1.062.540
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Értekezés az érzetekről
Budapest
| Kiadó: | Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Könyvkötői vászonkötés |
| Oldalszám: | 264 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 22 cm x 16 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Nyomtatta Franklin-Társulat nyomdája, Budapest. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A Filozófiai Irók Tára Condillacnak az Érzetekről szóló értekezését adja közre ebben a kötetben. Ez a név és ez a könyvcím tapasztalásom szerint a magyar közönség jórésze előtt csaknem egészen... TovábbElőszó
A Filozófiai Irók Tára Condillacnak az Érzetekről szóló értekezését adja közre ebben a kötetben. Ez a név és ez a könyvcím tapasztalásom szerint a magyar közönség jórésze előtt csaknem egészen ismeretlen. Szükséges azért a vállalkozás igazolására egyetmást elmondani. Annál is inkább, mert Condillac különben sem tartozik azok közé a filozofusok közé, akikkel bővebben és közvetetlenül szokás foglalkozni, a bölcsészettörténeti kézikönyvek pedig, még a nagyobbak is, egy-két oldalon végeznek vele.De azért könnyű feladat lesz az Érzetekről szóló értekezés magyar kiadását igazolni. Condillac a szenzualizmusnak egyik legkiválóbb és legkövetkezetesebb képviselője. Hatása - amint a türelmes olvasónak módjában lesz arról meggyőződni - rendkívüli volt és még ma sem fejeződött be.
Az érzetekről szóló értekezés pedig főmunkája Condillacnak, amelynek legnagyobb hatása volt a maga idején s amelyet ma is legtöbbet olvasnak és idéznek. Ennyi elegendő volna igazolásul. De legjobban önmaga igazolja magát a könyv.
Akinek most kerül először kezébe az Érzetekről szóló értekezés, csodálkozik majd, hogy ez a munka, amelynek kéziratán több mint másfél századdal ezelőtt száradt meg a tinta, milyen eleven még ma is, mennyire közel áll hozzánk gondolatban, kifejezésben és a tárgyalás módjában... Vissza
Tartalom
| A fordító előszava | 7 |
| Fontos figyelmeztetés az olvasónak | 11 |
| A munka célja | 13 |
| Azokról az érzetekről, amelyek magukban nem ítélnek a külső dolgokról | |
| Első ismeretei az olyan embernek, aki a szaglás szervére van szorítkozva | 18 |
| A szaglás érzékére szorítkozó ember értelmének működéseiről stb. | 19 |
| A szaglás érzékére korlátozott embernek vágyairól stb. | 35 |
| A szaglás érzékére korlátozott embernek képzeteiről | 37 |
| A szaglásra korlátozott embernek alvásáról és álmairól | 47 |
| A szaglásra korlátozot embernek én-jéről, vagy személyiségéről | 48 |
| Az előző fejezeteknek folyományai | 49 |
| A hallás érzékére korlátozott emberről | 51 |
| Az egymással összekötött szaglásról és hallásról | 55 |
| Az izlés egymagában és a szaglással meg a hallással kapcsolatban | 57 |
| A látásra korlátozott emberről | 59 |
| A látás a szaglással, hallással és izléssel | 69 |
| A tapintásról, vagyis az egyetlen érzékről, amely egymagában külső tárgyakról itél | |
| Mely legkisebb fokra lehet a tapintásra korlátozott embernek érzékét megszorítani | 71 |
| Ennek az érzésében a legkisebb fokig megszorított embernek nincs a kiterjedésről és a mozgásról képzete | 71 |
| Olyan érzetekről, amelyeket a tapintásnak tulajdonítunk | 74 |
| Előzetes elmélkedések annak a kérdésnek megoldásához: hogyan jutunk el érzeteinktől a testek megismeréséhez | 75 |
| Hogyan fedezi föl testét a tapintásra korlátozott ember és tudja meg, hogy van rajta kívül is valami | 77 |
| A tapintás érzékére korlátozott ember élvezetéről, fájdalmáról, szükségleteiről és vágyairól | 82 |
| Hogyan kezdi a tapintás érzékére korlátozott ember a tért fölfedezni | 84 |
| Milyen képzeteket szerezhet a tapintsá érzékére korlátozott ember? | 88 |
| Megjegyzések, amelyek hivatva vannak megkönnyíteni annak megértéség, amit a látásról fogunk mondani | 101 |
| A tapintásra korlátozott embernek pihenéséről, alvásáról és ébredéséről | 104 |
| A tapintás érzékére korlátozott embernek emlékezetéről, képzeletéről és álmairól | 106 |
| A tapintásnak legfőbb szervéről | 110 |
| Hogyan tanítja a tapintás a többi érzéket a külső dolgokról itélni | |
| A tapintás a szaglással | 113 |
| A hallás, a szaglás és tapintás együtt | 117 |
| Hogyan tanulja meg a szem a tárgyaknak távolságát, helyzetét, alakját, nagyságát és mozgását látni | 119 |
| Miért hajlandó az ember a látásnak tulajdonítani olyan képzeteket, amelyeket tisztán csak a tapintásnak köszönhet stb. | 137 |
| Egy született vakról, kinek levették hályogját | 140 |
| Hogyan lehetne egy vakonszületettet, akinek leveszik hályogját, megfigyelni | 145 |
| Arról a képzetről, amelyet a tapintással egybekötött látás ad az időtartamról | 146 |
| Hogyan ad a tapintással egybekötött látás némi ismeretet az alvásnak tartalmáról és tanít meg különbséget tenni álom és ébrenlét állapota között | 149 |
| Az ismereteknek, elvonásoknak, és vágyaknak sorozata, mikor a tapintáshoz, halláshoz és szagláshoz hozzájárul a látás | 150 |
| A tapintással egybekötött izlésről | 151 |
| Általános megjegyzések az öt érzék egyesítésére vonatkozólag | 153 |
| Olyan egyedülálló embernek szükségleteiről, készségeiről és képzeteiről, aki valamennyi érzékével rendelkezik | |
| Hogyan tanulja meg ez az ember szükségleteit válogatással kielégíteni | 157 |
| Egy magárahagyott embernek állapotáról és arról, hogy a balesetek, amelyeknek ki van téve, hogyan szolgálnak okulására | 164 |
| Azokról az itéletekről, amelyeket egy magára hagyott ember a dolgok jóságáról és szépségéről hozhat | 168 |
| Milyen itéleteket hozhat egy magára hagyott ember azokról a tárgyakról, amelyektől függ? | 170 |
| Azoknak az itéleteknek bizonytalanságáról, melyeket az érzékelhető tulajdonságok létezéséről hozunk | 171 |
| Elmélkedések azokról az elvont és általános képzetekről, amelyeket a minden társaságon kívül élő ember megszerezhet | 173 |
| Egy emberről, akit Litvánia erdőségeiben találtak | 178 |
| Az olyan emberről, aki emlékeznék rá, hogy egymásután kapta meg érzékeinek használtát | 181 |
| Befejezés | 187 |
| Jegyzetek | 190 |
| Condilac élete és művei | 201 |
| Condillac lélektana | 219 |
| Condillac logikája és metafizikája | 226 |
| Condillac mesterei és iskolája | 236 |
| Az 1777-iki kiadás változatai | 251 |
Condillac
Condillac műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Condillac könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal