalom 2
II. Fejezet. Az egyéni és társadalmi elv 9
III. Fejezet. Egoismus és altruismus 26
IV. Fejezet. A társadalomerkölcsi elv forrása 39
V. Fejezet. A társadalomerkölcsi elv kérdésének jelenlegi állása 46
a) Támadások a társadalmi gazdaságtan szempontjából 46
b) Támadások a fejlődéstan szempontjából 56
VI. Fejezet. Eredmények 63
VII. Fejezet. Végszó 68
10. szám
Thirring Gusztáv: Népesedésünk kútforrásai a mult század első felében 1-114
Székfoglaló értekezés
Olvastatott a M. Tud. Akadémia II. osztályának 1903. április 6-án tartott ülésében
I. Bevezetés 3
II. A népösszeirásra vonatkozó 1802. évi törvény létrejötte 9
III. A népösszeirás ismétlésének törvényes volta körüli harczok 15
IV. Az összeirások szervezete, alapelveik jellemzése a tudományos értékök 23
V. A népösszeirások keresztülvitelének módja 35
VI. A népösszeirásokkal kapcsolatán végrehajtott egyéb összeirások 56
Függelék.
1. Törvényczikk a népösszeirásról. (1791. XXXIII.) 61
2. Az ország Rendeinek a magyar ezredek kiegészítése ügyében felterjesztett rapraesentatiója 61
3. A Királynak a magyar ezredek kiegészítése ügyében hozzá felterjesztett repraesentatióra kiadott resolutiója 61
4. A Karok és Rendeknek a királyi resolutióra felterjesztett repraesentatiója 62
5. Királyi rescriptum (1802. szept. 23.) 62
6. A Karok és Rendek repraesentatiója (1802. okt. 13.) 62
7. A Király válasza. (1802. okt. 24.) 63
8. Törvényczikk a népösszeirásról (1802. II.) 63
9. A Karok és Rendek által a népösszeirás czéljaira javasolt felvételi minta 64
10. A népösszeirásoknak az országgyűlés által végleg elfogadott felvételi mintái (A, B, C) 64
11. A népösszeirás végrehajtására kibocsátott utasítás. 68
12. A Helytartó Tanács rendelete a népösszeirás megkezdése tárgyában (1803. 17.270) 81
13. A Helytartó Tanács utasítása a népösszeirás ügyében (1804.8739.) 82
14. A Helytartó Tanács rendelete a nemesek szolgáinak összeirása tárgyában (1804. 18.869.) 82
15. A Helytartó Tanács leirata a népösszeirás ügyében (1808. 6422.) 83
16. A Helytartó Tanács körrendelete a népösszeirás tárgyában (1809. 6832.) 84
17. A Helytartó tanács újabb rendelete a népösszeirás egységes keresztülvitele ügyében (1810. 12.253) 85
18. A Helytartó Tanács rendelete az 1814. évi népösszeirás ügyében (1814. 200.) 85
19. A Helytartó Tanács felterjesztése Ő Felségéhez az összeirási minta módosítása ügyében (1815. 18.493.) 86
20. A Helytartó Tanács rendelete a be- és kivándorlók jegyzékei ügyében (1820. 30.662.) 87
21. Királyi leírat a népösszeirások elmaradása ügyében. (1834. 16.011.) 87
22. Királyi rendelet a Helytartó Tanácshoz a népösszeirások ügyében. (1932. 14.665.) 88
23. Királyi leirat a Helytartó Tanácshoz a népösszeirások elmaradása ügyében (1834. 16.011.) 89
24. A Helytartó Tanács felterjesztése a fentebbi leiratra (1835. 1953.) 89
25. Királyi leirat a Helytartó Tanács fentebbi felterjesztésére (1835. 2737.) 90
26. Királyi leirat a Helytartó Tanácshoz a népösszeirások végrehajtása ügyében (1836. 9215.) 90
27. A Helytartó Tanács felterjesztése a fentebbi királyi leiratra (1836. 22.499.) 90
28. A gráczi gubernium átirata a Helytartó Tanácshoz. (1827. 702.) 91
29. Bevándorlók kimutatása 92
30. Kivándorlók kimutatása 92
31. A külföldön élő magyarok kimutatása 93
32. Az 1805-1848. években végrehajtott népösszeirásoknak törvényhatóságonként való átnézés kimutatása 94