Érintésvédelmi felülvizsgálók kézikönyve

Tanfolyami jegyzet

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Arató Csaba: Érintésvédelmi felülvizsgálók kézikönyve ' összes példány

Kiadó:	Magyar Elektrotechnikai Egyesület
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2012
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	412 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	978-963-9299-1-7
Megjegyzés:	Tanfolyami jegyzet, a 14/2004. (IV.19.) FMM rendelet, valamint az MSZ 2364/MSZ HD 60364 és az MSZ 172-2...4 szabványsorozatok alapján oktatási célra. A 2010-es kiadású jegyzet 2. kiadása az időközben bekövetkezett változásokkal, hibajavításokkal. Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Készült 1000 példányban.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Amikor ma valaki foglalkozást választ, akkor nem csupán a szigorúan szakmai szempontokat igyekszik figyelembe venni, hanem azt is, hogy van-e az adott foglalkozásra „fizetőképes kereslet''. Vajon a közeljövőben - amikor minden előírás kötelezősége lazulni látszik - nem várható-e az, hogy megszűnik, vagy legalábbis megritkul az érintésvédelmi időszakos vizsgálatokra vonatkozó igény? Ez nem valószínű. Minden műszakilag fejlett államban - így az Európai Unió államaiban is - fokozott figyelem irányul a berendezések karbantartására és működőképes állapotának biztosítására. Az európai CENELEC szabványok is szabályozták az ilyen felülvizsgálatok műszaki módszereit és követelményeit. A szabvány megjegyzi, hogy a gyakoriságot az egyes tagállamoknak kell jogszabályban kötelezően előírni, de ajánlásként ugyanazt javasolja, mint a hazai előírás: általánosságban háromévenként, egyes veszélyesebb helyeken ennél sűrűbben, a háztartásokban és hasonló helyeken ennél ritkábban. Változás csupán annyiban várható (és ez sem a közeljövőben), hogy az államok többségéhez hasonlóan nálunk is összekapcsolódik - vagy akár egybe is olvad - az érintésvédelmi felülvizsgálat a villamos berendezések tűzvédelmi felülvizsgálatával. A másik félelem az, hogy minden szabály, előírás megváltozik, s - mivel a berendezések megmaradhatnak az építésük idején érvényes szabványok szerinti kialakításban - teljesen áttekinthetetlen lesz, milyen követelmények alapján kell a felülvizsgálat során a berendezések állapotát minősíteni. Az európai szabványok átvételével a szabványelőírások szerkezetében és szövegezésében valóban alapos változások történtek, de a műszaki követelményekben nem. Az utolsó alapvető változás 1986-ban következett be, amikor is általánossá lett az érintésvédelmi kötelezettség és az egyenpotenciálra hozó hálózat (EPH) alkalmazása és megszűnt az érintésvédelem „egyszerű" és „fokozott" fokozatokra osztása. Azóta csupán részletmódosítások történnek, amelyek nem nyúlnak bele az elvi megfontolásokba. Megnehezíti a felülvizsgálók helyzetét az is, hogy megszűnt a szabványok kötelező alkalmazása, a szabványelőírásokban foglalt biztonsági szint a mértékadó. így valamely nem előírásos, de a szabványossal azonos biztonságú más megoldás is kielégítheti a követelményeket. Sokkal nehezebbé, de sokkal szebbé is vált ez által a felülvizsgáló munkája: adott esetben nem elegendő az előírások teljesítésének „kipipálása". Ezentúl, tehát semmiképpen nem lesz elegendő a szabványelőírások „lexikális", szó szerinti ismerete, gondolkodni is kell, érteni is kell az előírás szándékát, és ez alapján kell dönteni. Szabványeltérés esetén általában az azonos biztonságról a tervező, kivitelező és beruházó nyilatkozatát célszerű a felülvizsgálónak elfogadnia. Elvben dönthet ugyan erről saját maga is, de ekkor magára von olyan felelősséget, ami alapjában véve nem lenne az övé. Ez a jegyzet ehhez kíván segítséget nyújtani: elsősorban az előírások hátterét kívánja megvilágítani. A döntéshez számos információt, segédanyagot is szeretnénk nyújtani (ennélfogva, ahogy a cím is mutatja, a jegyzet kézikönyvnek minősül), amelyekről elegendő azt tudni, hogy vannak, s szükség esetén itt megtalálhatók. Azt szeretnénk, ha Önökből - a vizsga letétele után - nem „paragrafusrágó bürokraták", hanem hozzáértő, valódi műszaki gondolkodású, segítőkész partnerek válnának. Ehhez kívánunk jó munkát, jó tanulást.

