Erőközpontok és régiók

Tartalom

Előszó 13
1. Régiók és piacok a világgazdaságban - általános körkép -
Kutasi Gábor 15
1.1. A világgazdaság fejlődése és ennek hatása a régiókra és államokra 15
1.2. Szerkezeti változások az ezredfordulón és a XXL század elején 17
1.3. A nemzetállamok szerepe a XXL században 20
1.4. Hol van a világgazdaság centruma? 25
1.5. Pillanatfelvétel a világgazdasági centrum és a felemelkedő
gazdaságok pozíciójáról 28
1.6. Megerősödhet-e a világkormányzás? 30
Ajánlott irodalom 33
1. A VILÁGGAZDASÁG ERŐKÖZPONTJAI 35
2. Gazdaságfejlődés és válságok az Amerikai Egyesült
Államokban, 1929-2009 - Magas István 37
2.1. Az USA változó világgazdasági-világhatalmi szerepe:
erózió az elmúlt két évtizedben? 37
2.2. A hullámzó amerikai gazdasági uralom elméleti háttere 40
2.3. A gazdaságfejlődés néhány jellegzetessége az USA-ban,
1929-2008: ciklikusság és viszonylagos stabilitás 43
2.4. Növekvő külső finanszírozási igény az USA gazdaságában,
1997-2008 48
2.5. Megtakarítási-beruházási és növekedési folyamatok, 1960-2007 51
2.6. Hitelezési ciklusok és pénzügyi innovációk a lakáspiacon 54
2.7. Ingatlanpiaci torzulások - lassuló növekedés, 2001-2008 59
Ajánlott irodalom 62
3. Az Észak-amerikai Szabad Kereskedelmi Megállapodás -
Dorner Anikó 63
3.1. A NAFTA a világgazdaság színpadán 63
3.1.1. Az integrációs folyamatok jelentősége a világgazdaságban
és az amerikai kontinensen 63
3.1.2. A NAFTA előzményei és ratifikációja 64
3.1.3. Az észak-amerikai integráció világgazdasági pozíciója 66
3.2. A tagországok sajátosságai - eltérő motivációk és érdekek 67
3.2.1. Földrajzi, kulturális és nyelvi, valamint társadalompolitikai és
gazdaságszerkezeti aszimmetria 67
3.2.2. A három ország eltérő motivációja a NAFTA-hoz való
csatlakozáskor 70
3.3. A NAFTA 15 évének értékelése 73
3.3.1. A szerződés rövid ismertetése, felépítése 73
3.3.2. Az eredmények mérlege 76
3.4. Hogyan tovább? 86
3.5. A 2008-as globális pénzügyi válság a NAFTA vonatkozásában 90
Ajánlott irodalom 91
A fejezetben előforduló fogalmak magyarázata 91
4. Angolszász típusú gazdaságok a világban: Kanada, Ausztrália,
Új-Zéland - Kozenkow Judit (4.2.), Kutasi Gábor (4.1.),
Miklós Gábor (4.4.), Szalóki Kata (4.3.) 93
4.1. Az egykori telepes gyarmatok fejlődése 93
4.2. Kanada 94
4.2.1. Általános jellemzők 94
4.2.2. Gazdaságpolitika a XXI. században 96
4.2.3. A gazdasági válság hatásai 96
4.2.4. Jövőbeli kilátások 97
4.3. Ausztrália 99
4.3.1. Általános jellemzők 99
4.3.2. Gazdaságpolitika a XXI. században 101
4.3.3. A gazdasági válság hatásai 102
4.3.4. Jövőbeli kilátások 103
4.4. Új-Zéland 104
4.4.1. Általános és gazdasági jellemzők 104
4.4.2. Gazdaságpolitika, 1980-2009 107
4.4.3. A gazdasági válság hatásai 108
Ajánlott irodalom 109
Hasznos linkek 109
5. Az EU világgazdasági pozíciója és külkapcsolatai -
Kengyel Ákos (5.1-5.4.), Kutasi Gábor (5.5.) 110
5.1. Az európai integráció mozgatórugói és a világgazdasági verseny 110
5.2. A külgazdasági kapcsolatok uniós szintű alakítása:
a közös kereskedelempolitika 113
5.2.1. A társulás jogcímén alapuló szabad kereskedelmi, illetve
preferenciális kapcsolatok 114
5.2.2. A nem preferenciális tartalmú kapcsolatok 117
5.3. Az EU napjainkra kialakult világgazdasági pozíciói 118
5.3.1. A világkereskedelemben való részvétel fő irányai és szerkezete 119
5.3.2. Az EU helyzete a csúcstechnológiai termékek exportjában 123
5.3.3. Az EU pozíciói a külföldi közvetlen beruházások terén 125
5.4. A meghatározó partnerekkel kialakított kapcsolatok jellemzői 126
5.4.1. Az EU-USA kapcsolat 126
5.4.2. Az EU-Kína kapcsolat 128
5.4.3. Az EU-Japán kapcsolat 131
5.4.4. Az EU-Oroszország kapcsolat 132
5.4.5. Az EU és a fejlődő országok 133
5.5. Válságkezelés az EU centrumában 134
Ajánlott irodalom 137
6. Japán - csodált fejlődési pálya súlyos szerkezeti hibákkal -
