Előszó
Népgazdaságunk egyetlen ágában sem annyira elmaradott a gépesítés, mint erdőgazdaságunkban. Ennek okát főleg a felszabadulás előtti idők viszonyaiban kereshetjük.
A kapitalista erdőgazdálkodásnak...
Tovább
Előszó
Népgazdaságunk egyetlen ágában sem annyira elmaradott a gépesítés, mint erdőgazdaságunkban. Ennek okát főleg a felszabadulás előtti idők viszonyaiban kereshetjük.
A kapitalista erdőgazdálkodásnak az volt a célja,, hogy az erdőből is - mint mindenből - minél nagyobb hasznot húzzon. Mivel az erdőgazdasági munkák elvégzésénél rendelkezésükre állt a legolcsóbb munkaerő, a mezőgazdasági munkanélküliek tömege, azért a gépet csak ott és olyan mértékben alkalmazták, mint amilyen mértékben a föld akkori urai számára a nagyobb hasznot biztosította.
A szocialista termelési rendben az erdőgazdaság gépesítése egészen más szempontok szerint megy végbe. A gépek munkábaállítását nem az egyéni haszon önző szempontjai döntik el, hanem a nép érdekeinek legmesszebbmenő szemelőtt tartása. A gépesítés lehetővé teszi a többtermelésen és az általános életszínvonal emelésén kívül a korszerű munkamódszerek alkalmazását és ennek révén az eddigi fárasztó munkamódok kiküszöbölését.
A szocializmus építése megköveteli az erdőgazdaság gépesítését azért is, mert a mindjobban fejlődő iparunknak szüksége van azokra a mezőgazdasági munkaerőtartalékokra, amelyekre erdőgazdaságunk eddig támaszkodni tudott.
A gépek beszerzésével és munkábaállításával azonban erdőgazdaságunk gépesítése még nincs megoldva. A gép teljesítménye nemcsak szerkezeti adottságától, hanem annak helyes kezelésétől is függ. A gép helyes üzemeltetéséhez szakképzett, a géppel együttérző, a nép vagyonát megbecsülni tudó gépkezelőre van szükség.
A gépkezelőket munkájukban ellenőrizni, irányítani, segíteni kell, ez az erdész feladata. Megfelelni ennek a feladatnak csak úgy lehet, ha az iskola padjaiból kikerülő erdész ismeri és szereti a gépet és öntudatosan harcol a gépesítés sikeréért.
Vissza