Ezt a kézikönyvet a Magyar Elektrotechnikai Egyesület (MEE) adja ki. Az Egyesületnek kezdettől fogva fő célkitűzései között szerepelt a villamos biztonságtechnikai kérdésekkel való foglalkozás, a villamos szakemberek ilyen irányú oktatása, továbbképzése és a villamos biztonságtechnikai előírások kidolgozása. E célok érdekében alakult meg 1959-ben az Egyesület keretében az Érintésvédelmi Munkabizottság, amely az érintésvédelmi szakemberek és a felülvizsgálatokat végző kollégák rendszeres szakmai találkozóhelye lett. A munkabizottság hosszú fennállása alatt mindig figyelemmel kísérte a hazai és nemzetközi szabványváltozásokat, az érintésvédelem különféle műszaki megoldásait és újdonságait, a vizsgálati és ellenőrzési módszereket és ezek fejlődését. Gyakran tartottak helyszíni üléseket a készülékgyártóknál, elemezték a bekövetkezett villamos baleseteket, és mindig volt arra lehetőség, hogy az üléseken résztvevők elmondhassák aktuális problémáikat, amelyre választ vártak. Az Egyesület vezetősége javasolja az Érintésvédelem Szabványossági Felülvizsgálata című tanfolyamot elvégző és ilyen munkát végző, - de más érdeklődő kollégának is, hogy keressék fel és vegyenek részt a MEE Érintésvédelmi Munkabizottság munkájában. Itt ugyanis találkozhatnak a hasonló munkát végző, illetve érdeklődésű szakemberekkel, így megbeszélhetik szakmai problémájukat, és mindig informálódhatnak az érintésvédelemmel kapcsolatos szakmai újdonságokról, szabványokról, műszaki-méréstechnikai megoldásokról, módszerekről - ami elengedhetetlenül fontos ezt a szakmát gyakorló és ebből élő szakembereknek. Vissza

Tartalom

Előszó
1. Bevezetés
2. Az érintésvédelem fogalma, felülvizsgálata
2.1. Érintésvédelem
2.2.Felülvizsgálatok
2.3. Ki végezheti a felülvizsgálatokat? 9
2.4. Az érintésvédelemmel kapcsolatos előírások 10
3. Az érintésvédelem ellenőrzési feladatai 12
3.1. Az ellenőrzési rendszer 15
3.2. Az üzemeltető ellenőrzési feladatai 15
3.3. Az üzemi vizsgálatok megszervezése 17
3.4. Hatósági ellenőrzés 18
4. Kisfeszültségű rendszerek áramütés elleni védelme 20
4.1. Bevezetés 20
4.2. MSZ 2364/MSZ HD 60364 sorozat: Kisfeszültségű villamos berendezések 21
4.3. Az MSZ 2364/MSZ HD 60364 sorozat bevezető részei 23
4.4. Az áramütésről és az áramütés elleni védelemről 27
4.5. Az MSZ HD 60364-4-41 szabványról: Áramütés elleni védelem 31
4.5.1. Bevezetés 31
4.5.2. A táplálás önműködő lekapcsolása védelmi mód 32
4.5.3. TN-rendszer 36
4.5.4. TT-rendszer 43
4.5.5. IT-rendszer 45
4.5.6. A TN- és TT-rendszerek kioldó szerveiről 49
4.5.7. Gyártmányok érintésvédelmi kialakítása 55
4.5.8. Kettős vagy megerősített szigetelés védelmi mód 59
4.5.9. Villamos elválasztás védelmi mód 62
4.5.10. Törpefeszültség 63
4.5.11. Kiegészítő védelmek 65
4.5.12. A szabvány mellékletei: különleges védelmi módok 66
4.5.13. Korlátozott zárlati teljesítményű áramkör alkalmazása 68
4.6. Az MSZ 2364-442 szabványról: A kisfeszültségű berendezések védelme 69
4.7. Villamos szerkezetek kiválasztása és szerelése 72
4.8. A villamos berendezések és szerkezetek közös védelmi szempontjai 88
