| Előszó az első kiadáshoz | 3 |
| Előszó a második kiadáshoz | 5 |
| Bevezetés | |
| Az erdő közgazdasági jelentősége | 8 |
| Az erdő magángazdsági jelentősége | 9 |
| Termőhely | |
| Éghajlat, talaj | 10 |
| Erdőtenyészet | |
| A növények szerkezete | 15 |
| A növények alkotórészei | 19 |
| A növények élete és táplálkozása | 23 |
| Erdei fák és cserjék | 25 |
| Tűlevelűek (nyitvatermők) | 26 |
| A gyakrabban előforduló tűlevelű fák | 26 |
| A jegenyefenyő | 26 |
| A lúcfenyő | 28 |
| A vörösfenyő | 28 |
| Az erdeifenyő | 28 |
| A feketefenyő | 30 |
| A ritkábban előforduló tűlevelű fák | 30 |
| A tiszafa | 30 |
| A duglaszfenyő | 30 |
| A havasifenyő | 30 |
| A törpefenyő | 30 |
| A símafenyő | 30 |
| A Banksfenyő | 30 |
| A gyakrabban előforduló tűlevelű cserjék | 31 |
| A borókák (közönséges, virginiai, törpe- és nehézsszagú boróka) | 31 |
| A tuják (közönséges- vagy nyugati és keleti tuja) | 31 |
| Lomblevelűek (zárvatermők) | 31 |
| A gyakrabban előforduló lomblevelű fák | 32 |
| A bükk | 32 |
| A tölgyfélék (kocsános-, későnviritó, kocsántalan, molyhos-, magyar-, vörös-, és csertölgy) | 32 |
| A gyertyán | 35 |
| A kőrisfélék (közönséges vagy magas-, virágos- és amerikai kőris) | 35 |
| Az akác vagy fehérakác (gömb-, jegenye-, ragadós- vagy szurkos-, egylevelű és rózsavirágú akác) | 37 |
| A japánakác | 38 |
| A szilfélék (mezei-, parás-, hegyi- és vénicszil) | 38 |
| A juharfélék (hegyi- vagy fürtös-, hegyeslevelű vagy korai-, mezei-, zöld- vagy kőrislevelű és feketegyűrűjuhar) | 39 |
| A hársfélék (nagylevelű, kislevelű és ezüstlevelű hárs) | 40 |
| A nyír | 40 |
| Az égerfélék (mézgás- és hamvaséger) | 42 |
| A fűzfélék (fehér-, szomorú- törékeny- és kecskefűz) | 42 |
| A nyárfélék (rezgő-, fehér-, szőke- vagy szürke-, fekete- vagy csomoros-, jegenye-, kanadai és robusta nyár) | 43 |
| A ritkábban előforduló lomblevelű fák | 46 |
| Az almafélék (vadalma és vadkörte) | 46 |
| A berkenyefélék (vörös-, lisztes-, fojtós- és barkócaberkenye) | 46 |
| A szilvafélék (madárcseresznye, savanyú, zelnicemeggy vagy májusfa és a török- vagy sajmeggy) | 47 |
| A diófélék (közönséges és fekete- és vagy amerikai dió) | 47 |
| Az eperfélék (fehér-, fekete-, vörös- és narancseper) | 47 |
| A közönsége (szelíd-) gesztenye | 48 |
| A bokrétafák (vadgesztenyék) (fehér- és vörösbokrétafa) | 48 |
| A lepényfa (Krisztus tövis) | 48 |
| A bálványfa | 49 |
| A bolgárfák vagy platánfák (keleti és nyugati bolgár- vagy ulatánfa) | 49 |
| A gyakrabban előforduló lomblevelű cserjék | 49 |
| A nemes füzek (kötő- vagy kender-, mandulalevelű, csigolya- vagy bíbor- és amerikai fűz) | 49 |
| A mogyorók (közönséges és törökmogyoró) | 50 |
| A somok (vörösgyűrű- és húsossom) | 50 |
| A kökény | 50 |
| A cseregelagonya | 50 |
| A naspolya | 51 |
| A tamariskafélék (fávánövő vagy francia és a cserjeszerű vagy német tamariska) | 51 |
| A keskenylevelű ezüstfa | 51 |
| A vesszősfagyal | 51 |
| A közönséges orgona | 51 |
| Az iszalagbércse | 52 |
