Előszó
1. BEVEZETÉS
Mint már a Jegyzet címlapjának hátlapján láthattuk, a kézirat a Lausanne-i Műszaki Nemzeti Főiskolán (EPFL) 1972 óta (1972, 1974, 1978, 1980) egy Nemzetközi Hidrológiai Továbbképző...
Tovább
Előszó
1. BEVEZETÉS
Mint már a Jegyzet címlapjának hátlapján láthattuk, a kézirat a Lausanne-i Műszaki Nemzeti Főiskolán (EPFL) 1972 óta (1972, 1974, 1978, 1980) egy Nemzetközi Hidrológiai Továbbképző Tanfolyam ("3e cycle:Cours de spécialisation en Hydrologie Opérationnelle et Appliqués" a Világ-Meteorológiai Szövetség - WMO - támogatásával) keretében tartott előadások nyomán a BME TI-ben rendezett előadássorozat anyagából készült.
A kérdés hazai jelentőségét Szabolcs S. -Várallyay Gy. 1979 [75] felmérése alapján a 2.272. alfejezet mutatja be (eszerint a kérdés az ország területének 17,9%-át, kereken 18%-át érinti).
A Jegyzetben leírt eljárásoknál, folyamatoknál, meghatározásoknál, meteorológiai, geológiai, talajfizikai, geomorfológiai, mezőgazdasági, hidraulikai és a szűkebben vett hidrológiai elméleti alapokból indultunk ki anélkül, hogy ezeket az alapokat részletesen elemeztük volna.
A vízrendezési kérdéseket á fizikai-matematikai tárgyalásmód mélysége tekintetében több fokozatban vizsgáltuk: empirikus, félempirikus, hidrológiai rendszervizsgálati utakat, továbbá a szabatos hidraulikai vizsgálati lehetőségeket elemeztük s általában előnyben részesítettük a gyakorlat számára könnyebben alkalmazható empirikus és félempirikus eljárásokat.
Az előadások során, ill. a Jegyzet anyagában mindazokat a hidrológiai - vízháztartási - hidraulikai kérdéseket vizsgáltuk, amelyek az említett tudományágakhoz kapcsolódnak (pl. a talajba szivárgásnak, a talaj benedvesedésének stb. talajfizikai problémáit, a felszíni vízvisszatartás geomorfológiai alapjait stb.).
Vissza