4.9. Különleges berendezésekre vagy helyekre vonatkozó követelmények 89
4.10. Pezsgőfürdők és hidromasszázs berendezések 101
4.10.1. Általános ismertetés 101
4.10.2. Szabványelőírások 101
4.10.3. A pezsgőfürdő és hidromasszázs berendezések telepítése 102
4.10.4. Kiegészítő egyenpotenciálú összekötés 103
4.10.5. Villamos csatlakozás 103
4.10.6. Leválasztás, védelem 103
4.10.7. Üzembe helyezés, ellenőrzés 104
4.11. Kapcsolódó szabványok 104
4.12. A kommunális és lakóépületek érintésvédelmi szabályzata 112
4.13. Robbanásveszélyes térségek érintésvédelme 113
5. Nagyfeszültségű berendezések áramütés elleni védelme 121
5.1. Hálózati jellemzők összefoglalása 121
5.1.1. Nem közvetlenül földelt hálózatok (MSZ 172-2:1994) 121
5.1.2. Közvetlenül földelt hálózatok (MSZ 172-3:1973) 124
5.1.3. Kis zárlati áramú berendezés táphálózata (MSZ 172-4:1978) 124
5.2. Általános alapelvek 125
5.3. Nem közvetlenül földelt rendszerű berendezések érintésvédelme (MSZ 172-2:1994) 129
5.3.2. Alkalmazható érintésvédelmi módok 129
5.3.2. Méretezés 129
5.3.3. Szabadvezetéki oszlopok 129
5.3.4. Védekezés feszültség-áthatolás ellen 131
5.3.5. A védőföldelés kialakítása 131
5.3.6. A védő- és földelővezetők kiviteli előírásai 131
5.3.7. Kiegészítő érintésvédelmi módok 132
5.3.8. Ellenőrzés, nyilvántartás 133
5.4. A közvetlenül földelt rendszerű berendezések érintésvédelme (MSZ 172-3:1973) 133
5.4.1. Alkalmazható érintésvédelmi módok 133
5.4.2. Méretezés (alapelvek) 134
5.4.3. A földelőháló 134
5.4.4. Szabadvezetékek érintésvédelme 135
5.4.5. Védekezés feszültségáthatolás ellen 135
5.4.6. Földelővezetők és földelések 138
5.4.7. Felülvizsgálatok, nyilvántartás 139
5.5. Kis zárlati áramú berendezések érintésvédelme (MSZ 172-4:1978) 139
5.5.2. Alkalmazható érintésvédelmi mód 139
5.5.2. Az érintésvédelem alapelve 139
5.5.3. A védelmi mód szabványos kialakítása 140
5.5.4. Az érintésvédelem vizsgálata 140
5.6. Nagyfeszültségű berendezések érintésvédelmi előírásai az európai szabványokban 141
6. Az érintésvédelem felülvizsgálatának módszerei 142
6.1. A jelenleg érvényes szabványok 142
6.2. Az MSZ 2364/MSZ HD 60364 szabványsorozat felülvizsgálati előírásai 142
6.2.1. Bevezetés 142
6.2.2. Első ellenőrzés 142
6.2.3. Időszakos ellenőrzések 148
6.3. Az MSZ EN 61557 szabványsorozatról 150
6.4. Az MSZ 4851 szabványsorozatról 151
6.4.1. Általános szabályok és a védővezető állapotának vizsgálata 152
6.4.2. A földelési ellenállás mérése 159
6.4.3. A védővezetős érintésvédelmi módok ellenőrzése 176
6.4.4. Feszültség-védőkapcsolások ellenőrzése 193
6.4.5. Védővezetőt nem igénylő érintésvédelmi módok vizsgálati módszerei 196
7. Mérések és felülvizsgálatok lebonyolítása 203
7.1. Általános szempontok 203
7.1.1. Módszerek és előírások 203
7.2.2. Feszültségmentesítés 204
7.2. Az érintésvédelmi felülvizsgálatok személyi és tárgyi feltételei 205
7.2.1. Személyi feltételek 205
7.2.2. Tárgyi feltételek 206
7.3. Az érintésvédelem helyszíni vizsgálata 207
7.3.1. Általános érintésvédelmi mód 207
7.3.2. Az általános érintésvédelmi mód tisztázása 207
7.4. Nullázásos érintésvédelem vizsgálatai 208
