1.062.338

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Erdészeti építéstan II.

Út-, vasút- és hídépítéstan

Szerző
Selmeczbánya
Kiadó: Országos Erdészeti Egyesület
Kiadás helye: Selmeczbánya
Kiadás éve:
Kötés típusa: Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám: 971 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Írta: Sobó Jenő magyar kir. bányatanácsos, M. K. Bányászati és Erdészeti Akadémiai rendes tanár. Az Országos Erdészeti Egyesület által 50 arany pályadíjjal jutalmazott munka. Szöveg közé nyomott 1083 ábrával. Nyomtatta Joerges Ágost özv. és fia könyvnyomója Selmeczbányán.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Az erdőgazdaság s a vele rokon közgazdasági ágak, nevezetesen a mezőgazdaság, a bányászat és kohászat stb. története, a mely az utolsó évtizedekben lejátszódott, a közlekedési eszközök áldásos... Tovább

Előszó

Az erdőgazdaság s a vele rokon közgazdasági ágak, nevezetesen a mezőgazdaság, a bányászat és kohászat stb. története, a mely az utolsó évtizedekben lejátszódott, a közlekedési eszközök áldásos befolyását a nevezett közgazdasági ágak gazdasági és technikai fejlődésére már eléggé bebizonyította. A forgalom s az anyag- és árúszállítás rendszeres folytonossága, gyorsasága és megbízhatósága, kapcsolatban annak szabályosságával és tömegével, előidézte a forgalom olcsóságát is, a mely minden forgalomnak végső czélja.
A kereskedelemnek és iparnak, éppen úgy, mint a mezőgazdaságnak, hogy fejlődhessék, jó közlekedési eszközökre van szüksége, mert csak ezek képesek az egymástól földrajzilag távol fekvő vidékeket egymáshoz és a nyersanyagokat a fogyasztó helyekhez közelebb hozni s kiegyenlítve ezáltal az egységárak különbségeit, új termeléságakat és vállalatokat létrehozni, új értékeket teremteni s a tevékenység fokozása által az anyagok és a munka becsét emelni.
A termelés és fogyasztás, a kereslet és kinálat manapság egyes közgazdasági ágaknál oly ellentéteket és aránytalanságokat mutat, hogy egyes gazdasági és ipari termények ára már a termelhetőség határai alá esett. Az ilyen közgazdasági ágak jövendő boldogulásukat csak úgy biztosíthatják, ha a termelés önköltségeit csökkentik.
A termelés költségeit első sorban a nyersanyagok, azután pedig a kész termények szállitási költségei növelik jelentékenyen, mert sok esetben azok értékének legnagyobb részét felemésztik. Különösen irányadó a szállítás eszközeinek jelentősége az erdőgazdaságra s a bányászatra és kohászatra, és alig van iparág, a melynél a szállítás költségei oly nagy szerepet játszanának, mint ezeknél. A tűzi-, épületi és szerszámfát, a cserkérget, a kő- és faszenet, a különféle érczeket stb. csak igen ritkán lehet ott értékesíteni, a hol teremnek, s azok birtokosa, ha a termelésre fordított költséget és fáradságot pénzre akarja felváltani, kénytelen terményeivel a fogyasztó helyeket felkeresni, a melyek legtöbbször jelentékeny távolságban vannak a termelő helytől. Vissza

