kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Országos Erdészeti Egyesület |
---|---|
Kiadás helye: | Selmeczbánya |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Könyvkötői vászonkötés |
Oldalszám: | 971 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 24 cm x 16 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Írta: Sobó Jenő magyar kir. bányatanácsos, M. K. Bányászati és Erdészeti Akadémiai rendes tanár. Az Országos Erdészeti Egyesület által 50 arany pályadíjjal jutalmazott munka. Szöveg közé nyomott 1083 ábrával. Nyomtatta Joerges Ágost özv. és fia könyvnyomója Selmeczbányán. |
Bevezetés | 1 |
Az út- és vasútépítéstan czélja és felosztása | 3 |
Útvonalak tervezése és az ezzel járó mérnöki előmunkálatok | |
Általános szempontok | |
Jellemzés | 5 |
A gazdasági utak és vasutak jellege | 5 |
A pálya fekvése | 6 |
A pálya iránya és hosszúsági szelvénye | 7 |
A pálya iránybeli viszonyai | 8 |
A pálya emelkedésbeli viszonyai | 90 |
Általános tervezés | |
Térképek megszerzése, tanulmányozása és kiegészítése | 11 |
A térképeknek rétegvonalakkal való felszerelése | 14 |
A pálya nyomának meghatározása | 36 |
Egészen vagy közel sík, gyengén hullámos és nyilt vidéken | 26 |
Többé-kevésbé dombos, de nyilt vidéken | 37 |
Széles, nyílt völgyekben | 38 |
Hegyes vidéken | 40 |
Útvonalak tervezése rétegvonalas térképen | 46 |
Előzetes hosszúsági szelvények szerkesztése | 50 |
Az általános tervezés méltatása és befejezése | 53 |
Részletes tervezés | |
Az útvonalak kitűzése | 55 |
Egyenes vonalak kitűzése | 56 |
A kanyarulatok kitűzése alárendeltebb utaknál | 59 |
A kanyarulat kezdő és végső pontjának meghatározása | 66 |
A kanyarulat tetőpontjának kitűzése | 68 |
A kanyarulat részletes kitűzése | 70 |
Igen kanyargó pályák kitűzése | 78 |
Kígyódzó pályák (szerpentinák) kitűzése | 79 |
A szelvényezés | 85 |
A vonal lejtmérése és a részletes szelvények elkészítése | 92 |
A részletes hosszúsági szelvény felvétele | 92 |
A keresztszelvények felvétele | 101 |
A földművek kiszámítása | 106 |
A földmű talpa által elfoglalt földterület kiszámítása | 107 |
A rézsűk területének kiszámítása | 110 |
A földművek keresztszelvény-területének kiszámítása | 111 |
A földművek köbtartalmának kiszámítása | 116 |
A földtömegek elosztása és kiegyenlítése | 118 |
A földművek építése | |
A földművek anyaga | 122 |
A talaj megvizsgálása | 123 |
A földművek rézsűi | 125 |
A földművek kitűzése és vázolása | 127 |
A töltések ülepedése | 135 |
A föld ásása vagy termelése | 136 |
A földásás | 137 |
A kőfejtés, kőtörés és kőhasítás | 141 |
A kőrepesztés vagy robbantás | 142 |
A föld szállítása | 151 |
A földhajítás | 151 |
A hordozó edényekkel való szállítás | 151 |
A talicskával való szállítás | 151 |
A kétkerekű kordéval való szállítás | 154 |
A négykerekű szekérrel való szállítás | 156 |
Az ideiglenes vasúton való szállítás | 156 |
A föld feltöltése | 159 |
A földműveknek víztől való mentesítése | 164 |
A szivárgó árkok | 165 |
Az alagcsövek | 166 |
Az oldalárkok | 167 |
A szegélyárkok | 168 |
A talpárkok | 169 |
A csurgók | 170 |
Az árkok biztosítása | 170 |
Az árkok esésének szabályozása | 172 |
Az áteresztők | 173 |
A földművek rézsűinek biztosítása | 180 |
A fűmaggal való bevetés | 180 |
A gyeptéglával való burkolás | 181 |
Az agyagtapasztás | 184 |
A rőzsefonás | 184 |
