Fülszöveg
Nincs szebb és nehezebb szerkesztői feladat, mint egy ifjú költő első kötetét útjára bocsátani. Megtalálni az egyensúlyt a határozott szemléletű ítész - a kegyetlen-verskihagyó, újraírató, félmosollyal olvasó - attitűdje és a "majd rájön, ahogy tanul, most hagyni megjelenni" szemlélet szélsőségei között.
Közös munkánk során több tucat vers került ki a kéziratból, majd minden vers változott, amelyik a kötet része lett, és sok olyan maradt benne, melyet nyilvánvalóan csak egy nagyon fiatal ember írhatott. Az Üst olvasóinak így megadatik az élmény, hogy "találkozzon egy fiatalemberrel", aki egyrészt Erdődy Kristóf, másrészt húszéves önmaga.
A világ szépségének és ellentmondásosságának megtapasztalása és verssé gyűrése két évtizednyi tapasztalattal nem szült teljesen egységes színvonalú versgyűjteményt, de tele van friss illatokkal, határozott ízekkel és szép képekkel: "Az ég kékje / és a tenger kékje / közti különbség / azonos a / könnyek / és / a csók / fehére / közti különbségel."...
Tovább
Fülszöveg
Nincs szebb és nehezebb szerkesztői feladat, mint egy ifjú költő első kötetét útjára bocsátani. Megtalálni az egyensúlyt a határozott szemléletű ítész - a kegyetlen-verskihagyó, újraírató, félmosollyal olvasó - attitűdje és a "majd rájön, ahogy tanul, most hagyni megjelenni" szemlélet szélsőségei között.
Közös munkánk során több tucat vers került ki a kéziratból, majd minden vers változott, amelyik a kötet része lett, és sok olyan maradt benne, melyet nyilvánvalóan csak egy nagyon fiatal ember írhatott. Az Üst olvasóinak így megadatik az élmény, hogy "találkozzon egy fiatalemberrel", aki egyrészt Erdődy Kristóf, másrészt húszéves önmaga.
A világ szépségének és ellentmondásosságának megtapasztalása és verssé gyűrése két évtizednyi tapasztalattal nem szült teljesen egységes színvonalú versgyűjteményt, de tele van friss illatokkal, határozott ízekkel és szép képekkel: "Az ég kékje / és a tenger kékje / közti különbség / azonos a / könnyek / és / a csók / fehére / közti különbségel."
"Tipikus" első kötetnek is tűnhetne az Üst, áthallásokkal a romantikus költészetből éppúgy, mint Kosztolányi, Ady Endre vagy József Attila verseiből, sőt mintha Pilinszky szikár sorai is beékelődnének a verstestekbe. De mégis önálló hang ez, egyedi formavilágban, melyben gyakran az élőbeszéd ritmusára járnak a sorok, és szerzőjük csupán a "mindenséget vágyik versbe venni". Szerelmet, nőt, istent, hazát és halált. Egy életerővel, tudatossággal és (mind a költészetre, mind az életre) reflexiókkal teli váteszjelölt szövegeit olvashatjuk az Üst című Erdődy-kötetben.
Álljon itt ugyanaz a mondat zárásképpen, amit Ábrányi Emil írt Ady Endre első verseskötetének (Versek) előszavában, 1899-ben: "Ön nem az ügyes verselők, hanem a poéták számát szaporítja ezzel a kötetével".
Péczely Dóra
Vissza