Előszó
Az erdőben élőlények milliói élnek együtt kölcsönös egymásrahatásban. A benne élő növények, állatok szoros kapcsolatban vannak a szerves és szervetlen anyagokból alakult talajjal és a környező éghajlattal. így az erdő egészében véve bonyolult élő szervezet, amelyben egyik élőlény életműködése szoros összefüggésben van a másikkal. Egyik tényező hatással van a másik kialakulására.
Ahhoz, hogy az erdő életközösségébe bepillantást nyerjünk, ahhoz, hogy alakulását megtanuljuk tudatosan befolyásolni, meg kell ismerkednünk annak tagjaival, még pedig elsősorban a fás növények életével, továbbá azzal a környezettel, amelyben az életközösség kialakul.
A növények testének fő építő anyagai a szén, oxigén, hidrogén, nitrogén, foszfor, vas, magnézium, mész, kálium és kén. A növény életének fenntartásához a felsorolt anyagoknak felvehető állapotban kell lenniük.
A szükséges táplálóanyagokat a növény részben a levegőből, részben a talajból szerzi be. A levegőből veszi fel gázállapotbán a szenet és az oxigént. Minden egyéb táplálóanyaghoz a talajból jut, a víz közvetítésével. A növény táplálkozásához tehát feltétlenül szükséges a víz. Ezek mellett az életfolyamatok elvégzéséhez fényre és melegre is szükség van. A növényi élet kialakulását tehát a megfelelő táplálóanyagok, a víz, a hő, a levegő és a fény egyidejű jelenléte hozza létre.
Mivel a növény az életéhez szükséges anyagokhoz részben a levegőből, részben a talajból jut, a legszorosabb kapcsolatban van az éghajlattal és a talajjal.
A növény azonban egész életét egy meghatározott helyen éli át. Élete és fejlődése annak a meghatározott helynek az éghajlatától és talajától függ. Azt a meghatározott helyet, amely a növény életéhez szükséges feltételeket szolgáltatja termőhelynek nevezzük.
De nemcsak a termőhely van döntő hatással a növényzet kialakulására, hanem a megtelepedett növényzet is visszahat a termőhelyre. Ez még szorosabbá teszi azt a kapcsolatot, mely a növény és környezete között fennáll.
Vissza 
Folytatás Microsoft-tal