Fülszöveg
Erich Kästner 1931-ben adta le kiadójának Ebek harmincad!a című regényét. A mű főszereplője, a munka nélküli germanista Jákob Fabian bejárja a húszas évek végének túlfűtött, politikai és szexuális vonatkozásban egyaránt rendkívüli állapotot megélő Berlinjét. Kästner könyvében minden regisztert megszólaltat - ezért is találta úgy a kiadó, hogy a kézirat felér egy robbanószerkezettel, amelyet a szerkesztőség emberei finom érzékkel hatástalanítottak, majd Kästner eredeti szándékával ellentétben Fabian, egy morah'sta története (a magyar kiadásban: Fabian, egy moralista regénye) címmel jelentettek meg. Ám a szókimondó, keserű, szatirikus korrajz sokak szemében még ebben az ártalmatlanított formájában is de-kadensnek és obszcénnak tűnt, ezért a nácik 1933-ban a berlini Opern-platzon máglyára vetették a könyvet.
A Deutsches Literaturarchivban őrzött Kastner-hagyatékban ránk maradt gépirat alapján rekonstruált imaginárius első kiadás - a visszaállított eredeti címmel - most először...
Tovább
Fülszöveg
Erich Kästner 1931-ben adta le kiadójának Ebek harmincad!a című regényét. A mű főszereplője, a munka nélküli germanista Jákob Fabian bejárja a húszas évek végének túlfűtött, politikai és szexuális vonatkozásban egyaránt rendkívüli állapotot megélő Berlinjét. Kästner könyvében minden regisztert megszólaltat - ezért is találta úgy a kiadó, hogy a kézirat felér egy robbanószerkezettel, amelyet a szerkesztőség emberei finom érzékkel hatástalanítottak, majd Kästner eredeti szándékával ellentétben Fabian, egy morah'sta története (a magyar kiadásban: Fabian, egy moralista regénye) címmel jelentettek meg. Ám a szókimondó, keserű, szatirikus korrajz sokak szemében még ebben az ártalmatlanított formájában is de-kadensnek és obszcénnak tűnt, ezért a nácik 1933-ban a berlini Opern-platzon máglyára vetették a könyvet.
A Deutsches Literaturarchivban őrzött Kastner-hagyatékban ránk maradt gépirat alapján rekonstruált imaginárius első kiadás - a visszaállított eredeti címmel - most először olvasható magyarul, úgy, ahogy Kästner 1931-ben eredetileg eltervezhette.
„Rz autóbusz most a Brandenburgi kapu alatt hajtott át.
- És itt ki lakik? - érdeklődött Labude a viharvert oszlopokra mutatva.
- Ez egy közlekedési torony!
- Na és a lovacskák a tetején?
- Az utolsó bérkocsi emlékműve.
- Érdekes, a kocsis szinte teljesen meztelen.
- Ezt jelképesen kell érteni - ordította Fabian. - A magas adók miatt.
Egy komoly, méltóságteljes, cvikkeres úr köhögni kezdett, és elkékült. Egy kövér hölgy ide-oda csúszkált az ülésén, mintha alulról pörkölnék, és felvilágosító szándékkal odaszólt Labudénak:
- Ez a Brandenburgi kapu.
Labude rámosolygott, és visszakiabált:
- Elnézést, nagyságos asszonyom. Nagyon fájt?
- A Brandenburgi kapu! - rikoltotta a kövér hölgy, és a szemét könnyek futották el."
Vissza