Kutasi Gábor 138
6.1. Japán a világgazdaságban és a nemzetközi kapcsolatok
rendszerében 138
6.2. A történelmi örökség előnyei és terhei 139
6.2.1. A történelem lenyomata a XXI. századi Japánon 139
6.2.2. A japán gazdaságirányítás fejlődése 141
6.3. Az 1989-2002-es japán pénzügyi és gazdasági válság 144
6.4. Jen vagy jüan? Lehet-e Japán a kelet- és délkelet-ázsiai térség
egyértelmű vezetője? 149
6.5. Japán a globális pénzügyi válságban 151
6.6. XXI. századi kihívások a japán gazdaságban 152
Ajánlott irodalom 155
II. FELEMELKEDŐ GAZDASÁGI HATALMAK 157
7. Kína - Szajp Szabolcs, Tőrös Ágnes 159
7.1. Kína a XXI. század világgazdaságában 159
7.2. Hagyományok, történelmi folyamatok a jelen vonatkozásában 160
7.2.1. Ókori hagyományok 160
7.2.2. A XX. század 163
7.3. A felemelkedéshez vezető út 165
7.3.1. Nyitás és reformok 165
7.3.2. Liberalizáció, általános rendelkezések az egyes részpiacokon 167
7.3.3. Kereskedelmi liberalizáció, WTO-tagság 169
7.3.4. Gazdaságpolitika 171
7.4. Kína világgazdasági pozíciója és fontosabb belső gazdasági
jellemzői 174
7.4.1. Növekedés és nemzetközi kereskedelem 174
7.4.2. Külföldi közvetlen beruházás és transznacionális vállalatok 175
7.4.3. Információs és tudásgazdaság 178
7.4.4. Versenyképesség 179
7.4.5. Gazdasági szerkezet 180
7.4.6. Gazdasági szereplők 183
7.5. A gyors gazdasági növekedés árnyoldalai, azaz a kihívások
előtt álló Kína 184
7.5.1. Szociális feszültségek és a kínai jóléti állam 184
7.5.2. Munkaerőpiac és migráció 187
7.5.3. Kormányzási hatékonyság, korrupció 188
7.5.4. Környezet és fenntarthatóság 189
7.6. Külgazdasági kapcsolatok 190
7.6.1. Kereslet által befolyásolt külpolitika 190
7.6.2. Regionális integrációk 192
7.6.3. Kína és az Amerikai Egyesült Államok 193
7.6.4. Kína és az Európai Unió 194
7.7. Válság és terápia 194
7.7.1. A 2007-2009-es világválság hatásai 194
7.7.2. A válságkezelési csomag főbb elemei 195
7.7.3. A makrogazdasági háttér 196
7.8. Jövőbeli várakozások rövid és hosszabb távon 197
Ajánlott irodalom 200
Hasznos linkek 200
8. Az orosz föderáció a XXI. század nemzetközi rendszerében -
Simái Mihály 202
8.1. Történelmi kitekintés 202
8.2. Az orosz föderáció 205
8.3. Oroszország fejlődési potenciálja: a természeti feltételek
és az emberi tényezők 206
8.4. Az orosz gazdaság a XXI. század elején 209
8.5. A válság hatása Oroszországra 215
8.6. Az orosz gazdaság a világpiacon 215
8.7. A távlatokról 220
Ajánlott irodalom 221
9. India, a felemelkedő regionális hatalom - kihívás Kínával
szemben - India világgazdasági szerepe - Surányi Sándor 222
9.1. Egy ősi civilizáció és gazdaság 222
9.2. A „szocialista típus" és a zárt gazdaság - gazdaságpolitika
1990-ig 225
9.3. A nyitás és a reform 227
9.4. A gazdaság szerkezete 229
9.5. Nehezen csökkenthető állami támogatások 232
9.6. A szolgáltatások és az infrastruktúra állapota 233
9.7. Az élelmezés biztonsága és a népességnyomás fokozódása 238
9.8. A világgazdasági recesszió és az indiai gazdaság 241
9.9. A politikai berendezkedés, a bel- és külpolitika 244
Ajánlott irodalom 247
Hasznos linkek 248
10. Integrációs törekvések Latin-Amerikában - Lehoczki Bernadett 249
10.1. Latin-amerikai regionalizmus az 1960-1970-es években 249
10.2. A regionalizmus „reneszánsza" a kilencvenes években 253
10.3. Új intézmények az ezredfordulón túl 258
10.4. A világgazdasági válság hatásai 261
Ajánlott irodalom 263
11. Brazília - Kozenkow Judit 264
11.1. Általános jellemzés 265
11.2. Gazdasági folyamatok a 90-es évektől 271
11.3. Jövőbeli kilátások 277
11.4. Brazília kitettsége a válságban 278
11.5. Összegzés 280
Ajánlott irodalom 281
Hasznos linkek 282
12. Az Andok régió fejlődő gazdaságai: Bolívia, Ecuador, Kolumbia
és Peru - César A. Ferrari, Szegedy-Maszák Ildikó 283
12.1. A térség alapvető jellemzői 283
