A Baltikum közlekedése és a kapuszerep

Tartalom

Bevezetés 7
Első rész
A BALTI ORSZÁGOK KÖZLEKEDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS
JELLEMZŐI
1. A közlekedést befolyásoló természeti adottságok 9
2. A közlekedési (szolgáltatások) szerepének, súlyának alakulása
az egyes országok nemzetgazdaságában 11
3. A közlekedés alágazati szerkezete (modal split) 13
4. A külkereskedelem orientációváltása, a nemzetközi szállítások
irányultságát befolyásoló jelenlegi főbb külkereskedelmi viszonylatok 17
Második rész
AZ EGYES KÖZLEKEDÉSI ALÁGAZATOK JELLEMZŐI
1. Vasúti közlekedés 20
1.1. A hálózat kialakulása, szerepének változása 20
1.2. Magánosítás - a vasút szervezeti átalakulása 21
1.3. A vasút infrastruktúrája - a pályahálózat és a járműállomány 21
1.4. A vasúti forgalom 23
1.4.1. A vasúti forgalom időbeli alakulása és főbb viszonylatai 23
1.4.2. A személy-és teherforgalom 25
1.4.3. Mit szállít a vasút? (A vasúti teherforgalom árucsoportok szerinti
összetétele) 29
1.4.4. A balti országok együttműködése a nemzetközi vasúti/intermodális
szállításokban 30
2. A közúti közlekedés 31
2.1. Az úthálózat 31
2.2. A járműállomány 33
2.3. A forgalom 37
2.3.1. Az autóbusz-közlekedés 37
2.3.2. A közúti árufuvarozás/szállítmányozás és a logisztikai központok 38
3. Vízi közlekedés 42
3.1. A tengerhajózás 42
3.1.1. A baltikumi tengeri kereskedelmi áruszállító flották teljesítőképessége,
állományuk összetétele 42
3.1.2. Tengerhajózási társaságok 46
3.1.3. A három országok helye a balti-tengeri hajózásban és a tengerhajózásuk
által teremtett területi kapcsolatok 47
3.1.3.1. Az áruszállító tengerhajózás által létrejött területi kapcsolatok 48
3.1.3.2. Személyhajózás/komphajózás és az általa teremtett területi kapcsolatok 50
3.1.4. A kikötőállomány, az országok kikötői forgalmának nagysága, árucsoportok szerinti összetétele, kikötőfejlesztések 53
3.2. A belvízi hajózás 62
4. A légi közlekedés 63
4.1. Az önállósulás kihívásai 63
4.2. Légitársaságok alapítása 64
4.3. A repülőtér állomány 66
4.4. Az országok légi forgalma és a forgalmi területi kapcsolatok 71
5. A csővezetékes szállítás 75
6. A közlekedési infrastruktúra hálózatok fejlesztése 77
6.1. A tervezett közlekedési beruházások szerkezete 77
6.2. Útfejlesztések, különös tekintettel a közös regionális infrastuktúra rendszerekre (Via és Rail baltica) 79
Harmadik rész
AZ EGYES ORSZÁGOK KÖZLEKEDÉSÉNEK JELLEMZŐI
1. Észtország 87
1.1. A külgazdasági orientáció-váltás 87
1.2. A közlekedés alágazati szerkezetében bekövetkezett változások 88
1.3. Közlekedéspolitika 93
1.4. Az egyes közlekedési alágazatok jellemzői 94
1.4.1. A vasúti közlekedés 94
1.4.1.1. Az észtországi vasutak szervezeti átalakulása 94
1.4.1.2. Infrastruktúra - vasúti járműállomány 98
1.4.1.3. A vasúti személy- és áruforgalom alakulása 102
1.4.2. A közúti közlekedés 105
1.4.3. Tengerhajózás - belvízi közlekedés 109
1.4.4. Légi közlekedés 115
1.4.5. Csővezetékes szállítás 118
2. Lettország 120
2.1. Általános jellemzők 120
2.2. Az egyes alágazatok főbb jellemzői 122
2.2.1. A vasúti közlekedés 122
2.2.1.1. Vasúti infrastruktúra 122
2.2.1.2. Járműpark 125
2.1.2.2. Hálózatfejlesztések 125
2.2.2. Vasúttársaságok - vasútpolitika - privatizáció - tarifapolitika 126
2.2.3. Vasúti forgalom 129
2.3. Közúti közlekedés 134
2.2.4. Tengeri közlekedés 139
2.2.4. Légi közlekedés 151
2.2.4.1. Légitársaságok 151
2.2.4.2. Repülőterek 153
2.2.5. Csővezetékes szállítás 159
3, Litvánia 161
3.1. A közlekedés alágazati szerkezete 161
3.2. Vasúti közlekedés 166
3.2.1. A vasúthálózat kialakulása eddigi fejlődése, a mai pályainfrastruktúra
főbb műszaki és hálózati jellemzői 166
3.2.2. Fejlesztési stratégia és a szervezet átalakítás fő feladatai 169
3.2.2.1. A komdorvasutak rendeltetése és kiemelt fejlesztésük 171
3.2.2.2. A litvániai hálózat kapcsolódása a szomszédos vasutakhoz.
A határátmenetek és a műszaki interoperabilitás problémái 175
3.2.2.3. A forgalomirányító és infokommunikációs hálózat fejlesztése 178
3.2.3. A vasúti járműpark 179
3.2.4. A vasúti forgalom 179
3.2.4.1. A személyforgalom 179
3.2.4.2. Az áruforgalom és a nemzetközi vasúti kombinált közlekedés 181
3.3. A közúti közlekedés 183
3.3.1. A közúti infrastruktúra (Úthálózat szerkezet és sűrűség, járműállomány) 183
3.3.2. Közúti szállítás 185
3.4. Vízi közlekedés 190
3.4.1. Tengerhajózás 190
3.5. Légi közlekedés 195
3.6. Csővezetékes szállítás 202
Negyedik rész
OROSZORSZÁG TÖREKVÉSE AZ ÖNÁLLÓ TENGERI KÜLKRESKEDELEMRE A BALTI ORSZÁGOK KIKAPCSOLÁSÁVAL
1. Oroszország tengeri kapuinak térbeli áthelyeződése 203
1.1. Az egyes tengerpartok és kikötők szerepe Oroszország/a Szovjetunió
külgazdaságában 1991-ig 204
1.2. Az Orosz föderáció kikötőinek kapacitás hiánya, mint a szovjet
utódállamok önállóvá válásának következménye 206
1.3. A stratégiai fontosságú olajkivitel hazai kikötőkön át történő
megoldásának szükségessége 210
1.4. A „bezártság" oldása, új kikötők építése és a régiek fejlesztése
az orosz partokon 211
1.4.1. Orosz kikötők a Balti-tengerparton 213
1.4.1.1. A finn-öbölbeli kikötő-összpontosítás 213
1.4.1.2. A kalinyingrádi exklávébeli hadikikötő konverzió
(Kalinyingrád-Baltijszk) 219
1.4.2. Kompromisszumon alapuló fejlesztési stratégia a déli partokon
(A fekete- és azovi-tengeri „maradék kikötők" fejlesztésének problémái) 221
1.4.3. A barents- és fehér-tengeri kikötők perifériahelyzetben 222
2. Az orosz kikötői kapacitások fejlesztésének hatása a balti országokbeli
tranzitra és kikötői forgalomra 224
3. A saját kikötők használatára törekvő orosz politika legújabb eredményei
és a kikötőfejlesztések (jövőbeni) dilemmái 225
4. A balti országok gateway szerepét csökkenteni képes új globális interkontinentális logisztikai láncok 228
5. A Baltikum a jövőbeni európai és globális közlekedési térben 231
Függelék
A balti országok távközlése 236
1. Észtország távközlése 236
2. Lettország távközlése 239
3. Litvánia távközlése 241
Irodalom 243

Témakörök