7.4.1. Nullázásos általános érintésvédelmi rendszerű telephely vizsgálata 208
7.4.2. Épületen belüli vizsgálatok 210
7.4.3. Helyiségekben végzett ellenőrzés 213
7.4.4. A fogyasztókészülékek nullázásának ellenőrzése 214
7.4.5. A megengedettnél nagyobb hurokellenállás okának feltárása 217
7.4.6. Információtechnikai berendezések ellenőrzése 218
7.5. Védőföldeléses érintésvédelmek vizsgálatai 219
7.5.1. Közvetlenül földelt hálózatoknál alkalmazott védőföldelés ellenőrzése 219
7.5.2. Földeletlen hálózatoknál alkalmazott védőföldelés ellenőrzése 220
7.6. Védővezető nélküli érintésvédelmek ellenőrzése 221
7.6.1. Érintésvédelmi törpefeszültség ellenőrzése 221
7.6.2. Villamos elválasztás ellenőrzése 223
7.6.3. Törpefeszültségű és védőelválasztással védett kéziszerszámok ellenőrzése 224
7.6.4. A villamos szerkezetek elszigetelésének ellenőrzése 224
7.6.5. Nagy kiterjedésű, jól földelt fémszerkezetek között használt készülékek ellenőrzése 225
7.6.6. Környezet elszigetelése és földeletlen egyenpotenciálra-hozás ellenőrzése 226
7.7. A feltárt hibák minősítése 226
7.8. Az érintésvédelem szerelői ellenőrzése 228
7.9. A KLÉSZ hatálya alá tartozó létesítmények vizsgálata 229
7.10. A felülvizsgálatok szempontjai 230
8. Az érintésvédelmi vizsgálatok dokumentálása 233
8.1. A vizsgálatokról 233
8.2. A szerelői ellenőrzés dokumentálása 234
8.2.1. Az "első"szerelői ellenőrzés dokumentálása 234
8.2.2. Az időszakos szerelői ellenőrzés dokumentálása 234
8.2.3. A szerelői ellenőrzés dokumentumának felépítése és tartalma 235
8.3. A szabványossági felülvizsgálat dokumentálása 236
8.3.1. A dokumentáció felépítése 236
8.3.2. Új berendezés érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálata 237
8.3.3. Üzemelő berendezés érintésvédelmi szabványossági felülvizsgálata 242
8.3.4. Gáz csatlakozások és gázkészülékek EPH bekötésének dokumentálása 245
8.4. Az érintésvédelmi kikapcsolás számítása 246
8.4.1. Alapkövetelmények, biztonsági szorzó 246
8.4.2. Az olvadóbiztosítókról 248
8.4.3. A kismegszakítókról 249
8.4.4. Az alapadatokból számítható impedancia értékek 250
8.5. Ajánlott minták az ellenőrzések dokumentálására 251
9. Villamos balesetek, mentés 264
9.1. Villamos balesetek és megelőzésük 264
9.1.1. Bevezetés 264
9.1.2. A villamos berendezések üzemeltetése (MSZ 1585:2009) 264
9.1.3. Személyi követelmények 268
9.2. Az áramütés 268
9.3. Az emberi test ellenállása 269
9.4. Az áram élettani hatása 269
9.5. A baleset súlyosságát meghatározó tényezők 270
9.6. Műszaki mentés 273
9.6.1. Műszaki mentés 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű berendezésen 273
9.6.2. Műszaki mentés 1000 V-nál nagyobb feszültségű berendezéseken 273
9.6.3. A kiszabadítást követő teendők 274
9.7. Egészségügyi ellátás 275
9.7.1. Egészségügyi alapismeretek 275
9.7.2. Elsősegélynyújtás 276
10. Villamos mérések 281
10.1. Méréstechnikai alapfogalmak 281
10.1.1. Mutatós (analóg) műszerek osztálypontossága 281
10.1.2. A műszerállandó 282
10.1.3. A műszerek fogyasztása (belső ellenállás) 282
10.1.4. Digitális mérőműszerek 282
10.2. A műszerek kiválasztása 283
