Erdélyi Református Naptár az 1994. évre

Előszó

A határkőnél találkozunk. Egy pillanatra visszanézünk. 1993 immár lezárt ország. Visszamenni bele nem lehet. Múlttá merevültek benne sikereink és sikertelenségeink, tévedéseink és bűneink, reményeink és keserűségeink. Az életünk egy darabja lezáródott.
Új év jön és előre nézünk. Mi jön felénk és mi felé megyünk? Keresztelők öröme, temetések bánata, a jóság ereje vagy a gonoszság hatalma vesz majd körül? Mi lesz iskoláinkkal, gyermekeinkkel, épülő templomainkkal s utolsó várunkkal, az otthonunkkal? 365 nap 365 lehetőség jóra és rosszra, szívmelengető drága hírekre és nagy megraboltatásokra. Immár hozzászoktunk, hogy a valóságban mindig égjen valami. Vajon nem ég-e el egyszer a lelkünk is?
Mi lesz velünk?
Isten népe nem csak hátra és előre, hanem mindenekfölött felfelé néz. Ez a harmadik látás, ami a világnak nem adatott meg, csak nekünk. Mi visszanézünk, de a múltunkban nemcsak a tegnapot látjuk, hanem Istent is. Meghallgatott imádságunk emléke jön velünk, életünk apró és hatalmas kinyíló csodái kísérnek (mert az is csoda, hogy még vagyunk), s tudjuk, a tegnapban is ott járt Isten, s a lezáratott múltért is meghalt a mi Krisztusunk. És előrenézünk a teljes bizonytalanságba, de jövőnk felett látjuk Istennél a boldog bizonyosságot, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem következendők, semmi sem szakíthat el minket az Istennek szerelmétől, amely van a mi Urunk Jézus Krisztusban (Róm 8,38-39).
Az új év partján ezzel a bizonyossággal köszöntelek benneteket, Kedves Testvéreim. Együtt jártunk meg egy esztendőt, együtt indultunk egy új felé a mi Krisztusunkkal. Mi őreá nézünk és nem csüggedünk. Templomot építünk, otthont teremtünk, s elmondjuk csendben az Igét: Istenben bízom, nem félek, ember mit árthat nékem!
Elég-e ennyi? Ha komolyan vesszük, biztosan elég. Mert akkor Isten közelében lassan átváltozunk és bátrabbakká, derűsebbekké és jobbakká válunk.
Kérjük Istent, hogy legyen ez az év minden külső várakozásaink mellett a Krisztus szerinti boldog belső átváltozások éve is. A küszöbön emeljük fel szívünket Istenhez, s imádkozzunk a zsoltárossal együtt: „Taníts minket úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk" (Zsolt 90,12).
Hallgass meg bennünket, Istenünk. Ámen. Vissza