A beültetés | 185 |
A rőzsetőkével való burkolás | 186 |
A kővel való burkolás | 186 |
A támasztófalak | 189 |
Útépítéstan | |
Általános rész | |
Az erdei utaknak a közutakhoz való viszonya | 193 |
Az erdei utak osztályozása | 195 |
Az utak tekhnikai szempontjai | |
Az útpálya befolyása a vontatásra | 197 |
A kapaszkodók és lejtők befolyása a vontatásra | 200 |
Az utak hosszúsági szelvénye | 204 |
Az utak keresztszelvénye | 210 |
Az utak szélessége | 210 |
A keresztszelvény alakja (domborodás) | 215 |
Az oldalárkok | 218 |
Az erdőn keresztül vezető utak nyilt szelvénye | 218 |
Az utak alaprajzi alakja | 219 |
Az erdei utak erdészeti szempontjai | |
Az erdei úthálózatról általánosságban | 225 |
Az úthálózat viszonya az erdőgazdasági beosztáshoz | 226 |
Az úthálózat tervezésével járó előmunkálatok | 234 |
Az erdőhasználati viszonyok tanulmányozása | 234 |
A fogyasztási viszonyok tanulmányozása | 237 |
A szállítási költségek tanulmányozása | 237 |
A közlekedési és szállítási viszonyok tanulmányozása | 238 |
Az úthálózat tervezése | 239 |
Tervezés sík vidéken | 240 |
Tervezés hegyes vidéken | 241 |
Az úthálózatnak a közforgalmi utakhoz való kapcsolása | 249 |
Főutak tervezése | 250 |
Mellékutak tervezése | 254 |
Vendégutak tervezése | 257 |
Az úthálózat kiépítése | 258 |
Az utak építéséről | |
Az utak alsó építménye | 262 |
Az utak felső építménye | 263 |
A kavicsolt utak | 264 |
A nem kavicsolt vagy földutak | 279 |
A fával borított utak | 282 |
Az utak melléképítményei | 288 |
A pihenő helyek | 288 |
A haránt vízeresztők | 389 |
A biztonsági berendezés (kerékvetők és útkorlátok) | 291 |
A kilométer-czölöpök | 294 |
A műtárgyjelző czölöpök | 295 |
A határjelek | 296 |
Az útmutatók | 297 |
A figyelmeztető táblák | 297 |
A fasorok és faültetvények | 298 |
Az utak fentartásáról | |
Jellemzés | 299 |
A kavicsolt utak fentartása | 301 |
A földutak fentartása | 312 |
Az elhanyagolt utak helyreállítása | 313 |
Az útkaparók | 315 |
A kavics készletezése | 319 |
Vasútépítéstan | |
Általános rész | |
A vasutak fogalma és haszna | 327 |
A vasutak fejlődésének története | 328 |
A vasutak általános osztályozása | 329 |
A gazdasági vasutak rendszerei | 331 |
A kétsínű vasutak | |
Általános szempontok | |
Jellemzés | 333 |
A pálya fekvése és iránya | 334 |
A pálya hosszúsága | 335 |
A vontató erő nemei | 335 |
Az irányviszonyok | 337 |
Az emelkedési viszonyok | 339 |
A vágányszélesség vagy nyomköz | 343 |
A menetsebesség | 347 |
A vonatok nagysága | 348 |
A meglevő utak felhasználása | 349 |
Szilárd vagy állandó vas- és fapályák | |
Az alsó építmény | 350 |
Az alsó építmény helyreállítása | 350 |
Az alsó építmény koronaszélessége | 355 |
A belsőség szabványos szelvénye | 356 |
A földművek koronamagassága | 358 |
A korona felülete | 359 |
A vaspályák felső építménye | 359 |
Az ágyazás | 360 |
A sínaljak vagy talpfák | 363 |
A pályasínek | 368 |
A sínek megerősítése a talpfákra | 370 |
A vánkoslemezek | 372 |
A sínhevederek | 373 |
A vágány fektetése | 375 |
A vágányok összekapcsolása | 384 |
A vágányok kereszteződése | 384 |
A kitérők | 391 |
A fordító korongok | 400 |
A fapályák felső építménye | 403 |
Hordozható vasutak | |
Jellemzés | 409 |
Szabályrendelet a hordozható vasutakról | 415 |
Az alsó építmény | 416 |
A felső építmény | 417 |
A vágányok nyomköze | 418 |
A sínek | 418 |
A talpak | 419 |
A síneknek a talpakon való megerősítése | 421 |
A jármok hosszúsága | 422 |
A jármok illesztései | 424 |
A kanyarulatok helyreállítása | 429 |
A váltók és kitérők | 430 |
A keresztezések | 433 |
A fordító korongok | 433 |
A hordozható vágányok fektetése | 434 |
A hordozható vágányok használata az erdőben | 436 |
A fafelrakó eszközök | 438 |
Félig hordozható vasutak | |
Jellemzés | 440 |
A Wiesenburg-féle pálya | 442 |
A Lo-Presti-féle pálya | 443 |
A mai félig hordozható vágányok | 445 |
A kétsínű vasút forgalmi eszközei | |
A vasuti kocsik | 448 |
A kocsik szerkezete | 449 |
A kocsikerekek | 451 |
A kerékpárok tengelyei | 453 |
A tengelycsapok | 453 |
A csapágyak | 454 |
A kocsirugók | 456 |
Az ütközők | 456 |
A kocsik kapcsoló készüléke | 457 |
A kocsifékek | 458 |
A kocsik tengelyköze | 462 |
A kocsik szekrénye | 463 |
A kocsik holt és eleven súlya | 467 |
A lokomotív | 468 |
A gőzkazán gőzfejlesztő képessége | 471 |
A lokomotív átlagos vontató ereje | 472 |
A lokomotív vízfogyasztása | 475 |
A lokomotív tüzelőanyag-fogyasztása | 476 |
A lokomotív kiszolgálása | 476 |
Néhány erdei vas- és fapálya leírása | |
A Stepischnigg-féle pálya Törökországban | 477 |
Az idriai fapályák | 480 |
A krajnai Ratschach-uradalom fapályája | 484 |
A Coburg-herczegi jolsvai uradalom fapályája | 484 |
Lóvonatú erdei pályák a lippai uradalomban | 486 |
A Baiersdorf és Biach által épített erdei fapálya | 493 |
A diakovári püspöki uradalom vaspályája | 494 |
A szokolováczi gőzerejű erdei vaspálya | 495 |
A füzér-radványi lóerejű erdei vaspálya | 500 |
Az egysínű vasutak | |
Jellemzés | 505 |
A Pritwitz-féle czölöpös pálya | 507 |
A Lippert-féle czölöpös pálya | 509 |
A Castel-féle czölöpös pálya | 510 |
A Jaussner-féle czölöpös pálya | 511 |
A Collet-féle egysínű pálya | 522 |
Álló géppel és kötéllel vontatott vasutak | |
Jellemzés | 523 |
A lánczczal való szintes vasuti szállítás | 529 |
A kötéllel való szintes vasuti szállítás | 535 |
A kötéllel való siklós vasuti szállítás | 539 |
Meglevő pályák leírása | 542 |
A régi alpesi fafelvonók | 542 |
Az aurach-völgyi új fafelvonó | 545 |
A Sigl-féle sikló | 546 |
A salgótarjáni szintes pálya | 550 |
Drótkötélpályák | |
Jellemzés | 551 |
Drótkötélcsúsztatók | 555 |
A tartókötél | 556 |
A vezérgyeplő | 560 |
A kitérő állomás | 566 |
A kocsi | 569 |
Az állomások | 571 |
Az üzem | 571 |
Angol rendszerű drótkötélpályák | 575 |
Német rendszerű drótkötélpályák | 578 |
A tartókötél | 579 |
A hajtó kötél | 589 |
A támasztó állványok | 594 |
A kocsik | 609 |
A kapcsoló készülék | 614 |
Az állomások | 617 |
A drótkötélpályák tervezése | 624 |
A drótkötélpálya irányának meghatározása | 625 |
Az állomások helyének megválasztása | 625 |
A támasztó állványok helyének és szerkezetének meghatározása | 631 |
A pálya vonalának megszerkesztése és a tartókötél kiszámítása | 637 |
A hajtó kötél kiszámítása | 658 |
A hajtóerő kiszámítása | 663 |
A hajtó és vezető korongok kiszámítása | 666 |
Néhány kötélpálya leírása | 669 |
A resiczai uradalom erdei kötélpályája | 669 |
A vajdahunyadi kötélpálya | 671 |
A rimamurány-salgótarjáni vasgyár-társ, vashegy-likéri kötélpályája | 675 |
Hídépítéstan | |
Általános rész | |
A hidak fogalma | 679 |
A hidak osztályozása | 679 |
A hidak alkotó részei és kellékei | 680 |
A hídtervezés előmunkálatai | 681 |
