1.061.441

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Erősáramú elektrotechnika és villamos gépek

Kézirat/Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Kar Mezőgazdaság Villamosítása és Állattenyésztés Gépei Tanszék

Szerző
Lektor
,
Kiadó:
Kiadás helye: Gödöllő
Kiadás éve:
Kötés típusa: Tűzött kötés
Oldalszám: 459 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. 295 fekete-fehér ábrával.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet a könyvből:

"Bevezetésként röviden áttekintjük az elektromosság és az elektrotechnika fejlődésének történetét.
Már a régi görögök is megfigyelték, hogy dörzsölt borostyánkő apró... Tovább

Előszó

Részlet a könyvből:

"Bevezetésként röviden áttekintjük az elektromosság és az elektrotechnika fejlődésének történetét.
Már a régi görögök is megfigyelték, hogy dörzsölt borostyánkő apró tárgyakat magához vonz. A borostyánkő görög neve elektron, innen ered az "elektromosság" elnevezés.
Ezután két évezredig semmi új nem történt. A XVII. században az angol Gilbert figyelte meg, hogy más anyagok is mutatnak hasonló tulajdonságokat, ő használta először az "elektricitas" szót. A magdeburgi Guericke 1663-ban egy kezdetleges sztatikus gépei szerkesztett.
A XVII. század végén a termelési viszonyokban bekövetkezett nagy változások technikai forradalmat indítottak meg, aminek következtében azután a XVIII. század lassan a villamossággal kapcsolatos tapasztalatokat és ismereteket is gyarapítani kezdte. Felfedezték a kondenzátort és a leydeni palackot, majd Franklin Benjámin felállította az első tudományos elméletet a villamosság mibenlétére és feltalálta a villámhárítót. Lomonoszov és Richmann pétervári orosz tudósok a légköri elektromosságot tanulmányozták.
A XVIII. század végét és a XIX. század elejét a mennyiségi összefüggések meghatározását célzó kutatások jellemezték. Coulomb, Galvani és Volta nevét kell itt elsősorban említeni. Volta létrehozta a villamos oszlopát, amely az első állandó áramforrás volt, és lehetővé tette a céltudatos kísérleteket." Vissza