| A repkény borostyán | 52 |
| A bodzafélék (fekete-, vörös- vagy fürtös- és földi- vagy gyalogbodza) | 52 |
| A fagyöngyök (fehér és sárga fagyöngy) (fakin) | 52 |
| A rózsafélék (cserjés- vagy seregély- és hamvasszeder, málna, szamóca, és vadrózsa) | 53 |
| Az áfonyafélék (fekete-, hamvas-, vörös- és tőzegáfonya) | 53 |
| A ritkábban előforduló lomblevelű cserjék | 54 |
| A kecskerágók vagy papsipkák (csíkos, bibircses kecskerágó) | 54 |
| A mogyorós hólyagfürt | 54 |
| A téli magyal | 54 |
| A szömörcék (cser- vagy sárga- és ecetszömörce) | 54 |
| A borostyán vagy vadszőlő | 54 |
| A homoktövis | 54 |
| A bangitafélék (ostromén- és kányabangita) | 54 |
| A seprőzanót | 55 |
| A nyúlrekettye | 55 |
| A Kinincs | 55 |
| A loncok (jerikói és búbos lonc, közönséges ükörke) | 55 |
| A puszpángfa | 55 |
| Erdőművelés | |
| Fásítási módok | 56 |
| Fásítás a fa egyes részeivel. (Dugványozás, bomlítás vagy bujtás, gyökérsarjakkal és gyökérdarabokkal való fásítás) | 56 |
| A magvetés | 59 |
| A vetőmag | 59 |
| A magvak érése és szedése | 60 |
| A magvak eltartása | 62 |
| A magvak jósága | 64 |
| A vetés (Teljes-, részleges-, pásztás-, soros- (mezőgazdasági műveléssel), nyerges-, bakhátas-, bogárhátas-, foltos-, domb- és lyukvetés) | 67 |
| A csemeteültetés | 69 |
| A csemete nevelése | 69 |
| A csemetekert | 69 |
| Csemetekerti talajművelés | 71 |
| Csemetekerti dugványozás | 73 |
| Csemetekerti magvetés | 73 |
| A csemeték átiskolázása | 75 |
| A csemetekert védelme | 76 |
| A csemeték gondozása | 78 |
| A csemeték kiszedése és szállitása | 78 |
| A csemet kiültetése | 80 |
| Általános szabályok | 80 |
| Az ültetés kivitele | 82 |
| Ültetési módok (Gödrös, lyukba vagy hasítékba, dombos, cserepes, kosaras, süllyesztett, zsombékos ültetés) | 84 |
| A fásítások gondozása és védelme | 87 |
| Különleges talajok fásítása | 88 |
| Vadvizes területek fásítása | 88 |
| Homokterületek fásítása | 88 |
| Szikes területek fásítása | 90 |
| Kopár területek fásítása | 91 |
| Vízmosásos, földomlásos és kőgörgeteges területek fásítása | 92 |
| Különleges rendeltetésű (gazdasági) fásítások | 94 |
| Fa- vagy cserjecsoportok | 94 |
| Fapászták, fa- vagy cserjesorok | 95 |
| Legelőfásítás | 96 |
| Az erdő fogalma, keletkezése és felújítása | 97 |
| Erdőápolás és erdőnevelés | 98 |
| Talajápolás | 98 |
| Állománynevelés | 99 |
| Hézagpótlás | 99 |
| Gyomlálás és védelem | 99 |
| Tisztítás | 100 |
| Gyérítés (erdőlés) | 101 |
| Riktítás (vigályítás) | 102 |
| Nyesés | 102 |
| Erdő- és állományalakok | 103 |
| Ősi szálalógazdálkodás | 103 |
| Mai erdőalakok | 104 |
| A szálerdő (Tarvágásos, fokozatos felújításos, szálaló) | 104 |
| A szálerdő különleges változatai. (váltógazdálkodásos legelőerdő, fás és ligetes legelő) | 107 |
| A sarjerdő (közönséges, cseres vagy cserkéregtermelő, fonófűzvessző-termelő, botoló, fejesfa, nyeső | 108 |
| A középerdő | 111 |
| Erdőalakok magassági fekvés szerint, (Berki, lapályi, homoki, dombvidéki, elő- közép- és magashegységi) | 112 |
| Állományalakzatok fafaj szerint (elegyetlen, elegyes) | 113 |
| Fafaj változtatások | 114 |
| Állomány átalakítások | 114 |
| Erdővédelem | |
| Káros légköri tényezők (szélsőséges hőmérséklet, szélsőséges légáramlások, villámcsapások, nagymennyiségű csapadék) | 116 |
| Káros elváltozások a talajban (túlságos nedvesség, kötöttség, lazaság, a talajtakaró behordása, elhordása és az ásványi anyagok káros elváltozása) | 122 |
| Növényi károsítók | 123 |
| Erdei gyomok (fűneműek, cserjék, fák) | 123 |
| Élősködő virágos növények (fehér és sárga fagyöngy) | 123 |
| Élősködő virágtalan növények (gombák) | 124 |
| Fiatal fácskákon élő (szikronotógomba, a jegenye és lúcfenyő csemetepenész) | 124 |
| A gyökereken élő (gyökérrontó galóca, gyökérölő tapló, fekete héjszemölcs) | 124 |
| A fák törzsében élő (erdeifenyő, lúcfenyő, törzstapló, kénsárga tapló, áltapló gomba, tűzi vagy bükkfa tapló) | 125 |
| A fák kérgén élők (jegenyefenyő-, erdeifenyő-, vörösfenyőrák-, rákképző héjbibircs, piros héjbibircsgomba) | 125 |
| A fák levelein élők (tölgylisztharmat, jegenye-, lúc- erdeifenyő karcüszög) | 126 |
| A fák gyümölcsein élők (lúcfenyő toboznyitó, bábaszilva) | 127 |
| Állati károsítók | 127 |
| Emlős állatok | 127 |
| Házi emlősök | 127 |
| Károsak (kecske, ló, juh, szarvasmarha, sertés) | 127 |
| Hasznosak | 128 |
| Emlős vad | 128 |
| Vadászható emlősök | 128 |
| Károsak (szarvas, dámvad, őz, vaddisznó, mezei és üregi nyúl) | 128 |
| Hasznosak | 129 |
| Kisebb erdei emlősök | 129 |
| Károsak (mókus, pele, egér, pocokfélék) | 129 |
| Hasznosak (denevérek és cickányok) | 129 |
| Madarak | 130 |
| Házi szárnyasállatok (baromfiak) | 130 |
| Károsak (lúd, baromfiak) | 130 |
| Hasznosak | 130 |
| Erdei szárnyasállatok (madarak) | 130 |
| Károsak (siketfajd, nyírfajd, császármadár, szajkó) | 130 |
| Hasznosak (ölyvek, baglyok, vércsék, kakuk, cinkék, rigók, fakúszók, seregélyek, éneklők, harkályfélék, nyaktekercs, pintyfélék, kecskefejő, varjú és csóka) | 130 |
| Rovarok | 131 |
| A rovarok élete | 131 |
| Káros rovarok | 131 |
| Bogarak vagy fedelesszárnyúak | 135 |
| Lemezes csápúak (közönséges-, kurtafarú vagy vadgesztenye, tarka vagy kalló, sárga vagy júniusi cserebogár) | 136 |
| Díszbogarak (fekete vagy négypontos virág díszbogár, sávos díszbogár, karcsú zöld díszbogár) | 136 |
| Hólyaghúzó bogarak (közönséges kőrisbogár) | 138 |
| Ormányos bogarak | 138 |
| Rövid ormányosok (vöröslábú rövidormányos fenyőbogár, aranyosszőrű erdeifenyő ormányos, zöld vastag ormányos, zöld- v. aranyzöld-pikkelyű ormányos) | 139 |
| Hosszú ormányosok (fenyőbogár vagy nagy fenyőormányos, foltos fenyőbogarak, fűz- vagy égerrontó ormányos bogár, tölgymakk- és mogyorófúró ormányosok, gömbös kőrisormányos, hajtásfúró ormányosok) | 139 |
| Szúfélék | 140 |
| Kéregszúk (nagy fenyőháncsszú, kis fenyőháncsszú, nagy erdeifenyőszú, görbfogú jegenyefenyőszú, nagy vörösfenyőszú, óriási lúcfenyőháncsszú, betüző szú, hatfogú vagy rézmetszószú, lúcfenyőszú, kis kőrisháncsszú, barázdáltszárnyú vagy nagy kőrisháncsszú, nagy szilszíjácsszú, kis szilíjácsszú, tölgykéregszú, nagy nyírszíjácsszú) | 141 |
