| Előszó | 13 |
| A TÁRSADALMI-GAZDASÁGI FEJLŐDÉS ALAPJAI, ÁLTALÁNOS VONÁSAI | |
| A társadalmi-gazdasági fejlődés természeti alapjai (Perczel Gy.) | 17 |
| Természetföldrajzi környezet | 17 |
| Természeti erőforrások | 20 |
| A természeti erőforrások társadalmi hasznosításának néhány sajátossága | 22 |
| A természeti erőforrások számbavétele | 25 |
| Ásványvagyon | 28 |
| Termőföld | 32 |
| Vízkészletek | 36 |
| A környezet állapota | 37 |
| A környezeti válság okai | 39 |
| A szilárd kéreg és a talajok állapota | 41 |
| A vizek állapota | 45 |
| A levegő állapota | 51 |
| Hulladékkezelés | 59 |
| Zajártalmak | 62 |
| A gazdaság társadalmi alapjai | 66 |
| Hajdú Zoltán: A társadalom, az állam és a gazdaság történeti fejlődésének szakaszai és sajátosságai | 67 |
| A magyar társadalom, az állam és a gazdaság a feudalizmus időszakában | 68 |
| A kapitalizmus fejlődése Magyarországon (1848-1945) | 74 |
| A második világháború utáni gazdasági folyamatok | 103 |
| A tervgazdálkodás bevezetésétől a gazdaságirányítás reformjáig (1947-1967) | 105 |
| A magyar gazdaság területi fejlődése 1990-ig | 121 |
| Az 1990 utáni gazdasági, területi változások | 134 |
| Perczel György: Népesedési folyamatok, foglalkoztatottság | 147 |
| A népesség számának alakulása | 147 |
| A népmozgalom nézhány jellemzője | 151 |
| A népesség nemek és kor szerinti összetétele | 155 |
| Perczel György: Vándormozgalmak, a népesség területi eloszlása | 173 |
| A népesség gazdasági aktivitása | 181 |
| Bőhm Antal: A magyar társadalom tagoltsága | 188 |
| A társadalomszerkezet dimenziói | 188 |
| A magyar társadalom osztály- és rétegtagoltságának változásai | 189 |
| A társadalmi mobilitás történeti változásai | 201 |
| A társadalom politikai tagoltsága | 202 |
| A társadalom civil szerveződései | 213 |
| A magyar társadalom műveltségi, kulturális polarizációja | 214 |
| Szociális gondok | 216 |
| A magyar gazdaság primer és szekunder szektorai | |
| Romány Pál: Agrártermelés | 223 |
| Bevezető gondolatok | 223 |
| Az agrártermelés fejlődése és jelentősége Magyarországon | 227 |
| A termőföld használata | 233 |
| Agrártermelés a 21. század elején | 235 |
| Földtulajdon és földhasználat | 239 |
| Agrártermelési ágazatok, gazdálkodási formák | 243 |
| Az agrártermelés háttere | 245 |
| Mezőgazdasági termelési ágazatok és vertikális kapcsolataik | 246 |
| A növénytermesztés és vertikumai | 247 |
| A kertészeti vertikum | 257 |
| Állattenyésztés és állati termék feldolgozás | 263 |
| Erdésze, vad- és halgazdaság | 274 |
| Erdősültség, erdőhasználat, fafeldolgozás | 275 |
| Vad- és halgazdaság | 280 |
| Védett természeti értékek, nemzeti parkok | 282 |
| Az agrártermelés feldolgozóipara és az élelmezésbiztonság | 284 |
| Perczel György: Bányászat | 287 |
| Az elsődleges energiahordozók termelése | 287 |
| Szénbányászat | 287 |
| Kőolaj- és földgáztermelés | 290 |
| Uránérctermelés | 293 |
| Érc- és ásványbányászat | 295 |
| Perczel György: Ipar | 299 |
| Fejlődési tendenciák | 299 |
| A rendszerváltozás és az ipar | 303 |
| Energiagazdálkodás | 312 |
| Fejlődési tendenciák, szerkezet, energiapolitika | 312 |
| Villamosenergia-termelés | 317 |
| Kohászat | 323 |
| Vaskohászat | 323 |
| Alumíniumipar | 332 |
| Gépipar | 335 |
| Fejlődési tendenciák, ágazati és területi szerkezet | 336 |
| A gépipar a rendszerváltozás után | 341 |
| Vegyipar | 345 |
| Fejlődési folyamatok, ágazati és területi szerkezet | 345 |
| A vegyipar 1990 utáni helyzete | 352 |
| Építőanyag-ipar | 354 |
| Fejlődési tendenciák, ágazati és területi szerkezet | 354 |
| Az építőanyag-ipar az ezredfordulón | 358 |
| A tercier szektor | |
| Illés Iván: A tercier szektor jellege, társadalmi-gazdasági szerepe, fejlődési sajátosságai | 363 |
| A tercier szektor alapvető jellemzői | 364 |
| Tercier szektor - szolgáltatások - infrastruktúra | 366 |
| Az infrastruktúra területi fejlődésének sajátosságai | 368 |
| Gazdasági szolgáltatások | 372 |
| Erdősi Ferenc: Közlekedés | 372 |
| A közlekedés felértékelődése, teljesítményszerkezete | 372 |
| A közlekedési hálózat térszerkezete | 375 |
| Vasúti közlekedés | 381 |
| Közúti közlekedés | 383 |
| Vízi közlekedés | 390 |
| Légi közlekedés | 394 |
| A közlekedéshálózat fejlesztése | 395 |
| Távközlés | 400 |
| A hagyományos távközlési hálózatok | 400 |
| A modern távközlési/telematikai szolgáltatások | 404 |
| A tömegkommunikációs ellátottság néhány területi jellemzője | 406 |
| Illés Iván: Belkereskedelem | 410 |
| A belkereskedelem jelentősége és nemzetgazdasági súlya | 410 |
| Belkereskedelmi munkamegosztás | 412 |
| Az üzlethálózat szakosodása, települési, területi szerkezete | 414 |
| A kereskedelem üzleten kívüli formái | 417 |
| Külgazdaság, külkereskedelem | 419 |
| A külgazdasági kapcsolatokról | 419 |
| A külkereskedelem történeti fejlődése | 422 |
| A külkereskedelem ágazati és területi szerkezete | 425 |
| A külkereskedelem intézményrendszere | 431 |
| Vámok, kvóták és a külkereskedelmi politika egyéb eszközei | 433 |
| Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz | 434 |
| Perczel György: Idegenforgalom | 436 |
| Az idegenforgalom fejlődésének nemzetközi tendenciái | 436 |
| Az idegenforgalom helyzete és területi struktúrája | 438 |
| Idegenforgalmi vonzástényezők, idegenforgalmi térségek | 443 |
| Az idegenforgalmi fogadóképesség | 450 |
| Az idegenforgalom és a területi fejlődés | 452 |
| Illés Iván: A bankrendszer és a pénzügyi szolgáltatások | 454 |
| A pénzügyi rendszer funkciói a gazdaságban | 454 |
| A bankrendszer kialakulása, sajátosságai és területi szerkezete | 455 |
| A mai bankrendszer létrejötte és területi jellemzői | 457 |
| Biztosítás | 461 |
| Tőkepiacok és kapcsolódó pénzügyi szolgáltatások | 464 |
| Illés Iván: Társadalmi szolgáltatások | 467 |
| Oktatási rendszer | 467 |
| A közoktatás rendszere és területi struktúrája | 467 |
| Felsőoktatás | 476 |
| A népesség iskolázottságának térbeli-települési különbségei | 483 |
| Az egészségügyi ellátás rendszere | 484 |
| A lakosság egészségi állapotának területi sajátosságai | 485 |
