Fülszöveg
„Most éppen az a kérdés foglalkoztat a legtöbbször, hogy kik lesznek a holnap, a jövő vadászai? Milyen ambíciók vezetik azokat, akik mostanság tették, vagy teszik le a vadászvizsgát? Mit tudnak szokásainkról, hagyományainkról - és mit tekintenek ezek közül megőrzendő értéknek? És aztán itt vannak a szükséges ismeretekkel, tudásanyaggal kapcsolatos nagy kérdések! Mit kell tudnia a ma (a holnap!) sport-, vagy ha úgy tetszik: úrvadászának? Mire irányuljon, mire koncentráljon a felkészítő tanfolyam, majd maga a vizsga? A szakmára, a jogra, az etikára? Nincsenek megbízható válaszaink ezekre a kérdésekre. Nincsenek felméréseink, nem ismerjük az új vadászok, a mostanság „felfegyverkező" sokaság tényleges motivációit, előképzettségét, szociológiai összetételét. Pedig égetően fontos, a vadállomány és a vadászat jövőjét döntő módon befolyásoló kérdések ezek.
Három dolog teszi a vadászt (mint minden mesterséget és hivatást): a tudás, a gyakorlat és a lelkiség, más szóval a hozzáállás...
Tovább
Fülszöveg
„Most éppen az a kérdés foglalkoztat a legtöbbször, hogy kik lesznek a holnap, a jövő vadászai? Milyen ambíciók vezetik azokat, akik mostanság tették, vagy teszik le a vadászvizsgát? Mit tudnak szokásainkról, hagyományainkról - és mit tekintenek ezek közül megőrzendő értéknek? És aztán itt vannak a szükséges ismeretekkel, tudásanyaggal kapcsolatos nagy kérdések! Mit kell tudnia a ma (a holnap!) sport-, vagy ha úgy tetszik: úrvadászának? Mire irányuljon, mire koncentráljon a felkészítő tanfolyam, majd maga a vizsga? A szakmára, a jogra, az etikára? Nincsenek megbízható válaszaink ezekre a kérdésekre. Nincsenek felméréseink, nem ismerjük az új vadászok, a mostanság „felfegyverkező" sokaság tényleges motivációit, előképzettségét, szociológiai összetételét. Pedig égetően fontos, a vadállomány és a vadászat jövőjét döntő módon befolyásoló kérdések ezek.
Három dolog teszi a vadászt (mint minden mesterséget és hivatást): a tudás, a gyakorlat és a lelkiség, más szóval a hozzáállás milyensége, illetve minősége. E három tényező egyenrangú! Bármelyik hiánya, háttérbe szorulása torzulást okoz. Helyesen látta Fekete István, amikor azt írta, hogy a könyv (az elméleti tudás) mit sem ér a praxis nélkül, ámde e kettő együtt sem ér sokat, ha nem keretezi az erkölcs. Nem elég, ha valaki betéve citálja a zsoltárokat, és tud minden imádságot, ha nem él azok szerint, és csak a szavak felületén nagyképűsködik, ha azonban egyedül van, szívből csak káromkodni tud. Nem elég, ha valaki tudja a szarka természetrajzát, de a patront sajnálja tőle, és nem elég, ha valaki tudja a selejtezni való bak minden tulajdonságát, de elnyomja a billentyűt akkor is, ha ígéretes, fejlődésre érdemes bak áll előtte."
Vissza