1.067.317

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Erősáramú elektrotechnika

Kézirat/Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar

Szerző
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 268 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Megjelent 775 példányban, 176 fekete-fehér ábrával. Tankönyvi szám: J5-1204.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
"A villamosgépek - a szűkebb értelmezés szerint - a mechanikai munkát villamos energiává, vagy villámos energiát mechanikai munkává átalakitó gépek. Előbbiek a generátorok, utóbbiak a... Tovább

Előszó

Részlet:
"A villamosgépek - a szűkebb értelmezés szerint - a mechanikai munkát villamos energiává, vagy villámos energiát mechanikai munkává átalakitó gépek. Előbbiek a generátorok, utóbbiak a motorok. Működési elvben és elvi szerkezetben nem különböztethetők meg egymástól a generátorok és a motorok. Általában akármelyik villamos gép dolgozhat generátorként is és motorként is, sőt egyes gépek üzemszerűen váltakozva egyszer generátoros, máskor motoros üzemi állapotban vannak.
A generátor vagy motor megjelölése tehát nem magára a gépre, hanem annak csak rendeltetésére, esetleg csak pillanatnyi üzemi állapotára vonatkozik. Ezért a villamos gépeket nem generátorokra és motorokra felosztva, hanem inkább működési elvük szerint osztályozva tárgyaljuk, A gépek elvi szerkezetükben és a működési elvek szerint különböznek egymástól.
Minden egyes gépfajta tárgyalásánál azután kitérünk majd a generátoros és a motoros üzemi tulajdonságok vizsgálatára. Fentiek nem zárják ki azt, hogy az egyes gépfajták üzemi tulajdonságai inkább generátoros vagy inkább motoros üzemben előnyösek, és ezért többnyire erre a feladatra alkalmazzák őket. így például szinkron gépeket általában generátornak, aszinkron gépeket motornak használnak. Megfelelő körülmények között azonban alkalmaznak szinkron motorokat vagy aszinkron generátorokat is. Működési elvük alapján a villamos gépek közé szokás sorolni azokat az átalakítókat is, amelyek a villamos energiát egyik formájából másik formájába alakítják át. Ezek között a legfontosabbak a transzformátorok és az áramirányitók, amelyek adott váltakozó feszültségű és áramú energiát alakítanak át más váltakozó feszültségű és áramú energiává.
A villamos gépek elterjedésének első éveiben kizárólag egyenáramú gépeket használtak. Később a váltakozó áramú gépek sok alkalmazási területről kiszorították az egyenáramú gépeket. Ennek egyik oka az volt, hogy a váltakozó áramú energiát egyszerű eszközökkel (transzformátorokkal) át lehet alakítani más feszültségűre, és \gy lehetővé válik, hogy az energiát kisebb feszültségen állithassák elő és használhassák fel, ugyanakkor pedig nagy távolságra nagy feszültségen, tehát kis áramerősséggel szállíthassák. Ezért a váltakozó áramú energia átvitele az áramforrástól a fogyasztókig általában gazdaságosabb az egyenáramúénál." Vissza

Tartalom

BEVEZETÉS 3
1. TRANSZ FORMÁTOK 5
1.1 Az egyfázisú transzformátor 6
1.1,1 Az egyfázisú transzformátor működési elve 6
1.1*2 A transzformátor felépitése 9
1.1.3 A transzformátor helyettesítő áramköre 12
1.1.4 A transzformátor üzeme 15
1.1.5 A transzformátor helyettesítő áramköre elemeinek meghatározása méréssel 19
1.1.6 A transzformátor hatásfoka 24
1.2 A háromfázisú transzformátor 25
1.2.1 A háromfázisú transzformátor működési elve 25
1.2.2 Kapcsolási csoport 26
1.2.3 A háromfázisú transzformátor egyoldalú terhelése 28
1.2.4 Párhuzamos üzem 33
1.3 Takarékkapcsolásu transzformátorok 35
1.4 Jelátvivő transzformátorok 37
1.4.1 Mérőtranszformátorok 37
1.4.2 Hangfrekvenciás transzformátor 39
1.5 Forgó mezejü transzformátor 43
1.5.1 A forgó mágneses mező létrejötte 43
1.5.2 Indukált feszültség a váltakozó áramú tekercselésben 49
1.5.3 Indukciós szabályozó 51
1.5.4 A forgó mezejü transzformátor felépitése 58
1.5.5 Váltakozó áramú tekercselések 58
2. ASZINKRON GÉP 63
2.1 A háromfázisú aszinkron gép elmélete 63
2.1.1 Az aszinkron gép működési elve 63
2.1.2 Az aszinkron gép felépitése 66
2.1.3 Az aszinkron gép helyettesítő áramköre 68
2.2 Az aszinkron motor állandósult üzemének elmélete 72
2.2.1 Az aszinkron motor teljesítménymérlege és nyomatéka 72
2.2.2 Az áram-munka diagram 76
2.2.3 Az aszinkron motor fordulatszám-nyomaték jelleggörbéje 84
2.3 Az aszinkron motor üzemi viszonyai 88
2.3.1 Az aszinkron motor indítása 88
2.3.2 Az aszinkron motor fordulatszám-szabályozása 93
2.3.3. Fékezés aszinkron géppel 97
2.3.4 A villamos motorok kiválasztása 99
3. TÖRPE ASZINKRON GÉPEK 107
3.1 Általános célú aszinkron, törpemotorok 108
3.1.1 Kétfázisú szimmetrikus összetevők 108
3.1.2 Segédfázis nélküli egyfázisú aszinkron motor 110
3.1.3 Segédfázisu motor 115
3.1.3.1 Indítás ohmos ellenállással 119
3.1.3.2 Indítás kondenzátoros segédfázissal 120
3.1.3.3 Kondenzátoros egyfázisú motor 122
3.1.4 Árnyékolt pólusu motorok 123
3.1.5 Reluktanciainditásu motorok 128
3.2 Automatikai törpe aszinkron gépek 129
.3.2.1 Szöghelyzet-indikátorok 129
3.2.1.1 A szelszin gépek felosztása 130
3.2.1.2 Szelszin adó-vevő rendszer működése 131
3.2.1.3 Szelszin adó szelszin transzformátor rendszer működése 136
3.2.1.4 Differenciál szelszinek 139
3.2.1.5 Szelszin adó-differenciál szelszin - szelszin transzformátor rendszer működése 139
3.2.1.6 Szelszin adó-differenciál szelszin - szelszin adó rendszer működése 141
3.2.2 Resolverek 142
3.2.2.1 A resolver mint indukciós szabályozó 143
3.2.2.2 Koordináta transzformáció resolver segítségével 143
3.2.3 Aszinkron szervomotorok 145
3.2.3.1 Kétfázisú aszinkron szervomotor felfutása 147
3.2.3.2 Aszinkron szervomotor viselkedése egyfázisú táplálás esetén 151
3.2.4 Kétfázisú aszinkron gép, mint tachométer-generátör 153
4. SZINKRON GÉP 155
4.1 A háromfázisú szinkron gép elmélete 155
4.1.1 A szinkron gép működési elve 155
4.1.2 A szinkron gép felépitése 161
4.1.3 A hengeres szinkron gép helyettesítő áramköre 161
4.1.4 A kiálló pólusu szinkron gép működési elve, feszültségegyenlete 167
4.2 A háromfázisú szinkron gép állandósult üzemének elmélete 168
4.2.1 A szinkron gép nyomatéka 168
4.2.2 A hengeres szinkron gép kördiagramja 172
4.2.3 A hengeres szinkron gép jelleggörbéi 177
4.2.4 A szinkron gépek hatásfoka 179
4. A szinkron gép üzeme 180
4.3.1 Á szinkron generátor hálózatra kapcsolása 180
4.3.2 A szinkron motor indítása, fordulatszám változtatása 181
5. TÖRPE SZINKRON MOTOROK 185
5.1 Reluktancia motor 185
5.1.1 Reluktancia motor felépítése 185
5.1.2 Reluktancia motor üzeme 186
5.2 Hiszterézis motor 188
5.2.1 A nyomatéki egyenlet meghatározása 189
5.2.2 Hiszterézis motor aszinkron üzeme 190
5.2.3 Hiszterézis motor szinkron üzeme 191
5.3 Lengésekkel induló törpe szinkron motor 192
5.4 Léptető motorok 193
5.4.1 A léptető motorok jellegzetes üzemállapotai 194
5.4.2 Léptető motorok felosztása 194
5.4.2.1 Elektromechanikus léptető motorok 195
5.4.2.2 Elektromágneses léptető motorok 195
5.4.3 Léptető motorokkal szemben támasztott követelmények 199
5.4.4 Léptető motorok nyomatéka 199
5.4.5 Léptető motorok jellemzői 200
5.4.6 Léptető motorok alkalmazása 201
6. EGYENÁRAMÚ GÉP 203
6.1 Az egyenáramú gép elmélete 204
6.1.1 Az egyenáramú gép működési elve 204
6.1.2 Az egyenáramú gép felépítése 207
6.1.3 Az egyenáramú gép indukált feszültsége és elektromágneses nyomatéka 215
6.1.4 Az armatúra-visszahatás és a kommutáció 217
6.2 Az egyenáramú gép állandósult üzemének elmélete 222
6.2.1 A motoros és generátoros állapot 222
6.2.2 Az egyenáramú gép kapcsolása 224
6.2.3 Az egyenáramú generátor jelleggörbéi 226
6.2.4 Az egyenáramú motor jelleggörbéi 229
6.2.5 Az egyenáramú gép hatásfoka 232
6.3 Az egyenáramú motor üzeme 233
6.3.1 Az egyenáramú motor inditása 233
6.3.2 Az egyenáramú motor fordulatszám változtatása, féküzem 235
7. KOMMUTÁTOROS TÖRPEMOTOROK 241
7.1 Univerzális motorok 241
7.1.1 Univerzális motorok felépitése 242
7.1.2 Univerzális motorok fordulatszám-nyomaték jelleggörbéje 243
7.1.2.1 Egyenáramú fordulatszám meghatározása 243
7.1.2.2 Váltakozó áramú fordulatszám meghatározása 244
7.1.2.3 A nyomaték meghatározása 245
7.1.3 Univerzális motorok alkalmazása 247
7.2 Állandó mágnesű törpe egyenáramú motorok 249
7.3 Törpe egyenáramú tárcsamotorok 250
7.3.1 Az egyenáramú tárcsamotorok előnyei 251
7.3.2 Az egyenáramú tárcsamotorok hátrányai 251
7.4 Egyenáramú szervomotorok 252
7.4.1 A szervomotor forgórészének kialakitása 252
7.4.2 Az egyenáramú szervomotor felfutása 252
7.5 Elektronikus kommutátoru egyenáramú törpemotorok 258
7.6 Fordulatszám-szabályozós egyenáramú törpemotorok 260
7.6.1 Centrifugálkapcsolós szabályozás 260
7.6.2 Elektronikus fordulatszám-szabályozás 261
7.7 Egyenáramú fordulatszámmérő generátorok 262
7.7.1 Egyenáramú fordulatszámmérő generátorok pontossága 262
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem