Erőművek és alállomások II.

Kézirat

Szerző

Budapest

'Dr. Ronkay Ferenc: Erőművek és alállomások II. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1977
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	128 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	28 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: J5-1131. A könyv 265 példányban jelent meg. 71 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Kézirat.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

9. Erőmű gépészeti segédüzeme
9.1 Általános szempontok
Korszerű hőerőmű, illetve hőerőművi blokk (kazán-turbina-generátor-transzformátor egység) a gépészeti segédüzemeit tápláló villamosenergia-forrás rendelkezésre állása nélkül sem indulni, sem üzemelni, sem károsodás nélkül leállni nem képes. Hőerőmű indulásához és üzeméhez nagyságrenddel nagyobb teljesítőképességű villamosenergia-forrás szükséges annál, mint amekkorát ugyanerre vízerőmű igényel. A segédüzem induláskor a hálózatról kap villamos energiát, majd a blokk hálózattal' való párhuzamos kapcsolása után a segédüzemet a generátor kapcsokról táplált un. "hónalj - transzformátor" látja el villamosenergiával. (Kivételes esetben pl. önálló, illetve nem kooperáló kisebb erőmű indításához Diesel-agregát egységet létesítenek.) Korszerű hőerőmű blokk leállítása - ha az nem súlyosabb üzemzavar miatt szükséges - rendszerint ún. "csúszóparaméteres" eljárással végezhető, ami azt jelenti, hogy a turbinában a hőállapotváltozás miatt keletkező hőfeszültségek csökkentése érdekében a gőzparaméterek fokozatos csökkentésével végezzük a leterhelést. Ezalatt a gépészeti segédüzem teljesítményigénye is a normál üzemi állapothoz képest fokozatosan csökken. Amennyiben a segédüzemi berendezésben leállás közben nem áll elő valamilyen zavar, akkor motorindításra nem kerül sor, tehát a motorindítással járó áramlökés sem jelentkezik. Hőerőmű-blokk üzemzavarból eredően védelmi működésre, vagy un. "kiütéssel" is leállhat, amikor néhány viszonylag kis teljesítményű segédüzemi fokozottan létfontosságú gépegység kivételével a teljesítményigényes egységek is azonnal leállnak. Az üzemzavaros leállásnak az is lehet az oka, hogy a segédüzemi villamosenergia-ellátásban áll elő teljes feszültségeltűnést követő súlyosabb üzemzavar. Ekkor is szükséges, hogy a fokozott létfontosságú néhány kisebb gépegység (pl. az olajszivattyú motor) az akkumulátortelepről üzemben maradjon, mert különben a kifutó turbina-generátor csapágyai és tengelye megsérülne, valamint egyéb károk is keletkezhetnének. A vízerőmű segédüzemi ellátási igénye, mind mennyiségi, mind folyamatos sági szempontból a hőerőműhöz viszonyítva lényegesen kisebb. E helyen a vízerőművel kapcsolatban csak annyit említünk meg, hogy annak segédüzemi motorjai a turbina-generátor-hoz tartozó olajszivattyúkat, tehát a szabályozáshoz is szükséges olajnyomást előállító egységeket, a szabályozáshoz szükséges egyéb motorokat, esetleg a különálló gerjesztőgépet hajtják, amelyek fokozottan létfontosságú berendezések. Ezeket a fokozottabb biztonság érdekében egyes esetekben a generátor tengelyvéghez csatlakozó kisebb szinkrongenerátorral táplálják és a leálláshoz az olajnyomást akkumulátorból vett energiával lehet tartani. A segédüzem többi egységei, mint pl. zsilipmozgatásra szolgáló berendezések, daruk stb. rövidebb idejű tápláláskimaradásra kevésbé érzékenyek. E jegyzetben csak a hőerőmű bonyolultabb és a vízerőműhöz képest nagyobb igényeket támasztó segédüzemi berendezéseinek villamos vonatkozásaival foglalkozunk. Magyarországon egyébként is az erőműpark vízenergia-hányada 1 %-on aluli érték, Az atomerőművel kapcsolatban csak annyit jegyzünk meg e helyen, hogy a segédüzem villamosberendezéseinek vonatkozásában az ún. "létfontosságú" és "fokozottan létfontosságú" berendezések részaránya nagyobb, valamint az ezekkel szemben felállított üzembiztonsági követelmények is szigorúbbak. Lényegében az atomerőmű kazán nélküli hőerőmű, ahol a turbina részére a hőenergia szolgáltatást az atomreaktor - rendszerint hőcserélőn keresztül - nyújtja. A segédüzem villamosberendezésének felépítése, tehát - az előbb említett szigorítások figyelembevételével - a következőkben tárgyalt hőerőművi berendezésekhez hasonló, ezért az atomerőmű segédüzemének csak néhány különleges szempontjára térünk ki a 9.6 pontban. Vissza

Tartalom

9. Erőművek gépészeti segédüzemének villamosberendezései 3
9.1 Általános szempontok 3
9. 2 A segédüzemi motorok 4
9.3 Segédüzemi gépek jellemzői 4
9.4 A segédüzem villamos energia ellátása 7
9.41 Teljesítményigény 7
9.42 Üzembiztonsági követelmények 7
9.43 A segédüzemi villamosenergia ellátásának alapvető szempontjai 8
9. 5 A hálózat frekvencia-zavarainak hatása 13
9. 6 Atomerőmű gépészeti segédüzemének különleges szempontjai 15
10. Szinkrongépek 17
10.1 Kétpólusú szinkrongépek egységteljesítő képességének növekedése 17
10.2 Szinkrongépek néhány villamos vonatkozású kérdése 18
10.21 Indukált feszültség megengedett felharmonikus érték 18
10.22 Szinkrongép aszimmetrikus üzeme 19
10.23 Szinkrongép alágerjesztett üzeme 19
10.24 Meddőteljesítmény termelés szinkrongenerátorral 22
10.25 Szinkrongépek párhuzamos üzeme 24
10.3 Szinkrongépek szerkezeti felépítése 25
10.31 Állórész 25
10.32 Forgórész 27
10. 4 Veszteségek 28
10.41 Rövidzárási veszteség 29
10.42 Vasveszteség 30
10. 43 Forgórész rézveszteség 30
10. 44 Súrlódási veszteségek 30
10.5 Hűtés 30
10.51 Levegőhűtés 30
10.52 Hidrogénhűtés 31
10. 53 Vizhűtés 32
10. 6 Szinkrongépek tartozékai 32
10.61 Csapágyak, áramvezetők, csúszógyűrűk 32
10. 62 Tengely zárak 33
10. 63 Csatlakozó kapcsok 33
10. 64 Alapozás 33
10. 65 Gerjesztés 34
10.7 Függőleges tengelyű generátor 36
10. 8 Szinkronkondenzátor 36
10.9 Generátorok elhelyezése a géptérben 37
10.10 Üzembehelyezés, kifűtés, üzembehelyezési próbák terhelhetőség 38
10.11 Generátorokban keletkező tűz oltása 41
11. Transzformátorok 42
11.1 Egységteljesítő képességek 42
11.2 A transzformátorok fontosabb villamos vonatkozású összefüggései 42
11.21 Alapvető összefüggések 42
11.22 Üresjárás 43
11. 23 Rövidrezárás 44
11. 24 Feszültségviszonyok 44
11.25 Transzformátor negatív és zárussorrendű terhelhetősége és a kapcsolási csoportok jelentősége 46
11.3 Transzformátor hatásfoka 50
11.4 Transzformátor sántaüzeme 50
11.5 Transzformátor kooperációs üzeme 50
11.6 Bekapcsolási és kikapcsolási jelenségek 50
11.61 Bekapcsolási áramlökés 50
11. 62 Kikapcsolási túlfeszültség 51
11.7 Transzformátor teljesítőképessége és terhelhetősége 51
11.8 Változtatható áttételű transzformátorok 53
11.81 Az áttétel változtatása 53
11.82 A feszültségkorrekció irányai 53
11.9 Transzformátorok zárlatbiztonsága 54
11.10 Háromtekercselésű transzformátorok 55
11.11 Takarékkapcsolású transzformátorok 56
11.12 Nagy transzformátorok néhány különleges kérdése 57
11.12.1 A felépítésről általánosságban 57
11.12.2 Hűtés 58
11.12.3 Olajkezelés 58