Tartalom

Rész: AZ ERÖSÁRAMÚ ELEKTROTECHNIKA ALAPJAI
ALAPFOGALMAK 3
1. Történelmi áttekintés 3
2. Mértékrendszerek és az egyenletek Írásmódja 6
3. Az anyagok felépítése villamossági szempontból 7
II. ELEKTROSZTATIKA
1. A villamos erőtér jellemzői 10
2. Kondenzátorok 13
3. Villamos szilárdságtan 15
III. EGYENÁRAMÚ KÖRÖK 19
1. Alapfogalmak 19
2. Az áramkör részei 20
3. Az áramerősség és egysége 22
4. Ellenállás 22
5. Ohm törvénye 26
6. Kirchhoff törvényei 27
7. A helyettesítő áramköri elemek módszere 32
8. A Kirchhoff törvények néhány alkalmazása 32
a/ Ellenállások kapcsolása 32
b/ Potenciométer 34
c/ Wheatstone-híd 36
d/ Kondenzátorok töltése és kisütése 39
9. Villamos munka és teljesítmény 43
10. A villamos áram hőhatása 43
11. Áram, feszültség, ellenállás és teljesítmény mérése 45
12. Áramforrások 50
IV. MÁGNESES ERŐTÉR 55.
1. A mágneses erőtér jellemzői 55
2. Mágneses körök számítása 64
3. Az elektromágneses indukció 68
4. Önindukció, kölcsönös indukció 72
5. Mágneses tér energiája 74
6. Az elektromágnes vonóereje 77
V. VÁLTAKOZÓ ÁRAMŰ KÖRÖK 80
1. Váltakozó feszültség előállítása 80
2. Váltakozó mennyiségek középértékei 83
3. Váltakozó mennyiségek ábrázolása és jellemzésük 87
4. A váltakozó áramú körök elemei 94
5. A Kirchhoff-törvények általánosítása 105
6. Vektorábrák szerkesztése 107
7. Impedanciák kapcsolása 110
8. A váltakozó áramú teljesítmény 112
a/ A teljesítmény általános áramkörben 112
b/ Wattos és meddő áramkomponens 115
c/ Hatásos, meddő és látszólagos teljesítmény 116
d/ A fázistényező jelentősége 120
VI. HÁROMFÁZISÚ ÁRAMOK 121
1. Háromfázisú áramrendszer 121
a/ Háromfázisú áramrendszer előállítása 121
b/ Csillagkapcsolás 125
c/ Háromszögkapcsolás 127
d/ Összefoglalás 130
2. A háromfázisú teljesítmény 131
3. A háromfázisú teljesítmény mérése 133
4. Háromfázisú rendszer aszimmetrikus terhelése 136
II. Rész: VILLAMOS GÉPEK ÉS ÜZEMÜK
I. TRANSZFORMÁTOROK 138
1. Bevezetés 138
2. A transzformátor működési elve 139
3. Helyettesítő kapcsolási vázlat 143
4. A transzformátor jellemző üzemállapotainak vektorábrái 149
5. A transzformátor üzeme 155
6. Transzformátorok szerkezete 160
7. Transzformátorok egyoldalú terhelése 165
8. Háromfázisú transzformátorok kapcsolásai 167
9. Transzformátorok párhuzamos üzeme 171
10. A transzformátorok vizsgálata 176
11. A transzformátor hatásfoka 178
12. A transzformátorok melegedése és hűtése 180
13. A transzformátor kiválasztásának főbb szempontjai 182.
14. Transzformátorállomások 183
15. Különleges transzformátorok 183
a/ Takarékkaposolású transzformátorok 183
b/ Feszültségszabályozó transzformátorok 185
c/ Ívhegesztő transzformátorok 187
d/ Mérőtranszformátorok 190
ILLAMOS FORGÓGÉPEK 195
EGYENÁRAMÚ GÉPEK 197
1. Szerkezet és működési elv 197
2. Egyenáramú gépek tekercselései 203
3. Egyenáramú gépek szerkezeti csoportosítása 207
4. Az egyenáramú gépek helyettesítő kapcsolási vázlata 208
5. Az armatúra-visszahatás /armatúra-reakció/ 211
6. Az egyenáramú gépek nyomatéka 215
7. Egyenáramú motorok nyomatéki jelleggörbéi 217
8. Egyenáramú motorok fordulatszám jelleggörbéi 219
9. Egyenáramú motorok fordulatszám-nyomaték jelleggörbéje 221
10. Egyenáramú motorok indítása
11. Egyenáramú motorok fordulatszámának szabályozása 227
12. Egyenáramú motorok fékezése 233
13. Egyenáramú generátorok jelleggörbéi 237
14. Egyenáramú gépek veszteségei és hatásfoka 245
15. Az egyenáramú gépek vizsgálata 248
16. Egyenáramú gépek alkalmazása 248
17. Különleges egyenáramú gépek 249
a/ Mérlegdinamó 249
b/ Hegesztő generátorok 250
c/ Gépkocsi generátorok 254
d/ Indító motorok 258
18. Összefoglalás 261
III. VÁLTAKOZÓ ÁRAMÚ GÉPEK ALAPELVEI 262
1. Működési elvek 262
2. Az indukált feszültség 264
Az armatúra tekercselése 266
4. Az armatúra forgó mezeje 273
IV. SZINKRON GÉPEK 278
1. Szinkron gépek szerkezete 278
2. Szinkron gépek üzeme 279
3. A szinkron gép helyettesítő kapcsolási vázlata és vektorábrája 281
4. A szinkron gép nyomatéka 285
5. A szinkron gép üzemi sajátságai 288
6. A szinkron gép meddő teljesítményének szabályozása 292.
7. Szinkron gép indítása és hálózatra kapcsolása 293
8. Szinkron gépek veszteségei és hatásfoka 297
V. ASZINKRON GÉPEK 299
1. Háromfázisú aszinkron gépek általános működési elvei 299
2. Az aszinkron gép szerkezete 305
3. Aszinkron gép helyettesítő kapcsolási vázlata 307
4. Aszinkron motor vektorábrája 313
5. Aszinkron gép energiamérlege 315
6. Az aszinkron gép áram-vektordiagramja 317
7. A kördiagram szerkesztése 321
a/ A kördiagram meghatározása három pontból 321
b/ Kördiagram szerkesztése két pontból 325
c/ Szlipskála szerkesztése 326
8. Teljesítmények és nyomatékok meghatározása a kördiagramból 328
9. Az aszinkron gép hatásfokának és üzemi tulajdonságainak meghatározása kördiagramból 333
10. Az aszinkron gép jellemző üzemi állapotainak ábrázolása a kördiagramban 335
11. A nyomaték-fordulatszám jelleggörbe 335
12. Aszinkron motorok indítási módjai 335
13. Aszinkron gépek fordulatszám-szabályozása 349
14. Forgásirányváltás 355
15. Aszinkron motorok fékezése 356
16. Aszinkron motorok üzeme 359
17. Egyfázisú aszinkron motorok 352
a/ Működési elvek 362
b/ Az egyfázisú motor indítása 364
c/ Üzemi jellemzők 366
18. Veszteségek és hatásfok 367
19. Különleges aszinkron gépek 368
a/ Különleges forgórészű aszinkron motorok 368
b/ Villamos tengely 370
c/ Indukciós szabályozó 372
20. Aszinkron gépek tulajdonságainak összefoglalása 374
VI. EGYÉB VÁLTAKOZÓÁRAMÚ GÉPEK 376
1. Váltakozó-áramú soros kommutátoros motorok 376
2. Univerzális motorok 377
VII. VILLAMOS MOTOROK KIVÁLASZTÁSA 380
1. Villamos motorok névleges adatai 381
2. Villamos gépek melegedése és terhelhetősége 384
a/ A melegedés és a terhelés közti összefüggés 384
b/ A melegedés! folyamat vizsgálata 386
c/ A lehűlés folyamata 393
d/ A gép melegedése különböző terhelések eseten 395
3. A Villamos gépek terhelhetőségének határai 396
a/ Villamos motorok szigetelése 396
b/ A környezeti hőfok hatása 397
c/ A villamos gép teljesítményét befolyásoló tényezők 399
4. A motor üzemének jellege 401
5. A villamos motorok teljesítményének megállapítása 405
6. A motor fordulatszámának megválasztása 412
7. A villamos hajtás dinamikai viszonyai 413
a/ A villamos forgógépek mozgásegyenlete 413
b/ A villamos hajtás nyomatéki viszonyai 415
c/ Az indítás jellege 417
d/ A felgyorsulási idő meghatározása 420
8. Villamos motorok indításának feszültségi viszonyai 422
a/ Az indítási feszültségesés 422
b/ A motor saját indításának követelményei 425
o/ Régebben bekapcsolt motorok zavartalan működésének követelményei 428
9. Villamos motorok külső felépítése 431
a/ Építési alak 431
b/ Védettségi módok 432
10. A villamos motorok megrendelésénél megadandó adatok 434
VIII. A VILLAMOS GÉPEK ÜZEMELTETÉSE 435
1. Villamos motorok védelmére szolgáló biztonsági berendezések 435
a/ Rövidzárás elleni védelem 436
b/ Rövid ideig tartó nagy túlterhelés elleni védelem 438
c/ Hosszantartó kismértékű túlterhelés elleni védelem 439
d/ Motorvédő kapcsolók 440
e/ Feszültségcsökkenés elleni védelem 442
2. A villamos motorok üzembe helyezése 443
a/ A motor alapozása és felszerelése 443
b/ A villamos motor előkészítése első indításhoz 446
3. A villamos motor használatának általános szabályai 448
a/ A motor kezelése 448
b/ A szíjtárcsa fel- és leszerelése 449
4. A villamos motoroknál előforduló hibák és megszüntetésük módjai 449
a/ Az első indításnál észlelhető gyakoribb hibák aszinkron motoroknál 449
b/ Korábban normálisan működő motoroknál észlelhető fontosabb hibák 450
5. Villamos gépek átvételi és üzemi vizsgálatai 451
Tartalomjegyzék 453

Dr. Sibalszky Zoltán

Dr. Sibalszky Zoltán műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Sibalszky Zoltán könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem