Érettségizők nyelvtani kiskátéja

...amit tudni kell.../30 tételminta

Szerző

Lektor

Budapest

'Németh Pál: Érettségizők nyelvtani kiskátéja ' összes példány

Kiadó:	TerraPrint Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1992
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	100 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:	963-7717-01-3

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Melyek a nyelvnek mint jelrendszernek a főbb ismérvei, ill milyen kölcsönhatás van a nyelv és beszéd között?	11
Melyek az emberi közlésfolyamat tényezői? Mi az üzenet, mik a funkciói? Milyen nem nyelvi jelek segíthetnek még az üzenet közvetítésében?	13
Hogyan osztályozzuk a nyelveket eredetük és típusuk szerint? Mit tud e vonatkozásban nyelvünkről?	15
Mit nevezünk nyelvi szinkróniának és diakróniának? Nevezzen meg néhányat legfontosabb nyelvemlékeink közül!	18
Mit tud a nyelvek sokféleségének okairól? Kik a legközelebbi nyelvrokonaink, s melyek a rokonság bizonyítékai?	21
Melyek az írás kialakulásának főbb állomásai? Mit tud a magyar írás és helyesírás történetéről?	24
Ismertesse helyesírásai rendszerünk négy fő alapelvét! Miképp érvenyesül az állandóság és változás hangzórendszerünk történetében?	26
Mit tud a magyar irodalmi és köznyelv, illetve nyelvtani rendszerünk kialakulásáról?	29
Milyen fajtái vannak a nyelvváltozatnak? Mutassa be példákon a mondottakat!	32
Mi a fonéma, s mi a beszédhang? Mutassa be a magyar hangzók fajtáit, képzésüket, rendszerüket!	34
Mi a hangrend, s mi az illeszkedés törvénye? Mit értünk ingadozó nyelvhasználaton? Ismertesse példákkal a részleges hasonulás eseteit!	37
Ismertesse az igék és névszók toldalékolásakor előforduló teljes hasonulás eseteit példaszavak segítségével!	41
Mutassa be az összeolvadás, a kivetés, a rövidülés, a nyúlás és az ejtés-könnyítő "j" használatának eseteit példaszavak segítségével!	44
Milyen szófaji csoportokba, illetve szófaji kategóriákba sorolhatók be magyar szavaink?	46
Az igének mely jelentésmozzanatait változtathatjuk meg képzéssel? Mutassa be a mondottakat - néven nevezve az egyes igefajtákat!	49
Milyen jelentésmozzanatokat fejezhetünk ki az igék ragozásával? A tárgyas vonzat miképp határozza meg ragozási rendszerünket? Mutassa be az igei jeleket!	52
Mely szófajok s milyen jegyek alapján tartoznak - az igenevek és névmások kivételével - a névszók kategórijába? Milyen ragok és jelek járulhatnak a névszókhoz?	57
Melyek az igenevek alaki és nyelvtani sajátosságai? Mit kell róluk tudnunk nyelvhelyességi, illetve stiláris szempontjából?	60
Mutassa be a névmásokat! Mi a szerepük a közlésfolyamatban? Mi jellemzi alaktani viselkedésüket?	63
Mely szófajok s milyen jellemzők alapján tartoznak a határozószók ill. viszonyszók kategóriájába?	66
Miképpen bővülhet szókincsünk belső szóalkotással, ill. más nyelvekből való átvétellel?	69
Milyen viszonyok lehetnek a nyelvi jelek hangalakja és jelentése között? E tekintetben milyen stiláris vonatkozásokról kell szólnunk?	74
Milyen alfabetizálási, elválaszti és szórendi szabályok érvényesülnek nyelvünkben? Mi a központozás szerepe?	77
Mi a mondat? Milyen fajtáit különböztethetjük meg a modalitás szempontjából?	80
Beszéjen a mondatrészekről és a szószerkezetekről! Mutassa be egymáshoz való viszonyukat!	83
Miképp lehet osztályozni a mondatokat szerkezetük szerint? Mi jellemzi a mellérendelő összetételeket, s milyen fajtáit ismeri?	88
Milyen nyelvi szinteken lehetséges az alárendelés? Mutassa be!	91
Mi a szöveg? Mit értünk szövegvizsgálaton? A szövegalkotás	94
Mi a stílus? Jellemezze röviden a különböző stílusrétegeket! Milyen főbb korstílusokat ismert meg irodalmi tanulmányai során?	96
Melyek a képszerűség, illetve a mozgalmasság - élénkség stiláris eszközei?	98