Erdészeti politika

Tartalom

I. AZ ERDÉSZETI POLITIKA ELMÉLETÉNEK HELYE ÉS SZEREPE
A TUDOMÁNYOK RENDSZERÉBEN, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL
A GAZDASÁGTUDOMÁNYOKRA 13
Politika, tervgazdálkodás, gazdaságpolitika 15
A politikai gazdaságtan, a gazdaságpolitika elmélete, a tervezés tudománya 17
Az ágazati gazdaságtan, az ágazati politika elmélete, az ágazati tervezés tudománya 19
Az erdészeti politika elméletének tárgya és jelentősége 23
II. AZ ERDŐK ALAPFUNKCIÓI 25
A termelési funkció 27
A fatermelés 27
A fatermelés és fogyasztás szerepe, jelentősége a gazdasági fejlődés folyamatában 27
Az iparifa-fogyasztás színvonalát befolyásoló legfontosabb tényezők 30
A vadgazdálkodás 37
A legeltetés 39
A környezetvédelmi funkció. A környezetvédelem világméretű problémái és megoldásuk
fő irányai 40
A környezetvédelem problémái a tőkés államokban 40
A környezetvédelem a szocialista országokban 42
Nemzetközi együttműködés a környezetvédelem területén 44
A környezetvédelem első magas szintű nemzetközi szabályozása az Európai Biztonsági
és Együttműködési Értekezlet Záróokmányában 45
A magyar környezetvédelmi törvény és az erdészet 46
Az erdők környezetvédelmi funkciója 46
Az erdők szociális-üdülési funkciója 54
A funkciók szükséges összhangja és értékelése 58
A funkciók várható arányai 59
A funkciók hatásainak értékelése és a szükséges pénzügyi források biztosításának módszertani kérdései 62
Értékelési módszerek 67
III. AZ ERDŐK TERÜLETI KITERJEDÉSE, FŐBB JELLEMZŐI 77
A világ főbb térségeinek erdői 77
Az európai erdők helyzete 81
IV AZ ERDŐK ÉS A TÁRSADALOM KAPCSOLATÁNAK. FEJLŐDÉSE 84
A történelmi-gazdasági háttér és az erdőgazdálkodás fejlődése a XIX. század végéig 84
A világgazdaság fejlődése és várható alakulása a XX. században 88
Gazdasági fejlődés a hetvenes évek közepéig. A tőkés gazdasági válság kitörése 90
Prognózisok az 1975-2000 közötti időszakra 92
V. AZ EURÓPAI ERDÉSZETI POLITIKA FEJLŐDÉSE A XX. SZÁZADBAN 95
Az erdészeti politika statikus jellege a század első felében 95
A dinamikus erdészeti politika gondolata és megvalósulása a második világháború után 96
Világméretű erdészeti politikai törekvések a XX. században 109
A fagazdaság fejlődésének fő vonásai 117
VI. A MAGYAR GAZDASÁG TÖRTÉNELMI FEJLŐDÉSÉNEK ÁTTEKINTÉSE 128
Gazdasági fejlődésünk a felszabadulás után 133
A magyar népgazdaság távlati fejlesztésének főbb vonásai 138
Módszertani kérdések 138
A népgazdaság fejlődésének üteme 142
A hazai nyersanyagforrások hasznosításának politikája 152
Az ágazati struktúrapolitika 154
VII. A MAGYAR ERDÉSZET MÚLTJA, TÖREKVÉSEI, EREDMÉNYEI 160
VIII. ERDÉSZETI POLITIKA A FELSZABADULÁS UTÁN 172
Az elmúlt negyedszázad eredményei 177
IX. AZ ERDŐK ALAPFUNKCIÓI IRÁNTI TÁVLATI IGÉNYEK 183
Prognóziskészítés 184
Magyarország összes iparifa-fogyasztása 192
Fűrészáru-fogyasztás 195
Papír- és kartonfogyasztás 196
Lemezek fogyasztása 197
Egyéb iparifa-fogyasztás 198
Az összes fafogyasztás 199
A környezetvédelem igényei 199
Szociális-üdülési igények 201
X. A FÖLDHASZNOSÍTÁS SZERKEZETÉNEK VÁRHATÓ VÁLTOZÁSA 203
XI. AZ ERDŐÁLLOMÁNY FEJLESZESZTÉSÉNEK FŐBB IRÁNYAI. AZ ERDŐK
FA FAJ-ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA 208
A bővített újratermelés feltételeinek biztosítása 213
XII. A TERMELŐERŐK FEJLŐDÉSÉNEK ÚTJA: AZ IPAROSODÁS
ÉS AZ INTEGRÁCIÓ 217
Az erdőgazdálkodás korszerűsítésének irányai 217
A feldolgozó ipar fejlesztése 224
A fűrészipari rekonstrukció 225
A lemezipar fejlesztése 231
A bútoripar korszerűsítése 234
A cellulóz- és a papíripar fejlesztése 236
Egyéb feldolgozó és fogyasztó ágazatok fejlesztése 245
Az erdőgazdaság integrációja 247
A vadgazdálkodás fejlesztése 251
XIII. AZ ERDŐK KÖRNYEZETVÉDELMI SZEREPÉNEK NÖVELÉSE 256
XIV. A SZOCIÁLIS-ÜDÜLÉSI IGÉNYEK KIELÉGÍTÉSE 260
XV. AZ ERDÉSZETI POLITIKA MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI 264
Az erdészeti jogszabályalkotás 264
Tervezési, gazdaságirányítási rendszer 268
A magyar tervezési és gazdaságirányítási rendszer általános jellemzői 268
Az erdészeti tervezési és irányítási rendszer sajátosságai 272
A korszerű szervezettel szemben támasztott követelmények 276
Az ágazat irányító szervezete 276
A vállalati szervezet 277
Az erdészetek nagysága 279
A korszerű technika és a szervezet kapcsolata 280
A vállalati központ szervezete 281
Munkamegosztás a vállalati központ és az erdészetek, valamint az ipari üzemek között 283
XVI. AZ ERDÉSZETI SZAKOKTATÁS ÉS KUTATÁS FEJLESZTÉSE 284
Szakoktatás 284
Az erdészeti és a faipari kutatás feladatai 287
IRODALOM 289

Témakörök