Az élet csodái I. (töredék)

Tartalom

I. Módszertani rész: Életismeret
I. Fejezet: Igazság 7
Igazság és világrejtély. Tapasztalás és elmélkedés. Empíria és spekuláció. Természetbölcselet. Tudomány. Tapasztalati tudomány. Leíró tudomány. Észlelés és kísérlet. Történet és hagyomány. Filozófia. Ismeretelmélet. Megismerés és agy. Esztéták és froneták. A lélek székhelye vagy a gondolkodás szerve. Fronema. Bonctana, élettana, ontogeniája és filogéniája. Lélektani átalakulások. Az öntudat fejlődése. Monisztikus és dualisztikus ismeretelmélet. Ellentétek az igazság megismerésének módjában.
II. Fejezet: Élet
Az élet fogalma. Az égés hasonlata. Szervezet és szervezettség. Az élet gépelmélete. Szervnélküli szervezetek: monerák. A kromaceák szervezete és élete. A szervezkedés
fokai. Összetett szervezetek. Szimbolikus szervezetek. Szerves összeköttetések. Szervezetek és szervetlen testek anyagának, alakjának és működésének összehasonlítása. Kristályos és
kolloidalis anyagok. A kristályok élete. A kristályok szaporodása. Növekedési küszöb. Anyagcsere. Katalízis. Fermentáció. Biogenok. Életerő. A vitaiizmus régi és új fogalma.
Pala vitalizmus. Antivitalizmus. Neovitalizmus.
III. Fejezet: Csoda
Csoda és természettörvény. A természeti népek csodahite (fetisizmus). A barbár népek csodahite (bálványimádás), a civilizált népeké (istenhit) és a kulturnépek csodahite
(dualizmus). A vallások csodahite. Apostoli hitvallás. A teremtés hitcikkelye. A megváltás hitcikkelye. A lélek halhatatlanságának hitcikkelye. A filozófusok csodában való hite. Iskolabölcselkedők és szabadgondolkodók. Plató és Kant dualizmusa. Csodahit a XIX. században a modern metafizikában, teológiában és politikában.
IV. Fejezet: Élettudomány 91
A biológia feladata. Viszonya a többi tudományhoz. Általános és részletes biológia. Természetbölcselet. Monizmus: hülozoizmus, materializmus, dinamizmus (energetika).
Naturalizmus. Természet és szellem. Fizika (természettan). Metafizika. Dualizmus. Szabadság és természettörvény. Isten a biológiában. Realizmus. Idealizmus. A biológia ágai. Alaktan és élettan. Anatómia és biogénia. Ergológia és perilógia.
V. Fejezet: Halál 115
Élet és halál. Egyéni halál. Az egysejtűek halhatatlansága. Az egysejtűek és többsejtűek halála. Az élettani halál okai. A plazma elhasználódása. Újraképződés. Biotonusz.
A plasztidulák perigenezise ; a biogének emlékezete. Egysejtűek és többsejtűek újraképződése. Aggkori gyengeség. Nekrobiózisz. A kikerülhetetlen halál. Gondviselés. Véletlen és sors. Örök élet. Optimizmus és pesszimizmus. Öngyilkosság - önmegváltás. A »gonosztól való szabadulás«. Orvostudomány és filozófia. Életmegtartás. Spártai kiválogatás.
II. Alaktani rész: Életformálódás.
VI. Fejezet: Plazma 145
A plazma az általános élő anyag. A protoplazma vegytani és alaktani fogalma. Fizikai jelleme. Sürűnfolyós halmazállapota. Vegyi elemzése. Az albumin kolloid-természete.
Fehérje molekulák. A plazma elemi szerkezete. A plazma működései. Protoplazma és metaplazma. A metaplazma szerkezete. Habos szerkezet. Váz-szerkezet. Fonalas szerkezet. Szemcsés szerkezet. Molekuláris szerkezet. Plazmamolekulák. Plasztidulák és biogenek. Micellák és bioforok. Karioplazma és citoplazma. A mag-állomány. Kromatin és akromatin. Nukleolusz és centroszoma. Karioteka és kariolimfa. Sejtállomány. Plazmaszármazékok. Plazmatermékek. Belső plazmatermékek. Külső plazmatermékek. Sejthártya.