12.2. Gazdaságtörténeti kitekintés 285
12.3. Az Andok régió közelmúltbeli gazdaságpolitikai
változásai latin-amerikai viszonylatban 286
12.4. Az Andok régió gazdasági helyzete és a 2008-as pénzügyi
világválsághatása 288
12.5. Globalizált világpiac és a sajátos latin-amerikai fejlődési
út lehetősége 292
Ajánlott irodalom 294
13. Távol-keleti gazdaságok: az újonnan iparosodott államok
és az ASEAN - Benczes István 296
13.1. A Távol-Kelet „csodája" 297
13.2. Külföldi közvetlen beruházások és dinamizált komparatív
előnyök 301
13.3. Az ASEAN a világpolitikában 303
13.4. Az 1997-1998-as ázsiai pénzügyi válság 309
13.5. A 2008-2009. évi globális válság és hatásai 313
Ajánlott irodalom 316
III. FEJLŐDŐ ÉS FEJLETLEN RÉGIÓK 317
14. A Szaharától délre fekvő Afrika regionális fejlődése
Szent-Iványi Balázs 319
14.1. Az afrikai országok fő gazdasági, politikai és társadalmi
sajátosságai 320
14.2. Afrika gazdasági teljesítménye és világgazdasági integrációja 323
14.3. Regionális integrációs törekvések 328
14.3.1. Pánafrikai integráció és az Afrikai Unió 328
14.3.2. Szubregionális integrációk 330
14.3.3. A gazdasági integrációt nehezítő tényezők 333
14.4. A válság hatásai és Afrika hosszabb távú kilátásai 334
Ajánlott irodalom 337
15. Nigéria, az olajhatalom - Szent-lványi Balázs 338
15.1. Történelmi és politikai környezet 339
15.2. A nigériai gazdaság teljesítménye és szerkezete 341
15.3. Az olaj szerepe a gazdaságban 343
15.4. Eladósodás és adósságkönnyítés 346
15.5. Nigéria szerepe és kilátásai Afrikában és a világgazdaságban 350
Ajánlott irodalom 352
16. A Dél-afrikai Köztársaság: demokratizálódás és hanyatlás? -
Tétényi András 353
16.1. Történelmi és politikai környezet 354
16.2. Politikai intézményrendszerek a Dél-afrikai Köztársaságban 356
16.3. A dél-afrikai gazdaság teljesítménye és szerkezete 358
16.4. A Dél-afrikai Köztársaság és a regionális együttműködések 361
Ajánlott irodalom 364
17. Közel-Kelet - Endrődi-Kovács Viktória, Szijártó Norbert 365
17.1. A Közel-Kelet helye a világban 365
17.2. Történelmi múlt 366
17.3. A hetvenes-nyolcvanas évek lehetőségei 367
17.4. A kilencvenes évek eseményei 369
17.5. A Közel-Kelet gazdasága a 2000-es években 369
17.6. A 2008-2009-es válság hatása a közel-keleti államokra 374
17.6.1. A közel-keleti olajexportálók 374
17.6.2. A közel-keleti olajimportálók 377
Ajánlott irodalom 379
18. Kaukázus és Közép-Ázsia - Borkó Tamás 3§q
18.1. Sajátosságok - teher vagy lehetőség? 3g2
18.2. Gazdasági folyamatok, fejlődési pálya és versenyképesség 388
18.3. Integrációs folyamatok, részleges sikerek 392
18.4. Korunk kihívásai és az azokra adott válaszok 394
18.5. XXI. századi kilátások, lehetőségek 397
Ajánlott irodalom 400
Függelék 400
IV. MAGYARORSZÁG A VILÁGGAZDASÁGBAN 405
19. A magyar külgazdasági stratégia mozgástere - Majoros Pál 407
19.1. Mennyire vagyunk ráutalva a világgazdaságra? 409
19.1.1. A magyar gazdaság adottságai, termelési tényezőkkel való
ellátottsága 409
tartalomjegyzék 11
19.1.2. Magyarország mint kis, nyitott gazdaságú „kompország" 410
19.1.3. Magyarország helye a világgazdaságban különböző mutatók
szerint 412
19.2. Mennyire kell alkalmazkodnunk a világgazdasághoz? 415
19.3. Hogyan reagált a magyar gazdaság a világgazdasági
változásokra? 418
19.4. A világgazdasági változások és a magyar gazdaságdiplomácia 426
19.4.1. Magyarország és az Európai Unió 426
19.4.2. Magyarország és az OECD 429
19.4.3. Magyarország és a GATT/WTO 430
19.4.4. Magyarország és a nemzetközi pénzügyi intézmények 430
19.4.5. Gazdaságdiplomácia - külgazdasági érdekérvényesítés 432
19.5. Magyarország és a világgazdasági válság 434
Ajánlott irodalom 438
Irodalomjegyzék 439
Internetes hivatkozások 459
Ábrák jegyzéke 463
Táblázatok jegyzéke 465
Tárgymutató 467
A kötet szerzői 470

Témakörök