Érettségi adattár történelemből

Tartalom

\ Tartalomjegyzék
- --jy.
I. Az ókor és kultúrája 8
1.1.1. Az athéni demokrácia működése a Kr. e. 5. században (K) 8
I. 2. Társadalmi és politikai küzdelmek az ókori Rómában 13
1.2.1. Julius Caesar egyeduralmi kísérlete (K) 16
1.2.2. Octavianus hatalomra jutása és a principatus Augustus idején (E) 18
I. 3. Az európai kultúra alapjai 20
1.3.1. Az ókori keleti civilizációk vallási és kulturális jellemzői (E) 20
1.3.2. A görög-római hitvilág (K) 24
1.3.3. Az antikvitás kiemelkedő kulturális emlékei (K) 24
1.3.4. A görög filozófia kimagasló képviselői (Platón, Arisztotelész) (E) 24
1.3.5. A zsidó vallás fő jellemzői (K) 28
1.3.6. A kereszténység kialakulása és főbb tanításai (K) 30
1.3.7. A kereszténység államvallássá válása (E) 30
1.3.8. A Nyugatrómai Birodalom bukása és a népvándorlás (K) 34
II. A középkor 37
II. 1. Nyugat-Európa a kora középkorban 37
II. 1.1. A hűbériség és a jobbágyság jellemzői (K) 37
II. 1.2. Az uradalom és a mezőgazdasági technika (K) 37
II. 1.3. A Frank Birodalom történetének főbb állomásai (E) 40
II. 2. A középkori egyház 42
11.2.1. A nyugati és a keleti kereszténység főbb jellemzői (K) 42
11.2.2. Hitélet és vallások (pl. keresztény, zsidó) - együttműködés és konfliktusok (K) 42
11.2.3. A legfontosabb szerzetesrendek jellemzői (E) 47
II. 3. Az érett középkor Nyugat- és Közép-Európában 49
11.3.1. A középkori város és a céhes ipar (K) 49
11.3.2. A rendi állam kialakulása és működése Angliában és Franciaországban (E) 51
II. 4. Az iszlám vallás és az Oszmán Birodalom 54
11.4.1. Az iszlám vallás kialakulása és főbb tanításai (K) 54
11.4.2. Az Oszmán Birodalom kialakulása és főbb jellemzői (E) 56
II. 5. A középkor kultúrája 59
11.5.1. Aromán és gótikus építészet; a reneszánsz kultúra (K) 59
11.5.2. Művelődés és írásbeliség a középkorban (E) 59
III. A középkori magyar állani megteremtése és virágkora 65
III. 1. A magyar nép története az államalapításig 65
III. 1.1. A magyar nép eredete, vándorlása és a honfoglalás (K) 65
III. 1.2. A honfoglaló magyarság életmódja (E) 65
III. 2. Az államalapítás és az Árpád-házi uralkodók kora 69
111.2.1. Géza fejedelemsége és I. (Szent) István államszervező tevékenysége (K) 69
111.2.2. Az új rend megszilárdulása Szent László és Könyves Kálmán idején (K) 72
111.2.3. Az Aranybulla (E) 74
111.2.4. A tatárjárás és az ország újjáépítése IV. Béla idején (K) 77
III. 3. Az Anjouk és Luxemburgi Zsigmond kora 79
111.3.1. A Középkori magyar állam megerősödése I. Károly idején (K) 79
111.3.2. Nagy Lajos törvényei és az Anjou-kori társadalom (E) 82
4* >3
Tartalomjegyzék \
'A
¦
III.3.3. Luxemburgi Zsigmond külpolitikája (E) 83
III. 4. A Hunyadiak 85
111.4.1. Hunyadi Mátyás reformjai és külpolitikája (K) 85
111.4.2. Hunyadi János törökellenes harcai (E) 85
III. 5. Kultúra és művelődés a 11-15. században 89
IV. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban
(1492-1789) 92
IV. 1. A földrajzi felfedezések és következményei 92
IV. 1.1. A földrajzi felfedezések és a kapitalista gazdaság jellemzői (K) 92
IV.1.2. A 16-17. századi gyarmatosítás és a világgazdaság kialakulása (E) 92
IV. 2. Reformáció és katolikus megújulás 96
IV.2.1. A lutheri és kálvini reformáció (K) 96
IV.2.2. A katolikus megújulás (K) 96
IV.2.3. A barokk stílus jellemzői (K) 96
IV. 3. Alkotmányosság és abszolutizmus a 17-18. században 101
IV.3.1. Az alkotmányos monarchia jellemzői Angliában (K) 101
IV.3.2. A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában (E) 104
IV. 4. A felvilágosodás kora 106
IV.4.1. A felvilágosodás eszmerendszere és főbb képviselői források alapján (K) 106
IV.4.2. Az Egyesült Államok létrejötte és alkotmánya (E) 110
IV. 5. Nagyhatalmi konfliktusok a 17-18. században 113
IV.5.1. Nagyhatalmi konfliktusok a 17-18. században (harmincéves háború, spanyol örökösödési háború, osztrák örökösödési háború, hétéves háború) (E) 113
V. Magyarország a kora újkorban (1490-1790) 117
V. 1. Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése 117
V. 1.1. A mohácsi vész és az ország három részre szakadása (K) 117
V.1.2. A várháborúk (1541-1568) (K) 117
V. 1.3. A három országrész berendezkedése (E) 117
V. 2. Az erdélyi fejedelemség virágkora 1--
V.2.1. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete (K) 122
V.2.2. A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai (K) 122
V.2.3. Bethlen Gábor fejedelemsége (E) '25
V. 3. A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc 127
V.3.1. Zrínyi Miklós tevékenysége és a török kiűzése Magyarországról (E) 127
V.3.2. A Rákóczi-szabadságharc okai, főbb eseményei és eredményei (K) 129
V. 4. Magyarország a 18. századi Habsburg Birodalomban 132
V.4.1. Demográfiai és etnikai változások a 18. században (K) 132
V.4.2. Mária Terézia és II. József reformjai (K) 132
V. 5. Művelődés, egyházak, iskolák 137
V.5.1. Reformáció és katolikus megújulás Magyarországon (E) 137
V.5.2. A hazai reformáció és a barokk kulturális hatásai (K) 137
VI. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora
(1789-1914) 141
VI. 1. A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk 141
VI. 1.1. Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapkérdései (K) 141
VI. 1.2. A napóleoni háborúk fordulópontjai (E) 144
VI. 1.3. A nagyhatalmi együttműködés céljai és rendszere a bécsi kongresszus nyomán (E) 144
VI. 2. A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában 148
VI.2.1. A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus
és szocializmus) jellemzői (K) 148
VI.2.2. Az egységes Németország létrejötte és nagyhatalommá válása (E) 150
VI. 3. Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért 154
VI.3.1. A szövetségi rendszerek kialakulása (K) 154
VI.3.2. Gyarmatok és gyarmattartók a 19. század közepétől az első világháborúig (E) 157
VI. 4. Az ipari forradalom hullámai és hatásai 160
VI.4.1. Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyipar, nehézipar, közlekedés), néhány találmánya és a gyáripar kezdetei (K) 160
VI.4.2. Az ipari forradalmak társadalmi hatásai (demográfia, életmód, nők) (E) 160
VII. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon (1790-1914) 167
VII. 1. A reformkor 167
VII. 1.1. A reformkor fő kérdései Széchenyi és Kossuth reformprogramja (K) 167
VII. 1.2. A rendi országgyűlés és a megyerendszer működése (E) 167
VII. 1.3. A nemzeti eszme a reformkorban (E) 173
VII. 2. Forradalom és szabadságharc 178
VII.2.1. A pesti forradalom eseményei, az áprilisi törvények (K) 178
VII.2.2. A szabadságharc főbb katonai és politikai eseményei (K) 181
VII.2.3. Népek, nemzetiségek (pl.: németek, zsidók, szlávok) szerepe a forradalom és
szabadságharc eseményeiben (K) 185
VII. 3. A kiegyezés és a dualizmus 187
VII.3.1. A kiegyezéshez vezető út (K) 187
VII.3.2. A kiegyezés tartalma és értékelése (IC) 187
VII.3.3. A polgári állam kiépülése Magyarországon (közigazgatás, közegészségügy,
iskolahálózat) (E) 191
VII. 4. Társadalmi és gazdasági változások a dualizmus korában 194
VII.4.1. Gazdasági változások a dualizmus korában (K) 194
VII.4.2. A magyar polgárosodás társadalmi, gazdasági jellegzetességei, sajátosságai (K) 194
VII.4.3. Társadalmi és életmódbeli változások a dualizmus korában (E) 194
VII.4.4. Budapest világvárossá fejlődése (E) 198
VII.4.5. Etnikai viszonyok és a nemzetiségi kérdés a dualizmus korában (K) 200
VII.4.6. Népek, nemzetiségek (pl.: zsidók, németek) szerepe a modernizációban (K) 200
VII.4.7. Egyenlőség és emancipáció (E) 200
VIII. A világháborúk kora (1914-1945) 205
VIII. 1. Az első világháború és következményei 205
VIII. 1.1. Az első világháború (hadviselők, frontok, a háború jellege).
Az első világháborút lezáró békerendszer (K) 205
VIII. 2. Gazdaság, társadalom és életmód 210
VIII.2.1. Életmód és mindennapok a 20. század első felében A világgazdasági válság és
a New Deal (E) 210
VIII. 3. A fasizmus és a nemzetiszocializmus 215
VIII.3.1. Az olasz fasizmus jellemzői (E) 215
VIII.3.2. A náci Németország legfőbb jellemzői (K.) 217
VIII. 4. A kommunista diktatúra 222
VIII.4.1. A kommunista ideológia és a sztálini diktatúra a Szovjetunióban (K) 222
VIII. 5. A második világháború 228
VIII.5.1. A világháború előzményei, kitörése és jellemzői (K.) 228
VIII.5.2. A holokauszt (K) 228
VIII.5.3. A második világháború főbb hadi és diplomáciai eseményei (E) 228
IX. Magyarország a világháborúk korában (1914-1945) 236
IX. 1. Az első világháború és következményei Magyarországon 236
IX. 1.1. Magyarország az első világháborúban (E) 236
IX. 1.2. A trianoni békediktátum és következményei (K) 236
IX. 1.3. Az őszirózsás forradalom és a tanácsköztársaság (E) 239
IX. 2. A Horthy-korszak 245
IX.2.1. Az ellenforradalmi rendszer konszolidációjának legfontosabb lépései (K) 245
IX.2.2. A politikai rendszer főbb jellemzői (K) 245
IX.2.3. Társadalmi, gazdasági, ideológiai kérdések (K) 245
IX.2.4. A válság és hatása: a belpolitikai élet változásai az 1930-as években (E) 250
IX.2.5. A magyar külpolitika a két világháború között (K) 252
IX.2.6. Magyarország a náci birodalom árnyékában (E) 252
IX.2.7. A területi revízió lépései (E) 252
IX. 3. Művelődési viszonyok és társadalom 255
IX.3.1. Társadalmi rétegződés, életmód a húszas-harmincas években (K) 255
IX.3.2. Az antiszemitizmus megjelenési formái és a zsidókérdés Magyarországon (K) 257
IX.3.3. A klebelsbergi oktatás és kultúrpolitika (K) 258
IX. 4. Magyarország részvétele a világháborúban 262
IX.4.1. Magyarország a náci birodalom árnyékában (E) 262
IX.4.2. A területi revízió lépései (E) 262
IX.4.3. Magyarország háborúba lépése és részvétele a Szovjetunió elleni harcokban (K) 262
IX.4.4. Kállay Miklós miniszterelnöksége (E) 262
IX.4.5. Magyarország német megszállása és a nyilas hatalomátvétel (K) 266
IX.4.6. A holokauszt Magyarországon (K) 266
X. A jelenkor (1945-től napjainkig) 270 X. 1. A kétpólusú világ kialakulása 270
X. 1.1. A keleti és a nyugati blokk főbb politikai, gazdasági, társadalmi jellemzői,
a hidegháborús szembenállás jellemzői (K) 270
X.1.2. Az ENSZ létrejötte, működése (K) 270
X.1.3. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején (berlini válság, Korea, Kuba,
Vietnam) (E) 277
X. 2. A „harmadik világ" 281
X.2.1. A gyarmati rendszer felbomlása Indiában (E) 281
X.2.2. A Kínai Népköztársaság létrejötte (E) 282
X.2.3. A közel-keleti helyzet összetevői, az izraeli állam (E) 285
X. 3. A kétpólusú világrend megszűnése 289
X.3.1. A kétpólusú világrend megszűnése; a Szovjetunió és Jugoszlávia szétesése;
Németország újraegyesítése (K) 289
X. 4. Az európai integráció 297
X.4.1. Az Európai Unió alapelvei, intézményei és működése (K) 297
