1.062.107

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis III.

Emlékkönyv az esztergomi bazilika felszentelésének 150. évfordulója alkalmából

Szerző
Budapest
Kiadó: Szent István Társulat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 186 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 963-361-829-0
Megjegyzés: Színes fotókkal, illusztrációkkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ünnepet ül a magyar kereszténység, hiszen egyházunk főtemplomának felszentelésére emlékezünk. 150 éve annak, hogy 1856. augusztus 31-én Scitovszky János hercegprímás felszentelte az esztergomi... Tovább

Előszó

Ünnepet ül a magyar kereszténység, hiszen egyházunk főtemplomának felszentelésére emlékezünk. 150 éve annak, hogy 1856. augusztus 31-én Scitovszky János hercegprímás felszentelte az esztergomi Várhegyen épült „mater, caput et magistra omnium ecclesiarum Hungariae" bazilikát.
Esztergom ősi, Szent István által 1010 körül épített Szent Adalbert temploma ugyanis sok viszontagságon ment keresztül. Amikor leégett, Jób érsek (1185-1204) építette újjá III. Béla idejében, amelynek szépségét a Porta Speciosa festménye illusztrálja. Ez a templom később újra megrongálódott, és Szécsi Dénes (1440-65) érsek állította helyre Hunyadi János és az ország előkelőinek jelentős anyagi hozzájárulásával. A török idők alatt a templom Bakócz-kápolnája örvendett megbecsülésnek, mert azt dzsámiként használták. A zord idők és Esztergom 1683-as visszafoglalása után a bazilika romos állapotba került, és Barkóczy Ferenc (1761-65) már egészen más székesegyházat kezdett építeni, amelyet azonban befejezni nem tudott.
A 19. században Rudnay Sándor (1819-31) érseknek jutott az a kitüntető és nehéz feladat, hogy egészen új alapokon kezdje felépíteni az „Isten házát és a mennyország kapuját" (Ter 28,17., Zsolt 83,2-3). A bazilikát továbbépítette Kopácsy József (1839-47), és ezután Scitovszky Jánosra (1849-66) várt a felszentelés. Bár a bazilika Simor János (1867-91) idejében lett teljesen kész kívülről és belülről, mégis a szentelés ténye kiemelkedő helyet foglal el a templom történetében, amelyet a szentelő főpap ezúttal a Boldogságos Szűz Mária oltalma alá is helyezett. Vissza

Tartalom

ERDŐ Péter: Ajánlás 7
ERDŐ Péter: Az esztergomi bazilika sajátos helyzete, rangja és elnevezése 9
HORVÁTH Alice: Az esztergomi bazilika helye a 19. századi európai építészetben 21
PATTANTYÚS-ÁBRAHÁM Ádám: Műszaki újdonságok és érdekességek az esztergomi bazilika építkezésénél 37
BEKE Margit: Az esztergomi bazilika 19. századi négy építtető prímása 51
CSÉFALVAY Pál: Az esztergomi bazilika felszentelési szertartásának előkészületei és az ünnep 75
PROKOPP Mária: Magyarország főtemplomának ikonográfiái programjai a reformkor, az önkényuralom és a millennium idején 93
FÜLÖP Éva: Adatok az esztergomi főszékesegyház építésének anyagi vonzatához 113
CZÉKLI Béla: Az esztergomi bazilika építkezésének sajtóvisszhangja 129
HEGEDŰS András: A Prímási Levéltárban őrzött Bazilika Építési Hivatal levéltári anyaga 167
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem