Az értékelemzés jellemzése, időszerűsége, kialakítása és helyzete | 15 |
Az értékelemzés rövid jellemzése | 16 |
A tudományos-technikai forradalom hatása | 17 |
Az értékelemzés kialakulása, elterjedése | 20 |
Az érték sokszínűsége | 24 |
A szükséglet és az igény meghatározó jellege | 24 |
A hasznosság követelménye | 26 |
A termék értékessége | 28 |
A szükségletek és az igények rangsora | 28 |
Az érték fogalom viszonylagossága | 30 |
Az érték változását előidéző tényezők | 36 |
A termék "kora" | 36 |
Az érték és a piac | 39 |
Az érték és tudományos-technikai forradalom hatása | 40 |
Az értékelemzés szemlélete. Alapfogalmak | 42 |
Az értékelemzés alapvető logikai összefüggése | 44 |
Az értékelemzés meghatározása | 46 |
A funkció | 52 |
A funkció fogalma | 52 |
Funkciófajták | 59 |
A funkciók egymáshoz való viszonya | 61 |
A funkció teljesítéséhez szükséges követelmények | 65 |
Költségek | 69 |
A költségtényezők elvi áttekintése | 69 |
Az általános költségmegállapítás elvei | 72 |
A funkció költsége | 74 |
Az érték | 75 |
Az érték mint a szemlélet összefoglaló kategóriája | 75 |
Az érték összefüggés átfogó jellege | 80 |
Az érték összefüggésen alapuló célkitűzés | 83 |
Az érték az előállító és a felhasználó szempontjából | 84 |
Az értékfajták vizsgálata | 87 |
Funkcióérték | 97 |
A termék mérőértéke és az értékindex | 102 |
Az értékelemzés termék fogalma mint az eljárás tárgya | 105 |
Az értékelemzés eljárásfajtái és az eljárás fő ismérvei | 109 |
Az értékelemzés eljárásfajtái | 109 |
Az értékjavítás | 109 |
Értéktervezés | 110 |
Értékvizsgálat | 112 |
Az értékelemzési eljárás rövid áttekintése | 114 |
Az értékelemzés fő ismérvei | 116 |
Mi az új az értékelemzésben? | 116 |
A funkcionális szemlélet | 118 |
A komplex szemlélet | 120 |
Az értékelemzés egyéb jellegzetességei | 121 |
A csoportos munkamódszer | 127 |
A csoportos munkamódszer szükségessége | 127 |
Az értékelemző munkacsoport jellemzése | 130 |
A munkacsoport szervezése | 134 |
Az értékelemző mint koordinátor | 134 |
A munkacsoport tagjai | 136 |
A munkacsoport létszáma | 138 |
A csoportmunka végzése | 142 |
A csoportmunka néhány lélektani kérdése | 148 |
A csoportmunka a hierarchikus szervezetben | 155 |
Az alkotó bírálat | 160 |
A változás bírálatra ösztönöz | 161 |
A bírálat az értékelemzésben kötelező | 162 |
A bírálat "ellenfele" a szokás | 163 |
Mindig a megoldást bíráljuk | 165 |
A bírálat legyen objektív és alkotó | 169 |
Az alkotó bírálat feltételeinek megteremtése | 170 |
Az eljáráshoz ajánlott tanácsok | 174 |
Kerüljük az általánosításokat! | 176 |
Szerezzünk meg minden hozzáférhető költségadatot! | 179 |
Csak a legjobb forrásból származó információt használjuk fel! | 186 |
Bontsuk elemeire, találjunk fel hozzá valami ujat, tökéletesitsük! | 189 |
Használjuk fel meglevő alkotókészségünket! | 194 |
Az akadályokat tárjuk fel és győzzük le! | 197 |
Alkalmazzunk szakértőket, tanácsadókat szakismereteink bővítésére! | 201 |
Értékeljük a főbb tűréseket pénzben! | 205 |
Használjuk fel a szállító rendelkezésére álló funkcionális termékeket! | 209 |
Hasznosítsuk és fizessük meg a szállítók szakismeretét és tapasztalatait! | 214 |
Alkalmazzunk speciális gyártási eljárásokat! | 216 |
Használjuk az alkalmazható szabványokat! | 219 |
Alkalmazzuk ezt a kritériumot: kiadnám-e ezen a módon a saját pénzemet? | 221 |
Az értékelemzés eljárásának általános áttekintése és jellemzése | 224 |
Az értékelemzés hatásrendszere | 224 |
Az értékelemzési eljárások közös vonásai | 229 |
A szemlélet állandósága | 230 |
Az eljárás analogikus rugalmassága | 231 |