X.4.2. Az integráció főbb állomásai (bővülés és mélyülés) (E) 297
X. 5. A globális világ sajátosságai 301
X.5.1. A globális világgazdaság ellentmondásai (K) 301
X.5.2. A tömegkultúra új jelenségei napjainkban (E) 306
XI. Magyarország 1945-től a rendszerváltásig 308
XI. 1. A kommunista diktatúra kiépítése és a Rákosi-korszak 308
XI. 1.1. Magyarország szovjetizálása (1945-1949) (E) 308
XI. 1.2. Az egypárti diktatúra működése, a gazdasági élet és a mindennapok
jellegzetességei a Rákosi-korban (K) 314
XI. 2. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 319
XI.2.1. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kitörésének okai és főbb eseményei;
a megtorlás (K) 319
XI.2.2. A magyar forradalom nemzetközi jelentősége és összefüggései (E) 319
XI. 3. A Kádár-korszak 323
XI.3.1. A rendszer jellemzői a Kádár-korszakban, életmód és mindennapok (K) 323
XI.3.2. A Kádár-rendszer válsága, a külpolitikai változások és az ellenzéki mozgalmak (E) 328
XI. 4. A rendszerváltozás és a piacgazdaságra való áttérés 333
XI.4.1. A rendszerváltozás főbb eseményei (K) 333
XI.4.2. A piacgazdaságra való áttérés és következményei (K) 333
XI.4.3. A közjogi rendszer átalakítása (1990-2011) (E) 336
XI. 5. Demográfiai folyamatok és a határon túli magyarság 340
XI.5.1. A határon túli magyarság 1945-től (K) 340
XI.5.2. Demográfiai változások Magyarországon 1945-től (E) 343
XII. Társadalmi, állampolgári, pénzügyi és munkavállalói ismeretek 345
XII. 1. Társadalmi tagozódás és felelősségvállalás 345
XII. 1.1. A magyarországi romák története és helyzetének főbb jellemzői napjainkban (K) 345
XII. 1.2. A szociális ellátórendszer fő elemei (K) 347
XII. 1.3. Társadalmi rétegződés és társadalmi egyenlőtlenségek (E) 347
XII. 1.4. Nemzetiségek Magyarországon (E) 350
XII.2. Az aktív és felelős állampolgárság alapjai 351
XII.2.1. Az emberi jogok ismerete és a jogegyenlőség elvének bemutatása, az
állampolgári jogok, kötelességek (K) 351
Tartalomjegyzék
XII.2.2. A politikai intézményrendszer fő elemei (kormány, országgyűlés, köztársasági elnök, alkotmánybíróság, ombudsman, helyi önkormányzatok,
az Alaptörvény) (K) 352
XII.2.3. A választási rendszer fő elemei (K) 354
XII. 3. Alapvető pénzügyi és gazdasági fogalmak, folyamatok. A munkaviszonyhoz
kapcsolódó ismeretek 356
XII.3.1. A háztartás pénzügyei (adók és járulékok, pénzkezelési technikák,
banki ügyletek) (K) 356
XII.3.2. A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, a munkaviszony
megszűnése (K) 358
XII.3.3. Az állam gazdasági szerepvállalása (E) 361
XII.3.4. A pénzpiac működése (E) 362
XII.3.5. A vállalkozási formák, a vállalkozás alapítása és működtetése (E) 363
Tematikus adattár 366
1. Egyetemes történeti topográfia 367
2. Magyar történeti topográfia 382
3. UNESCO világörökség. A művészet és történelem emlékei 392
4. Művészettörténeti korszakok az ókortól napjainkig 393
5. Gazdaságtörténeti adattár A közgazdasági gondolkodás rövid története 398
6. Híres magyar tudósok, feltalálók a 19-20. században 402
7. Pártok a magyar történelemben 404
8. Nemzetközi és magyar szervezetek 411
9. Uralkodók, államfők 421
Mutató 434
1. Névmutató ,
441
2. Tárgymutató
Tartalomjegyzék
450

Témakörök