Tartalom

Bevezetés1
Az út- és vasútépítéstan czélja és felosztása3
Útvonalak tervezése és az ezzel járó mérnöki előmunkálatok
Általános szempontok
Jellemzés5
A gazdasági utak és vasutak jellege5
A pálya fekvése6
A pálya iránya és hosszúsági szelvénye7
A pálya iránybeli viszonyai8
A pálya emelkedésbeli viszonyai90
Általános tervezés
Térképek megszerzése, tanulmányozása és kiegészítése11
A térképeknek rétegvonalakkal való felszerelése14
A pálya nyomának meghatározása36
Egészen vagy közel sík, gyengén hullámos és nyilt vidéken26
Többé-kevésbé dombos, de nyilt vidéken37
Széles, nyílt völgyekben38
Hegyes vidéken40
Útvonalak tervezése rétegvonalas térképen46
Előzetes hosszúsági szelvények szerkesztése50
Az általános tervezés méltatása és befejezése53
Részletes tervezés
Az útvonalak kitűzése55
Egyenes vonalak kitűzése56
A kanyarulatok kitűzése alárendeltebb utaknál59
A kanyarulat kezdő és végső pontjának meghatározása66
A kanyarulat tetőpontjának kitűzése68
A kanyarulat részletes kitűzése70
Igen kanyargó pályák kitűzése78
Kígyódzó pályák (szerpentinák) kitűzése79
A szelvényezés85
A vonal lejtmérése és a részletes szelvények elkészítése92
A részletes hosszúsági szelvény felvétele92
A keresztszelvények felvétele101
A földművek kiszámítása106
A földmű talpa által elfoglalt földterület kiszámítása107
A rézsűk területének kiszámítása110
A földművek keresztszelvény-területének kiszámítása111
A földművek köbtartalmának kiszámítása116
A földtömegek elosztása és kiegyenlítése118
A földművek építése
A földművek anyaga122
A talaj megvizsgálása123
A földművek rézsűi125
A földművek kitűzése és vázolása127
A töltések ülepedése135
A föld ásása vagy termelése136
A földásás137
A kőfejtés, kőtörés és kőhasítás141
A kőrepesztés vagy robbantás142
A föld szállítása151
A földhajítás151
A hordozó edényekkel való szállítás151
A talicskával való szállítás151
A kétkerekű kordéval való szállítás154
A négykerekű szekérrel való szállítás156
Az ideiglenes vasúton való szállítás156
A föld feltöltése159
A földműveknek víztől való mentesítése164
A szivárgó árkok165
Az alagcsövek166
Az oldalárkok167
A szegélyárkok168
A talpárkok169
A csurgók170
Az árkok biztosítása170
Az árkok esésének szabályozása172
Az áteresztők173
A földművek rézsűinek biztosítása180
A fűmaggal való bevetés180
A gyeptéglával való burkolás181
Az agyagtapasztás184
A rőzsefonás184
A beültetés185
A rőzsetőkével való burkolás186
A kővel való burkolás186
A támasztófalak189
Útépítéstan
Általános rész
Az erdei utaknak a közutakhoz való viszonya193
Az erdei utak osztályozása195
Az utak tekhnikai szempontjai
Az útpálya befolyása a vontatásra197
A kapaszkodók és lejtők befolyása a vontatásra200
Az utak hosszúsági szelvénye204
Az utak keresztszelvénye210
Az utak szélessége210
A keresztszelvény alakja (domborodás)215
Az oldalárkok218
Az erdőn keresztül vezető utak nyilt szelvénye218
Az utak alaprajzi alakja219
Az erdei utak erdészeti szempontjai
Az erdei úthálózatról általánosságban225
Az úthálózat viszonya az erdőgazdasági beosztáshoz226
Az úthálózat tervezésével járó előmunkálatok234
Az erdőhasználati viszonyok tanulmányozása234
A fogyasztási viszonyok tanulmányozása237
A szállítási költségek tanulmányozása237
A közlekedési és szállítási viszonyok tanulmányozása238
Az úthálózat tervezése239
Tervezés sík vidéken240
Tervezés hegyes vidéken241
Az úthálózatnak a közforgalmi utakhoz való kapcsolása249
Főutak tervezése250
Mellékutak tervezése254
Vendégutak tervezése257
Az úthálózat kiépítése258
Az utak építéséről
Az utak alsó építménye262
Az utak felső építménye263
A kavicsolt utak264
A nem kavicsolt vagy földutak279
A fával borított utak282
Az utak melléképítményei288