| Faszúk (vonalas-szú, varratos bükkfaszú, púpos- vagy tölgysudárszú, a lombfák szúi - hengeres törzsszúk) | 143 |
| Cincérek (romboló fenyőcincér, hosszúcsápú fenyőcincér, hőscincér, kis hőscincér, darázscinicérek, a nagy és kis nyárfacincér) | 144 |
| Levélbogarak (nyár-, fűz-, kék égerlevélbogár, szil olajos-levélbogár, tölgy földibolha) | 145 |
| Egyenesszárnyúak (lótetű vagy sáska) | 145 |
| Hártyásszárnyúak | 147 |
| A levéldarazsak (fenyőlevéldarázs, réti-levéldarázs, lúcfenyő-levéldarázs) | 147 |
| A fadarazsak (nagy és kis fadarázs) | 148 |
| Gubacsdarazsak | 148 |
| Lepkék vagy pikkelyesszárnyúak | 148 |
| Nagy lepkék | 148 |
| Rejtetten élők (üvegszárnyú lepkék, nagy, kis farontó lepkék) | 150 |
| Szabadon élők | 150 |
| Az erdeifenyő ellenségei. (erdeifenyő-szövőlepke, erdeifenyő-bagolypille, erdeifenyő-araszoló) | 150 |
| A lúcfenyő ellenségei (apácalepke) | 152 |
| A tölgy ellenségei (kétalakú-gyapjaspille, gyűrűspille, búcsúslepke, sárgafarúpille) | 153 |
| A bükk ellenségei (bükk-gyapjaspille) | 155 |
| Apró lepkék (levélsodró lepkék, tűz- és molypillék) | 155 |
| Kétszárnyúak (gubacslegyek) | 156 |
| Szipókások | 156 |
| Levéltetvek (nagy lúcfenyő- kis lúcfenyő gubacstestű, gyapjas jegenyefenyő-hajtástetű, lombfa-gubacstetűk) | 156 |
| Pajzstetvek (lúcfenyő-, tölgy-, gyapjas bükk és akácpajzstetű) | 157 |
| Hasznos rovarok | 158 |
| Rovarrablók (cicindellák, futóbogarak, bábrablók, tarkabogarak, katicabogarak, ásódarazsak, és hangyák) | 159 |
| Élősködők (fürkészek, légyfélék) | 159 |
| Gubacsdarazsak (szúrós gubacsdarázs) | 159 |
| Emberi károsítások | 159 |
| A tulajdonos károsításai (erdőgazdasági üzemtervek, erdőrendészeti áthágások, helytelen erdőművelés, védelem és használatból eredő károsítások) | 160 |
| Idegenek károsításai (erdei kihágások, (lopások, kártételek, veszélyes és tiltott cselekmények, illetve mulasztások) | 163 |
| Erdei tüzek (talajtűz, vagy földégés, talajtakaró- vagy futótűz, törzstűz, korona- vagy tetőtűz) | 164 |
| Erdőhasználat | |
| Fahasználatok | 167 |
| A fának tulajdonságai | 167 |
| Termelés | 170 |
| A favágás ideje | 170 |
| A favágás eszközei | 171 |
| A favágás módjai | 171 |
| A favágás általános szabályai | 173 |
| A kivágott fa felkészítése | 174 |
| Erdei választékok (szerfa, tüzifa) | 175 |
| A felkészített faanyagok összegyüjtése (közelítés) | 176 |
| Az összegyüjtött faanyagok összerakása | 178 |
| A kitermelt fa számbavétele | 179 |
| A vágás kitakarítása | 181 |
| Szállítás | 181 |
| Szárazföldi szállítás | 182 |
| Ideiglenes szállító berendezések | 182 |
| Vontatóutak | 182 |
| Csúsztatók | 185 |
| Úsztatóvályuk vagy csatornák | 185 |
| Kötéleregetők | 187 |
| Gördülőpályák | 187 |
| Hordozható vasutak | 187 |
| Állandó szállító berendezések | 189 |
| Állandó utak | 189 |
| Erdei vasutak | 190 |
| Siklók vagy felvonók | 191 |
| Sodronykötél-pályák | 191 |
| Vizi-szállitás | 192 |
| Ideiglenes szállító berendezések (úsztató csatornák) | 192 |
| Állandó szállító berendezések (patakok, folyók, tavak) | 192 |
| A medrek szállításra való berendezése | 194 |
| Mederszabályozás (párhuzamos (partvédő) mű, sarkantyú, fenékgát, bukógát) | 194 |
| Víztárolás | 195 |
| A vízgyűjtő gátakról általában | 195 |
| A földgát | 197 |
| A föld- és kőgát | 198 |
| A kőgát | 198 |
| A beton- és kőgát | 198 |
| A beton- és vasbetongát | 198 |
| A fa- és kőgát | 198 |
| Vegyes tömörgát | 199 |
| A kőpilléres fagát | 199 |
| A fagát | 200 |
| Zúgók vagy áteresztők | 200 |
| Árapasztók | 201 |
| A gát védelme | 201 |
| Duzzasztók | 202 |
| A szállításhoz szükséges művek | 202 |
| Vízrebocsátás | 202 |
| Terelés | 203 |
| Gerebezés | 204 |
| Kipartolás | 205 |
| Raktározás | 205 |
| Az úsztatás | 206 |
| A tutajozás | 207 |
| A hajózás | 210 |
| Különleges előkészítések | 211 |
| Erőművi (mechanikai) feldolgozás | 211 |
| Faragott áru | 211 |
| Hasított áru | 213 |
| Fűrészáru (fűrészek) | 214 |
| A fa tartósságának a fokozása | 216 |
| Vegyi (kémiai) feldolgozás) | 218 |
| Szénégetés (rakásokban, vermekben, kemencékben) | 218 |
| Faecetgyártás, kátrány- és szurokfőzés) | 221 |
| Koromégetés | 222 |
| Hamuégetés és hamuzsírfőzés | 222 |
| Értékesítés | 222 |
| Alak szerinti eladások | 223 |
| Tőáru eladás | 223 |
| Féltőáru eladás | 224 |
| Készáru eladás | 224 |
| Eladásimódok | 224 |
| Eladás alku utján | 224 |
| Az árverés | 225 |
| Az árlejtés | 225 |
| Eladás szabadkézből | 225 |
| Eladás szabott áron | 226 |
| Felhasználás | 226 |
| A szerfa | 226 |
| Gazdasági fa | 226 |
| Erdőgazdasági fa (erdők művelésénél, kihasználásánál, vadászatánál és erdei épitkezéseknél használt fák) | 226 |
| Mezőgazdasági faj (kerítés, karó és egyéb fák) | 227 |
| Háztartási fa (seprűk, ágasok, lomb, fenyő, díszgallyak, karácsony- és májusfák) | 228 |
| Építési fa (középítési, föld-, víz- híd-, hajó-, gépépítési és szerszámfák) | 228 |
| Ipari fa (asztalosok, kádár, kerék- és szekérgyártó, fafaragó, esztergályos, hangszerek, zsindely, szitakáva és egyéb lemez, fafonás, szövés, faszeg és szálka, gyaluforgács, fagyapot, nyers farost, tiszta farost (cellulóze), köszörült, illetve őröltfa fűrészpor és faliszt fája) | 230 |
| A tüzifa (fa, faszén) | 233 |
| Mellékhasználatok | 234 |
| Növényi mellékhasználatok | 234 |
| A fa melléktermékei (fakéreg, cserkéreg, termelés, falomb, virág, termés, gyanta, terpentin, és gubacs) | 234 |
| Egyéb növényi melléktermékek (legeltetés, fűszedés, gyümölcsök, gyógynövények, virágok, gazdasági növények, gombák, mezőgazdasági közteshasználat) | 238 |
| Ásványi mellékhasználatok (kövek, mészégetés, kőzetek, kavics, homok, agyag, televény, tőzeg vagy turfa) | 240 |
| Állati mellékhasználatok (vadászat, halászat és rákászat) | 242 |
| A mellékhasználatok értékesítése | 243 |
| Forrásmunkák | 246 |
| A szöveg közé illesztett 32 fénykép és 26 tábla, rajz | |
Folytatás Microsoft-tal