A Szent Sátán

Fülszöveg

- Negyedszázadnál hosszabb ideje foglalkoztat és izgat a történelem, elsősorban Európa születésének és kibontakozásának története - mondja ,,A Szent Sátán"-ról a könyv írója, Erdődy János. - Nemcsak olvasmányaim, de munkáim legnagyobb része is (mintegy harminc eddig megjelent kötetemből legalább húsz) történelmi tárgyú: regény, tanulmány, vagy átmenet a két műfaj között. Nem lévén persze hivatásos történész, csak a tudós kutatók eredményeinek szépirodalmi eszközökkel feldolgozója: ez a könyv is, mint valamennyi munkám, a nagyközönséghez szól, nem a szakembereknek készült. Szórakoztatva szeretnék érdeklődést kelteni valamennyiünk közös múltja, a történelem iránt, és amennyire képes vagyok, kielégíteni ezt az érdeklődést. Ezért írok szívesen az európai történelem mozgalmas, nyugtalan és kevéssé ismert csomópontjairól. így lett egyik kedvelt korszakom a kora középkor homályos és kusza ideje: komor és véres, fekete-vörös színei, nagy válságai és a nyersen elszánt, ravaszul bölcs és a jámborságot habozás nélkül sötét bűnökkel párosító vad történelmi figurák rendkívül érdekelnek. Már első történelmi regényem, „A nőstényfarkas" is ebben a korban játszódott, és azóta számos munkámban igyekeztem megeleveníteni ezt a félelmes és drámai eseményekkel telt korszakot. Ez a könyv, amelyet most tart kezében az olvasó, az életre-halálra vívott hatalmi harcok első nagy ütközetéről szól, amelyet az akkor ismert világ fölötti uralomért vívott a római egyház és a nyugati Birodalom, a pápa és a német király-császár. A könyv fő alakja VII. Gergely pápa, akit jellemének furcsa kettősségéről „Szent Sátán"-nak neveztek el kortársai; ellenfele pedig IV. Henrik német király. A könyv lapjain megjelenített időben, a XI. század közepén, ők ketten személyesítették meg az egymással szemben álló, kibékíthetetlen hatalmi törekvéseket. Harcuk és mindkettejük bukása lett így könyvem témája. S ha valaki megkérdezné: miért érdekelje a XX. század végének olvasóját ez a majdnem ezer éve zajlott küzdelem? - munkásságom mottójával, az általam már többször idézett olasz verssorral válaszolok: „Siamo tutti nella storia". Vagyis: „Mind benne élünk a történelemben!" Amint a gyermekkor eseményei és megrázkódtatásai bizonyos mértékig meghatározzák a majdani felnőtt jellemét, de részben még sorsát is, úgy az emberiség jelenében is alakító szerepe van a közös múltnak. A mai napot igazán csak akkor ismerhetjük meg, ha emlékszünk a tegnapra. Vissza