Előszó
Rendhagyó utazásra hívjuk meg kedves olvasóinkat. Olyan ez, mint egy kalandtúra, amikor hosszú útra indul az ember. Lehet, hogy kissé ismeri is azt az országot, vidéket, ahová készül, de minden...
Tovább
Előszó
Rendhagyó utazásra hívjuk meg kedves olvasóinkat. Olyan ez, mint egy kalandtúra, amikor hosszú útra indul az ember. Lehet, hogy kissé ismeri is azt az országot, vidéket, ahová készül, de minden részletében bizonyára már nem. A Tündérkert fogalom mindenki előtt ismerősen hangzik. Minden magyar - jelenlegi lakhelyétől függetlenül - el tud mondani néhány élményt, gondolatot erről a különleges országról. De vajon a lenyűgöző tájakon és a vendégszerető embereken kívül mi az, ami leginkább megfog itthonit vagy idelátogatót egyaránt? Nem kell sokat gondolkodnunk, hogy kimondjuk a választ: természetesen a gasztronómia. Azok az ízek, melyekkel a vidék bejárása közben találkozhatunk, azok a remek fogások, melyek csak itt és így készülhetnek el. Mert nem elég a jó recept, a nagyszerű tudás, a lelkesedés mellett kellenek ide valódi alapanyagok is, melyek igazi minőségükben csakis a hagyományos parasztgazdaságok udvaraiban, kertjeiben lelhetők fel. A hátsó udvarban kapirgáló jércétől az ólban röfögő malacig, a hegyi legelőről hazatérve az istállóban békésen kérődző, igazi házi tejet adó tehénig vagy akár bivalyig. A kis konyhakertben fűszernövények, a veteményesben biozöldségek, a gyümölcsösben lehet, hogy kicsit kukacos, de valódi zamatot árasztó gyümölcsök teremnek. Vagyis minden feltétel adott ahhoz, hogy az asztalra tiszta forrásból származó alapanyagokból elkészített finom falatok kerüljenek. A modern kor szerencsére még nem tudta elpusztítani mindenhol a kis parasztgazdaságokat, ahol még emlékeznek őseink étkezési szokásaira, egyszerű és nagyszerű fogásaira. Ezek megkóstolására hívjuk meg Önöket is, hogy feledhetetlenné tegyük ezt az utazást, amelyen gyönyörű tájakat láthatnak, felelevenednek neves emberek és régmúlt történetek, de szólunk a régóta bevált és napjainkig is megőrzött gasztronómiai szokásokról is. 12 tájegységre osztottuk Erdélyt, bemutatva mindent, ami ebbe a közel 500 oldalas kalendáriumba belefér: egy kis történelem meg helyismeret, szokások, de főként fogások. Az év minden napjára jut egy-egy ötlet az elmúlt korszakok, de ugyanakkor napjaink ételkölteményeiből is, mert az Erdélyi Konyha nemcsak hagyományőrző, hanem befogadó is, nagyon hamar létjogosultságot nyertek az évszázadok óta itt élő népek ételei, szervesen beépülve a már megszokott és elfogadott ételek közé.
Recepttár és ugyanakkor hasznos olvasmány ez a kötet, hiszen az ételleírásokon túl azok, akik szerkesztették, Erdély neves gasztrobloggerei, személyes élményeiket, észrevételeiket is megosztják Önökkel egy-egy étel kapcsán. Nem marad más hátra, mint a hagyományos jókívánság a kiadó részéről, akárcsak egy szépen megterített, finomságokkal megrakott asztal láttán: használják, fogyasszák egészséggel!
Vissza