Sejtközötti állomány. Kutikula-állomány.
VII. Fejezet: Életegységek 173
Élet-egységek. Egyszerű és összetett szervezetek. Alaktani és élettani egyének (morfontok és biontok). Az egyéniség fokozatai: sejt, személy, telep. Valóságos és lehetőségi (aktuális és virtuális) biontok. Részleges és családfa biontok. Metafizikai egyének. Sejtek (elemi szervezetek). Sejthártya. Magnélküli sejtek. Plasztidák (citodok és sejtek). Őssejtek és magsejtek. Szervecskék (sejtszervek). Sejttársaságok (cönobiumok). A többsejtűek (többsejtű növények és állatok) szövetei. A többsejtűek szervei. Szervrendszerek. Szervkészülékek. Többsejtű egyének (sarjak és személyek). A többsejtűek tagozódása (metameria). A többsejtűek törzsei (cormus). Állati társadalmak.
VIII. Fejezet: Életformák 201
Alaktan. Szimmetria-törvények. A növények és állatok alapformái. Az egysejtűek és többsejtűek alapformái. I. Sugaras-alakok (centrosztigma) : golyók (sima golyók és szegletes golyók). II. Közép tengelyű alapformák (centraxonia). Egytengelyűek (monaxonia, a tengely két sarka egyenlő vagy nem egyenlő). Kereszteződő tengelyűek (stauraxonia, piramisok vagy kettőspiramisok). III. Alapformák középsíkkal (centroplanok). Kétoldalas szimmetria. Kétoldalasan sugaras és kétoldalasan szimmetriás alapformák. Szimmetrianélküli alapformák. IV. Tengely nélküliek (anaxonia): szabálytalan alapformák. Az alakképződés okai. A monerák, egysejtűek és többsejtűek alapformái. Az alapforma és az életmód. A természeti alakok szépsége. A szerves alakok esztétikája és ornamentikája. Művészi formák a természetben.
IX. Fejezet: Monerák 225
Az élet legegyszerűbb formái. Sejtelmélet és sejtdogma. Sejtelőtti szervezetek : monerák, citodok és sejtek. A mai monerák. Kromaceák. Kromatoforok. Kromaceák telepei. Kromaceák életjelenségei. Baktériumok. A baktériumok viszonya a kromaceákhoz, gombákhoz és az egysejtű állatokhoz. Rizomonerák. Problematikus monerák. Növénymonerák és állatmonerák. Átmenetek a két osztály között.
III. Élettani rész: Élettevékenység.
X. Fejezet: Táplálkozás 249
A táplálkozás működése. Asszimiláció és disszimiláció. Plazmakészítők és plazmaevők. Növényi plazma és állati plazma. A növények plazmakészítése. Klorofilszemcsék és
nitrobaktériumok. A gombák és állatok plazmofagiája. Metazitizmus (az anyagcsere megváltozása). A monerák táplálkozása. Az egysejtű és többsejtű növények táplálkozása. A többsejtű állatok táplálkozása. A gasztrea-elmélet. A bélnélküliek hascsatornarendszere. A béllel bíró állatok táplálkozása (emésztés, vérkeringés, lélegzés, kiválasztás). Saprozitizmus. Élősdiség. Szimbiózis.
XI. Fejezet: Szaporodás 283
Szaporodás és őstermődés. Ivaros és ivartalan szaporodás. Túlnövekedés. Monogonia. Oszlás. Sarjadzás. Spóraképzés. Amfigonia. Petesejt és ondósejt. Hímnősség és
váltivarúság. A sejtek hímnőssége és váltivarúsága. Monoklinia és diklinia. Egylakiság és kétlakiság. A nemi megoszlás felcserélődése. A szövetesek ivarmirigyei. Hímnős mirigyek. Ivari vezetékek. Párosodási szervek. Partenogenezis. Pedogenezis. Metagenezis. Heterogenezis. Strofogenezis. Hipogenezis. Hibridizmus. Korcsnemzés és faj.
A szaporodási formák lépcsőfokozata.

Témakörök