10.3. A mérési kapcsolás megtervezése 284
10.4. Mérési útmutató 284
10.4.1. Bevezetés 284
10.4.2. Tájékoztató a mérések lebonyolításáról 284
10.4.3. Mérési (laboratóriumi) szabályzat 285
Ellenőrző lap 286
10.5. Mérési gyakorlatok 287
I. Mérési gyakorlat: földelési ellenállásmérés 287
II. Mérési gyakorlat: hurokellenállás mérés 292
III. Mérési gyakorlat: védőkapcsolások ellenőrzése 299
IV. Mérési gyakorlat: védővezető nélküli év. módok mérései 304
11. Szabványrendszerek, intézmények, tanúsítás (Tájékoztatás!) 312
11.1. Európai direktívák 312
11.2. Magyarországi szabványosítás 313
11.3. Nemzetközi szabványosítás 315
11.4. Szabályzatok, műszaki biztonsági szabályozás 317
11.5. Hatósági intézményi rendszer 318
11.6. A villamossági termékek vizsgálata, ellenőrzése és tanúsítása 318
11.7. Nemzetközi tanúsítási rendszerek és biztonsági jelek 321
U.7.1. Tanúsítási rendszerek 321
11.7.2. CE-jelölés 321
11.8. Mérésügyi kérdések 322
11.9. A hálózati jellemzők szabványos értékei 323
11.9.1. Áttérés 220 V-ról230 V-ra 323
11.9.2. Szabványos villamos feszültségek
11.10. ISO szerinti minőségbiztosítási rendszerek 324
11.11. Feliratok, jelölések, kezelési útmutató 325
11.12. Feszültség alatti munkavégzés 325
11.13. Elektromágneses összeférhetőség 356
11.14. A szakmai felelősségről 327
11.15. A villamos berendezésekkel kapcsolatos előírások 327
11.15.1. Vonatkozó jogszabályok 328
11.15.2. Szabványjegyzék 330
11.16. A kismegszakítókról 340
11.17. Tájékoztató a jelölésekről 341
11.17.1. Vizsgálóintézeti jóváhagyási jelek 341
11.17.2. Készülék jelölések 342
11.17.3. CEE védettségi jelek 345
11.17.4. Műszer jelölések 346
11.18. Biztonsági figyelmeztető táblák 348
11.19. Az IP védettség magyarázata 350
12, Összefoglaló (ellenőrző) kérdések 354
12.1. Érintésvédelmi szabványismeret, létesítés 354
12.2. Nagyfeszültségű berendezések érintésvédelme 355
12.3. Érintésvédelmi mérések 355
12.4. Felülvizsgálat, dokumentációk 357
12.5. Elsősegélynyújtás 358
13. Tesztkérdések 360
13.1. Előszó 360
13.2. Tesztkérdések 361
13.2.1. Jogszabályismeret, a felülvizsgálat feltételei 361
13.2.2. Érintésvédelmi alapismeretek 362
13.2.3. MSZ 2364/MSZ HD 60364 szabványsorozat 365
13.2.4. Nagyfeszültségű berendezések érintésvédelme 374
13.2.5. Érintésvédelmi felülvizsgálati módszerek 378
13.2.6. A villamos berendezések helyszíni vizsgálata 385
13.2.7. A felülvizsgálatok dokumentálása 397
13.2.8. Villamos balesetek, mentés 398
13.2.9. Érintésvédelmi mérések 401
13.2.10. Fakultatív kérdések 401
13.3. A tesztkérdések helyes válaszai 404
13.3.1. Jogszabályismeret, a felülvizsgálat feltételei 404
13.3.2. Érintésvédelmi alapismeretek 404
13.3.3. MSZ 2364/MSZ HD 60364 szabványsorozat 404
13.3.4. Nagyfeszültségű berendezések érintésvédelme 404
13.3.5. Érintésvédelmi felülvizsgálati módszerek 404
13.3.6. A villamos berendezések helyszíni vizsgálata 405
13.3.7. A felülvizsgálatok dokumentálása 405
13.3.8. Villamos balesetek, mentés 405
13.3.9. Érintésvédelmi mérések 405
13.3.10. Fakultatív kérdések 405
Utószó 407

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem