Előszó
A tankönyv átdolgozása során a legfontosabb feladatnak azt tekintettük, hogy az orvostanhallgatókat és a biológiát egyetemi szakként választó hallgatókat megismertessük egyrészt a kémia tudományának alapjaival, az általános kémiával másrészt a fémes és nemfémes elemek biológiai szerepével a bioszervetlen kémiában vagy szervetlen biokémiában. A válogatásnál ezúttal is két elvet tartottunk kiemelendőnek: (1) építsünk a középiskolában megszerzett kémiai alapokra és (2) megfeleljünk az élettudományok elvárásainak. Ezért számos helyen csak utalunk az adott terület már ismert alapjaira, viszont bővebben magyarázzuk a lehetséges kapcsolatokat a biokémiával, a biológiával, az élettannal és így tovább.
A válogatott fejezetek átfogják az általános kémia legfontosabb területeit, de a tárgyalásmód leíró jellege (a matematikai módszerek alkalmazásától eltekintettünk) számos fogalom vagy összefüggés bemutatását nem tette lehetővé. Az első rész az atomok és a molekulák felépítését tekinti át, továbbá a halmazok jellemző tulajdonságait mutatja be. A második részben a kémiai egyensúlyok alkalmazásait mutatjuk be, ezt követi a kémia egy-egy alapvető területének (kémiai termodinamika, reakciókinetika és elektrokémia) ismertetése. Az anyagot úgy rendszereztük, hogy az alapfogalmak felhasználásával a kémiai törvényszerűségek alkalmazására kerüljön a hangsúly. Ezért a könyv számos kidolgozott példát is tartalmaz. Javasoljuk, hogy a példákat előbb próbálják megoldani és csak ezután ellenőrizzék az eredményt. Az apróbetűs részek az ismeretek pontosítását és elmélyítését szolgálják.
A bioszervetlen kémia a fémes és nemfémes elemek lehetséges szerepét tárgyalja. A „klasszikus" szervetlen kémia az elemek és vegyületeik (szénvegyületek kivételével) fizikai és kémiai sajátságaival, szerkezetével, reakcióival stb. foglalkozik, kapcsolata az élettudományokkal csak esetleges. Az utóbbi két-három évtized jelentős ismeretanyagot szolgáltatott a fémek és a biológiai rendszerek tulajdonságairól. Ennek tulajdonítható, hogy a két tudományterület: a szervetlen kémia (ezen belül is a komplex vegyületek kémiája) és a biokémia kapcsolata, ill. kölcsönhatása kifejezetté vált, új interdiszciplináris tudományág született.
A bioszervetlen kémia határait nem könnyű kijelölni, a fizikai kémiától a klinikai kémiáig, ill. a klinikai orvostudományokig terjed. Ezen terebélyesedő tárgy iránti érdeklődés számos forrásból ered: (a) a mikroanalitikai módszerek érzékenységének ugrásszerű növekedése, (2) fizikai-kémiai vizsgálati módszerek térhódítása pl. spektroszkópia, magmágneses rezonancia (NMR), elektronspin-rezonancia (ESR), (3) az ionok és a biológiai molekulák komplexeinek tanulmányozása, (4) környezetvédelem, (5) fémion-komplex gyógyszerek, (6) a nyomelemek jelentőségének felismerése a növényi és az állati szervezetekben.
A bioszervetlen kémia egyúttal új szerű megközelítési módot, speciális szemléletet is jelent. Ez utóbbi pl. abban tükröződik, hogy a fémion fizikai-kémiai tulajdonságai megváltoznak a biológiai molekulákkal való kölcsönhatás során, ill. a fémion módosítja a biomolekula funkcióit. Ez a szemlélet jól kiegészítheti a biokémiai és a biológiai ismereteket elsősorban azokon a területeken, ahol már molekuláris szintű ismeretekkel rendelkezünk (pl. hemoglobin-Fe komplex).
A tankönyv első kiadásának lektorai Prof. Dr. Antoni Ferenc (Semmelweis Egyetem Orvosi Vegytani, Molekuláris Biológiai és Pathobiokémiai Intézet) és Prof. Dr. Penke Botond (SZTE Orvosi Vegytani Intézet) voltak. Értékes szakmai véleményeket kaptunk a Semmelweis Egyetem Orvosi Biokémiai Intézet oktatóitól (Dr. Bauer Páltól, Dr. Katona Györgytől, Dr. Krajcsi Pétertől, Dr. Szikla Károlytól) és Prof Dr. Tóth Gyulától (PTE Orvosi Kémiai Intézet). Az átdolgozott kiadáshoz nagyon sok kollégától kaptunk ötleteket és külön köszönjük Prof. Dr. Tóth Gyula értékes kritikai észrevételeit és hasznos tanácsait a fotokémiai rész összeállításában. A tankönyv 4. kiadásában megújult a bioszervetlen kémiai rész és számos javítást, új példákat is illesztettünk az általános kémia fejezeteibe. Az 5. kiadásban csak a kisebb hibákat javítottuk, újabb részleteket mutatunk be a bioszervetlen kémia néhány fejezetében, de lényeges átdolgozás nem történt.
Vissza