A híd helyének megválasztása | 681 |
A híd irányának megválasztása | 684 |
A híd anyagának megválasztása | 685 |
A híd szerkezetének meghatározása | 687 |
Az akadály természetének megvizsgálása és felvétele | 691 |
A híd szabad nyílásának meghatározása | 695 |
A tervrajzok kidolgozása | 698 |
A hídépítés előmunkálatai | 699 |
A hidak megterheléséről általánosságban | 701 |
A fából való hidak | |
Jellemzés | 703 |
A fahidak anyaga | 704 |
A fa tartóssága | 706 |
A fa szilárdsága és rugalmassága | 707 |
A fából való hidak felosztása, alkotó részei és szerkezeti elvei | 709 |
A hídpálya vagy dobogó | 710 |
A kocsihidak pályája | 710 |
A vasuti hidak pályája | 716 |
A hídkorlátok | 718 |
A hídtartók | 722 |
Az egyszerű gerendatartók | 722 |
Az erősbített gerendatartók | 734 |
A megvastagított gerendatartók | 737 |
A függesztőműves hidak | 750 |
A feszítőműves hidak | 763 |
A feszítő- és függesztőműves hidak | 770 |
A rácsos gerendatartós hidak | 771 |
A hídfők és hídlábak | 783 |
A kőből való hídfők | 790 |
A bakos hídlábak | 791 |
A jármos hídlábak | 796 |
A kőszekrényes hídlábak | 804 |
A fából való hídfők | 806 |
A jégtörők | 810 |
A fából való hidak elkészítése, megvizsgálása, átvétele és fentartása | 814 |
A kőhidak | |
Jellemzés | 817 |
A kőhidak anyaga | 818 |
Az építő-kövek szilárdsága | 819 |
Az építő-kövek tartóssága | 820 |
A kőhidak alakja, támasztó köze és ívmagassága | 821 |
A kőhidak alkotó részei és szerkezeti elvei | 822 |
A hídpálya | 823 |
A hídkorlátok | 823 |
A hídpálya tartó szerkezete | 825 |
A fedőlemezek | 825 |
A bolthajtás | 826 |
A czément-béton-vasszerkezetű hidak | 833 |
A hídpillérek | 836 |
A parti pillérek | 836 |
A parti pillérek szárnyfalai | 837 |
A mederpillérek | 838 |
A pillérek alapzata | 840 |
A pillérek anyaga | 840 |
A kőhidak elkészítése és leszerelése | 841 |
A kőhidak fentartása | 844 |
A kőhidaknak nyilásonkint változó méretei | 845 |
A vashidak | |
Jellemzés | 848 |
A vashidak anyaga | 849 |
A vas szilárdsága | 849 |
A vas tartóssága | 850 |
A vashidak felosztása, alkotó részei és szerkezeti elvei | 851 |
Az egyszerű gerendatartós vashidak | 858 |
A szegecselt gerendás vashidak | 858 |
A rácsos vasgerendás hidak | 878 |
A hídpálya | 888 |
A hídkorlátok | 891 |
A vashidak elkészítése és átvétele | 895 |
A vashidak fentartása | 899 |
Utak és vasutak tervezete, költségvetése és építése | |
Az előtanulmányok és az általános tervezet | 901 |
A részletes tervezet | 902 |
A műszaki leírás | 905 |
Az általános költségvetés | 908 |
A részletes költségvetés | 916 |
A telekmegváltás | 918 |
Az alsó építmény | 921 |
A vonal járhatóvá tétele és a takarítási munkák | 922 |
A földmunkák | 923 |
A rézsűk egyengetése és biztosítása | 930 |
Az ideiglenes fentartás | 932 |
A rendkívüli kiadások | 933 |
A hidak és áteresztők | 933 |
A felső építmény | 939 |
A kocsiutak felső építménye | 940 |
A vas- és fapályák felső építménye | 942 |
A magas építmények | 940 |
A pályaelzárás, pályabeosztás, melléképítmények, jelzés stb. | 945 |
A forgalmi eszközök | 946 |
Általános és részletes tervezés, építésvezetés és felügyelet | 948 |
Tőkebeszerzés költségei és időközi kamatok | 948 |
Előre nem látott kiadások | 949 |
Az engedelmező eljárás | 950 |
Az építés végrehajtása | 955 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.