11.13 Üzembehelyezést megelőző vizsgálatok 59
12. Védelmi berendezések 60
12.1 A védelmi berendezések feladatai és osztályozása 60
12.2 Turbogenerátorok védelme 63
12.3 Transzformátorok védelme
12.31 Terhelési és zárlati túláramvédelem 66
12.32 Túlmelegedés elleni védelem 66
12.33 Gáz- (Buchholz) védelem 66
12.34 Különbözeti védelem 67
12.4 120-220 kV feszültségű szabadvezetékes hálózatok védelme 67
12.41 Túlterhelés védelem 67
12. 42 Zárlatvédelem 68
12.43 Önműködő visszakapcsolás 69
12. 44 Gyűjtősín-zárlatvédelem 69
12. 5 120 kV-os kábelek védelme 69
12.6 Segédüzemi berendezések védelme 70
12.61 Túlterhelés és zárlatvédelem 70
13. Vezénylőberendezés az erőműben és alállomáson 71
14. Teherelosztók 76
14.1 Teherelosztók feladatai és csoportosításuk 76
14.2 Az üzemvitel előkészítése 76
14.3 Az üzemvitel közvetlen irányítása 81
14.4 A teherelosztók berendezései 85
14.41 Az üzemelőkészítés berendezései 85
14.42 A diszpécseri munkához szükséges berendezések 86
15. Földelések 88
15.1 A földelés lényege, a föld mint vezető 88
15. 2 A földelés ellenállása 90
15.3 A talaj fajlagos ellenállásának mérése 93
15.4 Erőmű és alállomás földelő hálózatán a földelési ellenállás mérése 94
15. 5 A földelési ellenállás csökkentésének módszerei 96
15. 6 Potenciálvezérlés 98
15.7 Földelőhálózatok összekapcsolása 98
15.8 Földelők terhelhetősége 99
15. 9 Villámáramok levezetése 99
15.10 Földelések lökőhullám ellenállásának mérése 101
1. Függelék: Erőművek munkavédelmének fontosabb szempontjai (Sillabusz) 105
2. Függelék: F.2 Vízerőművek néhány alapvető kérdése 105
F. 2.1 A vízerőhasznosítás alapelve 105
F.2. 2 A vízfolyás munkaképessége 106
F.2.3 A vízteljesítménykészlet 108
F.2.4 A vízerőművek osztályozása 109
F. 2.5 Az üzemvízcsatornás erőmű általános elrendezése 110
F.2. 6 Mederbe épített folyami erőmű általános elrendezése 110
F.2. 7 Az erőmű elrendezésének fontosabb szempontjai 111
2.8 A turbina működésének elve 113
F.2. 9 A jellemző fordulatszám 115
F. 2.10 Szivattyús tározós erőművek 118
F. 3 Tokozott nagyfeszültségű kapcsolóberendezések 121
F.3.1 Acéllemez tokozású középfeszültségű kapcsolóberendezések 121
F. 3. 2 Nagyfeszültségű tokozott kapcsolóberendezések fejlesztésének irányai 123
F.3.3 Kénhexafluoriddal töltött tokozott kapcsolóberendezés 124
F. 3. 3.1 A kénhexafluorid gáz lényegesebb tulajdonságai 124
F. 3. 3. 2 A kénhexafluorid alkalmazásának néhány problémája 124

Témakörök

Dr. Ronkay Ferenc

Dr. Ronkay Ferenc műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Ronkay Ferenc könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem