Értekezések a philosophiai és társadalmi tudományok köréből I.

Tartalom

Dr. Kmoskó Mihály: Az emberiség első írott szabadságlevele (Urukagina lagasi király reformjai) - (Olvastatott a II. osztály 1913 május 13-diki ülésén) (1913.)
Bevezető.
I. Lagas őstörténete 7. l. - Ur-nina dynastiája; I. Eannatum; a Stéle des vautours 8. l. - Enannatum, Entemena 9. l. - II. Enannatum, Enetarzi, Enlitarzi, Lugalanda, Lagas hanyatlása 10. l. - Urukagina trónrajutása 11. l. - A Scheil-féle királyjegyzék 12. l.
II. Urukagina reformjai; a lagasi polyandria; a polyandria typikus alakjai: a nair- és a tibeti sokférjűség 15. l. - A szmiták állítólagos polyandriája 17. l. - Robertson-Smith totemista-elmélete a sémi népek ősvallásáról 20. l. - Voltak-e a sumirek totemisták? Törzsrendszerük 21. l, állatkultuszuk 22. l. - Urukagina A, B, C jelzésű kúpfeliratai 23. l. A Plaque ovale szövege 24. l. - Rövidítve idézett művek jegyzéke 24. l.
I. A »C« jelzésű kúpfelirat szövege
I. Urukagina építkezései 25
II. A visszaélések 29
III. Urukagina reformjai 42
IV. Befejezés 53
II. A »Plaque ovale« felirata 54
Sumír szójegyzék 59
Tulajdonnevek jegyzéke 73

Balogh Arthur: Constant Benjamin és az alkotmányos állam tana (Felolvastatott a M. Tud. Akadémiában 1914. deczember 7-én) (1915.) 1-33

Pauler Ákos: A fogalom problémája a tiszta logikában (Felolvastatott a Magyar Tudományos Akadémiában 1915 február 8-án) (1915.)
Bevezetés 5
1. §. A problema 5
2. §. A tiszta logika autonomiája 5
3. §. A logikai képletek autarkeiája 7
4. §. A tiszta logika problemaköre 7
I. A fogalom mibenléte 8
5. §. Téves áláspontok 8
6. §. Herbart és Bolzano 9
7. §. A fogalom definitiója 9
8. §. A tiszta logika heuristikus szempontja 10
9. §. Conceptualis, thetikus és syllogistikus igazság 12
II. A fogalom alkotómozzanatai 13
10. §. Az alkotómozzanatok s ezek viszonyainak áttekintése 13
11. §. A fogalmak felosztása tárgy szerint 14
12. §. A fogalmak felosztása tartalom szerint 17
13. §. A fogalmak felosztása kör szerint 19
14. §. A fogalmak relatiója 21
15. §. Az implicatio esetei: az inhaerentia 24
16. §. A functio 26
17. §. A subordinatio 27
18. §. A sorszerűség mint a fogalomviszony alapja 29
19. §. A sorszerűség végső gyökere: a logikai alapelvek 31
III. A fogalom alkotómozzanatainak egymáshoz való viszonya
20. §. A logikai alapelvek mint a fogalom alkotómozzanatainak végső gyökerei 32
21. §. A jelentés 33
22. §. A vonatkozás 35
23. §. A rendszertani hely 37
24. §. Az érvényesség. Befejezés 39

Földes Béla: A nemzetközi kereskedelem elméletéhez (Felolvasta 1915 november hó 8-én) (1915.)
1. A nemzetközi kereskedelem fogalma és természete 3
2. A comparativ termelési költségek elmélete 16
3. A comparativ termelési költségek elméletének bírálata 34
4. Nemzetközi kereskedelem és áralakulás 39
5. A nemzetközi kereskedelem és a nemesérczforgalom 47
6. A nemzetközi mérlegek 56
7. A nemzetközi kereskedelem és a jövedelemeloszlás 58
8. A nemzetközi kereskedelem és a belkereskedelem összefüggése 60
9. A nemzetközi kereskedelem előnyei 61
10. Bevitel és kivitel 65
11. Külkereskedelmi alakulások a háború után 67

Csekey István: A magyar Pragmatica Sanctio írott eredetijéről - Kiadatlan oklevélmellékletekkel és az 1723. évi törvényczikkek írott eredetije első és utolsó lapjának hasonmásával (Felolvasta 1916 január 10-én) (1916.)
Bevezetés
Hogyan került elő az 1723. évi törvényczikkek írott eredetije? 5-12
I. Az 1723- évi, különösen a magyar pragmatica sanctiót tartalmazó törvényczikkek keletkezésének története
1. A nőági trónöröklés elvi elfogadása és a trónöröklési rend megálapítása két czikk alakjában. - 2. Miért nem nevezhető még e két czikk pragmatica sanctiónak? - 3. Az 1723. évi törvényczikkek szentesítése és bemutatása az országgyűlésnek. - 4. A törvényczikkek közzététele 13-33
II. A Habsburg-ház nőági trónöröklésére vonatkozó magyar oklevelek jogi természete
1. Az 1722 július 17-iki felterjesztés jogi természete. - 2. Az 1723 június 19-én szentesített írott eredeti törvényszöveg jogi természete. - 3. Az 1724-ben szétküldött nyomtatott eredeti példányok jogi természete. - 4. Az írott eredeti példány jogi természetéből folyó következmények 34-53
III. A Habsburg-ház nőági trónöröklésére vonatkozó magyar oklevelek diplomaticai szempontból
1. Az 1722 július 17-iki felterjesztés oklevéltani szempontból. - 2. Az írott eredeti példány oklevéltani szempontból. - 3. A nyomtatott eredeti példányok oklevéltani
szempontból 54-66
Befejezés
Összefoglalás 67-70
Mellékletek
I. Prileszky Pál országgyűlési követi naplója az 1723 július 2-iki ülésről 73-75
II. Gróf Stahremberg Gundaker Tamás királyi biztos jelentése III. Károlyhoz az 1722/23. évi országgyűlés berekesztése alkalmából 75-76
III. A prágai jelenlevő udvari kamara átirata a Bécsben maradt udvari kamarának, a melyben helybenhagyja ennek az 1723. évi magyar törvények kinyomatására vonatkozó intézkedéseit. Prága, 1723 október 2 77-77
IV. A magyar királyi udvari kanczellária átirata a bécsi császári udvari kamarához a kinyomtatott 1723. évi magyar törvények beköttetése tárgyában. Bécs, 1723
deczember 30 77-78
V. Tarnóczy János nyugalmazott magyar királyi udvari kanczelláriai titkár elismervénye Schilgen Keresztély János könyvnyomtatónak az 1723. évi törvények kinyomott 900 példányának átvételéről. Bécs, 1724 márczius 27 79-80
VI. Az 1723. évi decretum írott eredetijének bevezetése, előbeszéde, 1., 2. és 3. czikke (az ú. n. magyar pragmatica sanctio) és befejezése 80-88
Hasonmások
Az 1723. évi törvényczikkek írott eredetijének első és utolsó lapja.

Fellner Frigyes: Ausztria és Magyarország nemzeti jövedelme - Székfoglaló (Felolvasta 1916 márczius 6.) (1916.)
I. A nemzeti jövedelem fogalma és az annak becslésénél alkalmazott módszerek 5
II. A magyar szent korona országainak és az osztrák birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok nemzeti jövedelmének megállapítása 11
1. Az őstermelés hozadéka
A) Az őstermelés a Magyar birodalomban 12
a) Mezőgazdasági termelés (földművelés és állattenyésztés) 13
b) Szőlő- és bortermelés 30
c) Gyümölcstermelés és konyhakertészet 30
d) Erdészet 32
e) Vadászat és halászat 34
f) Bánya- és kohótermelés 36
B) Az őstermelés az osztrák birodalomban 38
a) Mezőgazdasági termelés (földművelés és állattenyésztés) 38
b) Szőlő- és bortermelés 52
c) Gyümölcstermelés és konyhakertészet 53
d) Erdészet 55
e) Vadászat és halászat 57
f) Bánya- és kohótermelés 59
2. Az ipari termelés hozadéka 62
A) Az ipari termelés a Magyar birodalomban 64
a) Nagyipari termelés 64
b) Kézműipari termelés 90
B) Az ipari termelés az osztrák birodalomban 92
a) Nagyipari termelés 92
b) Kézműipari termelés 108
3. A kereskedelem és szállítás hozadéka 109
4. A személyes szolgálatokból eredő jövedelem 112
5. Külföldi követelések és tartozások 114
6. A nemzeti jövedelem nagysága és megoszlása 133
III. A nemzeti jövedelem becslésére vonatkozó bírálatos észrevételek 150

Angyal Pál: A visszaható erő az anyagi büntetőjogban (Felolvasta 1916 május hó 8-án) (1916.) 1-84

Témakörök