Erdélyország története I-II.

Előszó

Jelen munkát olvasókönyvül készítettem a nagyközönség, főként az ifjú nemzedék számára, tekintettel arra, hogy az anyaállam történeteiről írott munkákat kiegészítse. Való igaz, hogy főként az utolsó időben a magyarországi történetírók kellően méltányolják Erdély fontosságát, tanulmányozzák, mívelik történetének forrásait, s jóval terjedelmesebben s méltányosabban írnak róla, mint elődjeik. De természetesen munkáik terve sem engedi meg, hogy többre terjeszkedjenek ki, mint az érintkezési pontokra, s minden méltányosságok, jó igyekezetök mellett is sem terök, sem alkalmok sincs a régi előítéletek egész halmazát lerontani, és a kis állam intézményeit, melyek oly gyakorlatiak, küzdelmeit, melyben annyi a kitartás, szenvedéseit, melyek egy pár esetben a világtörténetben páratlanul állanak, egy egész képben mutatni fel. Azon korról, melyben Erdély őrvidék volt, s melyben institutioinak alapjait megvetette, azon hetedfél századról említést is alig tesznek. Azután, hogy a separatio megtörtént, az új ország külön államélete tárgyalásuk keretébe hasonlag nem illeszthető, annyi sajátsággal és eltérő színezettel bír az. Mentsen Isten, hogy ezt hibáztassam. Ez az eset áll minden kiváltságolttal és őrvidékkel, minden társ- és mellékországgal szemben, s az nem is lehet másként mindaddig, míg mindezeknek külön, részletes és kimerítő monográfiája nem áll a történetíró rendelkezésére. Vissza