| Az egészségügyi rendszer fő jellemzői | 487 |
| Az egészségügyi intézmények területi elhelyezkedése | 491 |
| A közigazgatás területi szerkezete | 502 |
| Központi közigazgatás | 504 |
| Dekoncentrált közigazgatás | 505 |
| Önkormányzati (decentralizált) közigazgatás | 506 |
| A helyi önkormányzatok gazdasági alapjai, település- és területfejlesztő tevékenysége | 514 |
| Településrendszer | |
| Dövényi Zoltán: A településrendszer fejlődése és sajátosságai | 521 |
| A múlt öröksége, településrendszerünk a II. világháború után | 521 |
| A településrendszert alakító folyamatok és események | 524 |
| A településrendszer formálódásának feltételei 1990 után | 528 |
| A településrendszer jellemzői napjainkban | 533 |
| városállomány, urbanizáció, városok | 536 |
| A városállomány jellemző vonásai | 536 |
| Az urbanizáció sajátosságai | 537 |
| A városok hierarchikus rendszere | 543 |
| A magyarországi városok típusai | 547 |
| Magyarország falvai | 552 |
| Tanyarendszer | 558 |
| Településképződmények | 561 |
| Regionális folyamatok, régiók | |
| Nemes Nagy József: Regionális folyamatok | 565 |
| A szocialista időszak területi folyamatai | 565 |
| A "szovjet modell" dominenciája | 566 |
| A "magyar modell" | 566 |
| A nyílt rendszerválság kifejlődése | 568 |
| A piacgazdasági átmenet területi folyamatai | 569 |
| Az új térszerkezet | 571 |
| Főváros-vidék dualizmus, regionális megosztottság | 571 |
| A kistérségi és települési fejlettségi mozaik | 574 |
| A régiók | 578 |
| Közép-Magyarország - A dinamikus magterület | 582 |
| A régió arculata | 582 |
| A régión belüli két egység fejlődési pályája | 585 |
| Kistérségi tagoltság, településhálózat | 587 |
| Közép-Dunántúl - Vetélkedő városok vidéke | 589 |
| A régió arculata | 589 |
| Megyei fejlődési pályák | 589 |
| Kistérségi tagoltság, településhálózat | 593 |
| Nyugat-Dunántúl - A felértékelődött határvidék | 595 |
| A régió arculata | 595 |
| Megyei fejlődési pályák | 596 |
| Kistérségi tagoltság, településhálózat | 593 |
| Nyugat-Dunántúl - A felértékelődött határvidék | 595 |
| A régió arculata | 595 |
| Megyei fejlődési pályák | 596 |
| Kistérségi tagoltság, településhálózat | 598 |
| Dél-Dunántúl - A legtagoltabb régió | 601 |
| A régió arculata | 601 |
| Megyei fejlődési pályák | 601 |
| Kistérségi tagoltság, településhálózat | 609 |
| Észak-Magyarország - Kilábalóban a depresszióból? | 606 |
| A régió arcuolata | 606 |
| Megyei fejlődési pályák | 607 |
| Kistérségi tagoltság, településhálózat | 609 |
| Észak-Alföld - Belső és külső perifériák | 611 |
| A régió arculata | 611 |
| Megyei fejlődési pályák | 612 |
| Kistérségi tagoltság, településhálózat | 614 |
| Észak-Alföld - Belső és külső perifériák | 611 |
| A régió arculata | 611 |
| Megyei fejlődési pályák | 612 |
| Kistérségi tagoltság, településhálózat | 614 |
| Dél-Alföld - Nyíló déli kapuk | 616 |
| A régió arculata | 616 |
| Megyei fejlődési pályák | 617 |
| Kistérségi tagoltság, településhálózat | 617 |
| Irodalom | 623 |
Folytatás Microsoft-tal