Az eljárás részleteinek kialakítása | 238 |
Az "amerikai iskola" jellemzése | 240 |
A "német iskola" jellemzése | 241 |
A hazai ejárási változat kialakítása | 241 |
Az eljárás általános jellemzése | 245 |
Az eljárásban igénybe vett módszerek | 248 |
Az eljárás néhány lényegbe vágó finomításának szükségessége | 251 |
Az értékelemzési eljárások előkészítése | 255 |
Az eljárás tárgyának kiválasztása | 257 |
A témakiválasztás szempontjai | 259 |
A szempontok rangsorolása, sulyozása | 265 |
A témák szempontok szerinti elbirálása, rangsorolása | 269 |
A vizsgálat céljának meghatározása | 271 |
A munkacsoport összeállítása | 279 |
A szakterület meghatározása | 280 |
A munkacsoport személy szerinti összeállítása | 280 |
A csoport tagjainak értékelemzési oktatása | 281 |
A határidős munkaterv elkészítése | 282 |
Az éves értékelemzési terv előterjesztése | 284 |
Információgyűjtés és a termék leírása | 287 |
Az információgyűjtés általános elvei, célja, jelentősége | 287 |
Az információk tartalmi követelményei | 289 |
A termék leírása (Törzslap) | 289 |
A felhasználócentrikus termékkel szemben támasztott igények | 291 |
Az előállító-centrikus (a megoldásra irányuló) célkitűzések | 296 |
A konstrukcióra vonatkozó információigények | 298 |
Az anyagra vonatkozó információigények | 300 |
Az előállítási folyamatra vonatkozó információigények | 301 |
Költségek | 303 |
Az információgyűjtés módja | 304 |
Az információigények összeállítása | 304 |
Az információ gyűjtése | 312 |
Az információk feldolgozása | 317 |
A tényállapot megállapításának és a tervállapot meghatározásának megalapozása | 318 |
A funkciók elemzése és rendezése | 323 |
A funkcióelemzés célja | 324 |
A funkciómeghatározás néhány elve | 326 |
Az absztrakció | 326 |
A funkcióelemzés sorrendje | 329 |
A funkciómeghatározás mélysége | 332 |
A funkcióelemzés módja | 334 |
A funkcióvizsgálat gyakorlati kérdései | 335 |
A funkcióelemzés logikai rendje | 337 |
A funkcióelemzés lépései | 338 |
A funkció teljesítéséhez szükséges követelmények elemzésének lépései | 356 |
A funkciók rendezése | 362 |
A funkciók és a követelmények rendezése egymáshoz és a termék részeihez | 362 |
A használati és az érvényesülési funkciók vizsgálata | 370 |
A funkciók sulyozása | 371 |
A rendezés néhány elvi kérdése | 373 |
A tényállapot bírálata a funkciók szempontjából | 378 |
A "kritikus" pontos meghatározása | 379 |
A funkció teljesítéséhez szükséges követelmények bírálata | 379 |
A funkciók mérőértékének meghatározása | 381 |
A kifejezőképes funkcióköltségek megállapítása | 386 |
A költségvizsgálat jelentősége | 386 |
A költségmegállapítás követelményei az értékelemzési eljárásban | 387 |
A felhasználó költségeinek vizsgálata | 388 |
Az előállító költségeinek vizsgálata | 390 |
A vállalati költségek általános áttekintése | 392 |
A költségvizsgálat elvi követelményei az értékelemzési eljárásban | 394 |
A kifejezőképes közvetlen és közvetlenné tehető költségek megállapítása, arányaik és jelentőségük | 396 |
A kifejezőképes költségek megállapításának megalapozása | 397 |
Anyagköltség | 399 |
Bérköltség | 406 |
Üzemi általános költség | 410 |
A gépóraköltség számítása | 412 |
Maradék gyártási általános költség | 422 |
Termékre nem bontható üzemi általános költségek | 423 |
Gyártási és értékesítési különköltség | 423 |
A részletes költségséma összefoglalása | 424 |
A kifejezőképes költség vizsgálatának néhány vonása | 426 |
A kifejezőképes költség vizsgálata folyamatban | 426 |
Az erőforrások helyettesíthetőségének jelensége | 428 |
A funkcióköltség megállapítása | 430 |