A pihenő helyek288
A haránt vízeresztők389
A biztonsági berendezés (kerékvetők és útkorlátok)291
A kilométer-czölöpök294
A műtárgyjelző czölöpök295
A határjelek296
Az útmutatók297
A figyelmeztető táblák297
A fasorok és faültetvények298
Az utak fentartásáról
Jellemzés299
A kavicsolt utak fentartása301
A földutak fentartása312
Az elhanyagolt utak helyreállítása313
Az útkaparók315
A kavics készletezése319
Vasútépítéstan
Általános rész
A vasutak fogalma és haszna327
A vasutak fejlődésének története328
A vasutak általános osztályozása329
A gazdasági vasutak rendszerei331
A kétsínű vasutak
Általános szempontok
Jellemzés333
A pálya fekvése és iránya334
A pálya hosszúsága335
A vontató erő nemei335
Az irányviszonyok337
Az emelkedési viszonyok339
A vágányszélesség vagy nyomköz343
A menetsebesség347
A vonatok nagysága348
A meglevő utak felhasználása349
Szilárd vagy állandó vas- és fapályák
Az alsó építmény350
Az alsó építmény helyreállítása350
Az alsó építmény koronaszélessége355
A belsőség szabványos szelvénye356
A földművek koronamagassága358
A korona felülete359
A vaspályák felső építménye359
Az ágyazás360
A sínaljak vagy talpfák363
A pályasínek368
A sínek megerősítése a talpfákra370
A vánkoslemezek372
A sínhevederek373
A vágány fektetése375
A vágányok összekapcsolása384
A vágányok kereszteződése384
A kitérők391
A fordító korongok400
A fapályák felső építménye403
Hordozható vasutak
Jellemzés409
Szabályrendelet a hordozható vasutakról415
Az alsó építmény416
A felső építmény417
A vágányok nyomköze418
A sínek418
A talpak419
A síneknek a talpakon való megerősítése421
A jármok hosszúsága422
A jármok illesztései424
A kanyarulatok helyreállítása429
A váltók és kitérők430
A keresztezések433
A fordító korongok433
A hordozható vágányok fektetése434
A hordozható vágányok használata az erdőben436
A fafelrakó eszközök438
Félig hordozható vasutak
Jellemzés440
A Wiesenburg-féle pálya442
A Lo-Presti-féle pálya443
A mai félig hordozható vágányok445
A kétsínű vasút forgalmi eszközei
A vasuti kocsik448
A kocsik szerkezete449
A kocsikerekek451
A kerékpárok tengelyei453
A tengelycsapok453
A csapágyak454
A kocsirugók456
Az ütközők456
A kocsik kapcsoló készüléke457
A kocsifékek458
A kocsik tengelyköze462
A kocsik szekrénye463
A kocsik holt és eleven súlya467
A lokomotív468
A gőzkazán gőzfejlesztő képessége471
A lokomotív átlagos vontató ereje472
A lokomotív vízfogyasztása475
A lokomotív tüzelőanyag-fogyasztása476
A lokomotív kiszolgálása476
Néhány erdei vas- és fapálya leírása
A Stepischnigg-féle pálya Törökországban477
Az idriai fapályák480
A krajnai Ratschach-uradalom fapályája484
A Coburg-herczegi jolsvai uradalom fapályája484
Lóvonatú erdei pályák a lippai uradalomban486
A Baiersdorf és Biach által épített erdei fapálya493
A diakovári püspöki uradalom vaspályája494
A szokolováczi gőzerejű erdei vaspálya495
A füzér-radványi lóerejű erdei vaspálya500
Az egysínű vasutak
Jellemzés505
A Pritwitz-féle czölöpös pálya507
A Lippert-féle czölöpös pálya509
A Castel-féle czölöpös pálya510
A Jaussner-féle czölöpös pálya511
A Collet-féle egysínű pálya522
Álló géppel és kötéllel vontatott vasutak
Jellemzés523
A lánczczal való szintes vasuti szállítás529
A kötéllel való szintes vasuti szállítás 535
A kötéllel való siklós vasuti szállítás 539
Meglevő pályák leírása542
A régi alpesi fafelvonók542
Az aurach-völgyi új fafelvonó545
A Sigl-féle sikló546
A salgótarjáni szintes pálya550
Drótkötélpályák
Jellemzés551
Drótkötélcsúsztatók555
A tartókötél556
A vezérgyeplő560
A kitérő állomás566
A kocsi569
Az állomások571
Az üzem571
Angol rendszerű drótkötélpályák575
Német rendszerű drótkötélpályák578
A tartókötél579
A hajtó kötél589
A támasztó állványok594
A kocsik609
A kapcsoló készülék614
Az állomások617
A drótkötélpályák tervezése624
A drótkötélpálya irányának meghatározása625
Az állomások helyének megválasztása625
A támasztó állványok helyének és szerkezetének meghatározása631
A pálya vonalának megszerkesztése és a tartókötél kiszámítása637
A hajtó kötél kiszámítása658
A hajtóerő kiszámítása663
A hajtó és vezető korongok kiszámítása666
Néhány kötélpálya leírása669
A resiczai uradalom erdei kötélpályája669
A vajdahunyadi kötélpálya671
A rimamurány-salgótarjáni vasgyár-társ, vashegy-likéri kötélpályája675
Hídépítéstan
Általános rész
A hidak fogalma679
A hidak osztályozása679
A hidak alkotó részei és kellékei680
A hídtervezés előmunkálatai681
A híd helyének megválasztása 681
A híd irányának megválasztása 684
A híd anyagának megválasztása685
A híd szerkezetének meghatározása687
Az akadály természetének megvizsgálása és felvétele691
A híd szabad nyílásának meghatározása695
A tervrajzok kidolgozása698
A hídépítés előmunkálatai699
A hidak megterheléséről általánosságban 701
A fából való hidak
Jellemzés703
A fahidak anyaga704
A fa tartóssága706
A fa szilárdsága és rugalmassága707
A fából való hidak felosztása, alkotó részei és szerkezeti elvei709
A hídpálya vagy dobogó710
A kocsihidak pályája710
A vasuti hidak pályája716
A hídkorlátok718
A hídtartók722
Az egyszerű gerendatartók722
Az erősbített gerendatartók734
A megvastagított gerendatartók737
A függesztőműves hidak750
A feszítőműves hidak763
A feszítő- és függesztőműves hidak770
A rácsos gerendatartós hidak771
A hídfők és hídlábak783
A kőből való hídfők790
A bakos hídlábak791
A jármos hídlábak796
A kőszekrényes hídlábak804
A fából való hídfők806
A jégtörők810
A fából való hidak elkészítése, megvizsgálása, átvétele és fentartása814
A kőhidak
Jellemzés817
A kőhidak anyaga818
Az építő-kövek szilárdsága819
Az építő-kövek tartóssága820
A kőhidak alakja, támasztó köze és ívmagassága821
A kőhidak alkotó részei és szerkezeti elvei822
A hídpálya823
A hídkorlátok823
A hídpálya tartó szerkezete825
A fedőlemezek825
A bolthajtás826
A czément-béton-vasszerkezetű hidak833
A hídpillérek836
A parti pillérek836
A parti pillérek szárnyfalai837
A mederpillérek838
A pillérek alapzata840
A pillérek anyaga840
A kőhidak elkészítése és leszerelése841
A kőhidak fentartása844
A kőhidaknak nyilásonkint változó méretei845
A vashidak
Jellemzés848
A vashidak anyaga849
A vas szilárdsága849
A vas tartóssága850
A vashidak felosztása, alkotó részei és szerkezeti elvei851
Az egyszerű gerendatartós vashidak858
A szegecselt gerendás vashidak858
A rácsos vasgerendás hidak878
A hídpálya888
A hídkorlátok891
A vashidak elkészítése és átvétele895
A vashidak fentartása899
Utak és vasutak tervezete, költségvetése és építése
Az előtanulmányok és az általános tervezet901
A részletes tervezet902
A műszaki leírás905
Az általános költségvetés908
A részletes költségvetés916
A telekmegváltás918
Az alsó építmény921
A vonal járhatóvá tétele és a takarítási munkák922
A földmunkák923
A rézsűk egyengetése és biztosítása930
Az ideiglenes fentartás932
A rendkívüli kiadások933
A hidak és áteresztők933
A felső építmény939
A kocsiutak felső építménye940
A vas- és fapályák felső építménye942
A magas építmények940
A pályaelzárás, pályabeosztás, melléképítmények, jelzés stb.945
A forgalmi eszközök946
Általános és részletes tervezés, építésvezetés és felügyelet948
Tőkebeszerzés költségei és időközi kamatok948
Előre nem látott kiadások949
Az engedelmező eljárás950
Az építés végrehajtása955

Sobó Jenő

Sobó Jenő műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Sobó Jenő könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem