Erőművi blokkok és főberendezések irányításának lehetőségei instacioner és labilis terhelési állapotokban

Tartalom

1. Az átmeneti üzemállapotok értékelése 9
1.1 A hőmérsékletváltozások hatására ébredő hőfeszültségek vizsgálata 11
1.11 A szerkezeti elemekben ható főfeszültségek számítása 13
1.2 Az átmeneti üzemállapotokban kialakuló igénybevételekről 17
1.3 Hőfeszültségek számítása kvázistacioner hőállapotokat
feltételezve szabályos geometriájú szerkezeti elemeknél 20
1.31 A hőmérsékletváltozási sebességek előzetes
számítása 24
1.32 A "K" szilárdsági jellemző értékelése 25
1.33 A geometriai jellemzők értékelése 25
1.34 Példa az anyagjellemzők számítására 26
1.4 A belső nyomásból eredő feszültség meghatározása 28

2. Az erőművekben alkalmazott hőálló acélok 30
2.1 Igénybevételek a hőálló acélokkal szemben 31
2.2 A törési munka elmélete 36
2.3 Ötvözetek kúszása 37
2.4 A relaxáció jelensége 41
2.5 Feszültség korrózió 43
2.6 Ciklikus igénybevételek hatásainak vizsgálata 43
2.7 Ciklikus igénybevételek hatásainak értékelése 47

3. Instacioner és labilis terhelési állapotokban fellépő igénybevételek gőzkazánok kényesebb szerkezeti elemeiben 48
3.1 Hőfeszültségek és a hajlításból eredő igénybevételek
kialakulásának okai kazándoboknál 48
3.11 A megengedhető hőmérsékletváltozási sebességek
kiszámítása kazándoboknál és frissgőz gyűjtőkamráknál 51
3.2 Főgőzvezetékek vizsgálata különös tekintettel a hajlítófeszültségekre 52
3.3 Kazánlemezek és dobanyagok vizsgálata 56
3.31 CuNi ötvözetű kazándob repesztési vizsgálata a Budapesti Fűtőerőmű Vállalat Kispesti Erőművében 65
3.32 A kísérlet eredményeinek értékelése 66
3.321 Feszültségek számítása 66
3.322 Profilméréssel meghatározott hajlítófeszültség 69
3.323 A furat mellett fellépő feszültségkoncentráció
tényezők meghatározása 71
3.324 A gyengítési tényező 73
3.325 Támasztási tényező 74
3.4 A vizsgálatokból levonható következtetések 74

4. Üzemirányítási szempontok gőzkazánok instacioner és labilis terhelési állapotaiban 77
4.1 Főgőzvezeték vizsgálata instacioner viszonyok között 86
4.2 Hőmérsékletingadozások problémája gőzkazánok kritikus
szerkezeti elemeiben és főgőzvezetékben 87

5. Átmeneti üzemállapotokban jelentkező igénybevételek gőzturbinák
kényesebb szerkezeti elemeiben 94
5.1 Hőfeszültségek a turbinaházban 95
5.2 A forgórész hőfeszültsége 99
5.3 Az alkatrészek nyúlása 100
5.4 Hőfeszültségek számítása gőzturbinák szerkezeti elemeiben 102
5.5 Az instacioner üzemállapottal kapcsolatos tapasztalatok
értékelése gőzturbináknál 104
5.51 A turbina fordulatra hozatala 109
5. 52 Párhuzamos kapcsolás 112
5.53 Felterhelés és leállás 112

6. Indítások általános üzemviteli kérdései gőzturbináknál 118
6.1 Mennyiségi szabályozással kialakított gőzturbinák indítása 119
6.11 Inditás hideg állapotból 119
6.12 Inditás fél meleg állapotból 120
6.13 Inditás meleg állapotból 120
6.2 Minőségi (fojtásos) szabályozással kialakított gőzturbinák
indítási viszonyai 121
6.21 Inditás hideg állapotból 121
6.22 Inditás félmeleg állapotból 121
6.23 Inditás meleg állapotból 121

7. Ellenőrző mérőhelyek kiválasztása 123
7.1 Ellenőrzőpontok kiválasztása gőzkazánoknál 123
7.2 Ellenőrzőpontok gőzturbináknál 124
7.3 Az instacioner viszonyokról készített mérések kiértékelése 125

8. Blokk-kapcsolású erőművek vizsgálata az instacioner viszonyok
között 128
8.1 Természetes cirkulációjú, dobos kazánokkal kialakított
újrahevítéses blokkok indításával kapcsolatos vizsgálatok 128
8.2 Hogyan működnek az újrahevítéses blokkoknál alkalmazott
szabályozószelepek 132
8.3 Az indítási sémákban alkalmazott megkerülő vezetékek méreteinek helyes megválasztása 135
8.4 Indítási sémákkal kapcsolatos követelmények 136
8.5 Redukáló berendezések nyitási sebessége 137
8.6 A megkerülő vezetékek által elvezetendő gőz hűtésével
kapcsolatos észrevételek 137
8.7 A turbina lehűlésének megelőzése az újrahevített gőz paramétereinek előállítása során 138
8.8 A megkerülő vezetékek védelme és reteszelése 139

9. A gyakori indításokra alkalmas blokkal szemben támasztandó követelmények 140
9.1 A kazánnal szemben támasztandó követelmények 140
9.2 A turbinákkal szemben támasztott követelmények 142

10. Az automatikus indítás lehetőségei erőművi berendezéseknél 144
10.1 Központi számológépekkel irányított indítás és leállítás 145
10.2 Központi célberendezéssel irányított indítás és leállítás 147
10.3 Az automatikus irányítás elvi lehetőségei 148
10.31 Irányítás a folyamatosan meghatározott igénybevételek alapján 148
10.32 Irányítás a belső és a külső falfelületek igénybevételének ellenőrzésével 149
10.321 Még megengedhető elhanyagolásokkal számított feszültségek logaritmikus hőmérséklet eloszlásnál 150
10.322 Még megengedhető elhanyagolásokkal számított feszültségek kvázistacioner hőállapotnál 157
10.323 A pillanatnyi igénybevételek alapján végzett
indítás, amikor a megengedett hőmérséklet
különbségeket folyamatosan határozzuk meg 161
10.324 Irányítás a tangenciális feszültségek mérése alapján 163
10.325 Gőzturbinák irányítása a hőfeszültségek grafikus meghatározása alapján 167
10.326 Gőzkazánok irányítása a hőfeszültségek grafikus meghatározása alapján
10.33 Irányítás az üzemviteli előírásokra támaszkodva 173
10.34 Relatív nyúlások ellenőrzése alapján történő irányítás 179
10.35 Irányítás vezetődiagramra támaszkodva 181
10.4 Blokkellenőrző készülék, az un. "Blockleitgerat" 188
10.5 Az átmeneti folyamatok automatizálásával kapcsolatosan
kialakított szempontok és általános következtetések 189
10.6 Az üzemellenőrzés funkciói 191
10.61 Ellenőrző szondák 193

Témakörök