A tényállapot bírálata a költségek szempontjából | 434 |
A költségvizsgálat alapossága az eljárás különböző szakaszaiban | 435 |
Ötletek keresése a megoldásváltozatokhoz (alkotószakasz) | 438 |
A képzelő- és alkotóerő | 440 |
A kreatív személyiség jellemzői, az egyéni gátlások, az alkotási készség növelése | 442 |
Az alkotó légkör megteremtése | 445 |
Az egyéni "belső" légkör | 446 |
A környezeti adottságok megteremtése | 448 |
Az alkotási technikákról és módszerekről általában | 451 |
Alkotómódszerek | 452 |
Brainstorming | 452 |
A brainstorming elveire épülő módszerek | 455 |
Szinektika | 457 |
Kötött módszerek | 460 |
Az alkotószakaszon belüli teendők | 463 |
Az előkészítés jelentősége | 464 |
Környezet: társadalmi bázis és érdekeltség | 465 |
A megoldásváltozatok koncepcióinak kifejlesztése (értékelőszakasz) | 466 |
Az értékelés általános szempontjai | 467 |
Az ötletek előrendezése | 470 |
Az ötletek finomabb megítélése | 471 |
Az ötletek kombinálása | 472 |
Az ötletek várható költségeinek megközelítése | 474 |
A megoldásváltozatok koncepcióinak kidolgozása | 476 |
A megoldásváltozatok koncepcióinak összehasonlítása | 477 |
A változatok kidolgozása és részletes vizsgálata | 482 |
A kidolgozás általános menete | 482 |
A változatok kidolgozása | 484 |
Az értékfajták tudatos figyelembevétele | 486 |
Az erőforrások helyettesíthetőségének céltudatos alkalmazása | 488 |
Az előállítási folyamat szervezettségének növelése | 490 |
A változatok vizsgálata | 491 |
A változatok műszaki vizsgálata | 492 |
A változatok költségvizsgálata | 493 |
A legelőnyösebb változat kiválasztása, javaslat, döntés, realizálás | 495 |
A kiválasztás általános problémái | 495 |
A kiválasztás menetének áttekintése | 498 |
A megoldásváltozatok funkcionális értékelése | 502 |
A változatok műszaki tartalmának értékfajták szerinti vizsgálata | 509 |
A változatok költségvizsgálata | 510 |
A költségarányok vizsgálata | 510 |
Az értékelemzés költségvizsgálata és az árkalkuláció közötti különbség | 512 |
A változatok gazdaságossági összehasonlítása | 514 |
Saját gyártás vagy beszerzés kérdése | 516 |
A döntés-előkészítő javaslat előterjesztése | 518 |
A javaslat összeállításának szempontjai | 519 |
A javaslat összeállítása | 523 |
A végrehajtás tervezése, ütemezése | 525 |
A javaslat megvitatása, a döntés | 526 |
A realizálás és annak ellenőrzése | 527 |
Az értékelemzés vállalati alkalmazása | 528 |
Az értékelemzés rendszeres alkalmazása a vállalati célt szolgálja | 528 |
A hazai tapasztalatok | 530 |
A lehetőségek | 531 |
Az értékelemzési lehetőségek kihasználásához szükséges általános feladatok | 532 |
A feltételek megteremtése, a környezet kialakítása | 533 |
A vezetőség forgadókészségének megteremtése | 533 |
A kedvező mikroklima kialakítása | 534 |
Az értékelemzés és a különböző szakterületek összhangjának elősegítése | 536 |
Az értékelemzési tevékenység szakszerűségének záloga: az értékelemző tevékenység | 542 |
Az értékelemző tevékenységének áttekintése | 544 |
Az értékelemző személyiségjegyei | 546 |
Az értékelemző ismeretei, képzettsége | 547 |
Az értékelemzés bevezetése, fokozatos alkalmazása, szinten tartása | 549 |
Az első munkák kiválasztása | 551 |
Az értékelemzési tevékenysége ellenőrzése, szinten tartása | 552 |
Az értékelemzés beillesztése a vállalat szervezetbe | 553 |
Az értékelemzés jellege | 554 |
A vállalati tevékenység jellege | 555 |
Vállalati adottságok | 558 |
Az értékelemzés szervezeti formái | 561 |
A vállalat külső kapcsolatainak kiépítése | 568 |
Felhasznált irodalom | 570 |