Fülszöveg
E könyv írásait harminc év összegző tanulmányaiból és rövidebb bírálataiból válogattam. Azokról a művekről és írókról szólnak, akiket ma is szeretek, történetükről, korukról, és főképpen Kolozsvárról. A könyvnek, amely „egy ügy", hiszen kizárólag Erdélyben született művek a tárgyai - a címe is innen való: Misztótfalusi Kis Miklós szellemét idézi, házsongárdi kőlapja alól. „Magyarország nem ismeri Erdélyt - írta volt Kazinczy 1816-ban, az Erdélyi levelekben. Megszokván nyugot felé venni útunkat valamikor honunkból kimozdulunk, feledjük, hogy kelet felé egy rokon nép lakik, melyet nem illik nem ismernünk." A díszmagyar című; „magyar-magyar szellemi útikönyv" (Korona Kiadó, 2006.) után most az Erdélyi Féniks is utazni hív. Utazni a közelmúltba, Jakabffy Elemér és az Erdélyi Fiatalok (1930-1941) nemzedékének tagjai közé, és a hetvenes-nyolcvanas évekbe, kor- és nemzedéktársaim közé. Az első generáció még a hirtelen rászakadt kisebbségi sorsban kereste az új modus vivendit, erkölcsi...
Tovább
Fülszöveg
E könyv írásait harminc év összegző tanulmányaiból és rövidebb bírálataiból válogattam. Azokról a művekről és írókról szólnak, akiket ma is szeretek, történetükről, korukról, és főképpen Kolozsvárról. A könyvnek, amely „egy ügy", hiszen kizárólag Erdélyben született művek a tárgyai - a címe is innen való: Misztótfalusi Kis Miklós szellemét idézi, házsongárdi kőlapja alól. „Magyarország nem ismeri Erdélyt - írta volt Kazinczy 1816-ban, az Erdélyi levelekben. Megszokván nyugot felé venni útunkat valamikor honunkból kimozdulunk, feledjük, hogy kelet felé egy rokon nép lakik, melyet nem illik nem ismernünk." A díszmagyar című; „magyar-magyar szellemi útikönyv" (Korona Kiadó, 2006.) után most az Erdélyi Féniks is utazni hív. Utazni a közelmúltba, Jakabffy Elemér és az Erdélyi Fiatalok (1930-1941) nemzedékének tagjai közé, és a hetvenes-nyolcvanas évekbe, kor- és nemzedéktársaim közé. Az első generáció még a hirtelen rászakadt kisebbségi sorsban kereste az új modus vivendit, erkölcsi életprogramot, de közös cselekvési tervet is adva. Az Erdélyi Fiatalok: írók, lelkészek, kutatók, szociográfusok és publicisták ezért alkothattak olyan, valóban máig meghatározó nemzedéket, amelyik a mentalitás, a közgondolkodás átformálásáért fáradozott. A másik nagy rajzás csak részben nemzedék; inkább utókoruk, hiszen a hetvenes-nyolcvanas évek fiatal íróit a szellemi alapozás hősi korától már világok választották el. Legjobbjaik mégis olyan klasszikus és modern, sőt naprakész irodalmi műveltséget, történelmi és filozófiai szaktudást gyűjtöttek magukba, amelyet azután önnön létük vizsgálatára: a maguk történetére; saját sorsukra és irodalmukra vetítve fordítottak vissza. A korszerű tudás így talált vissza a tulajdon közösségébe, éthosz és elmélet sajátos összefonódása által, nyelvfilozófia és praxis, egyén és társadalom, demokrácia, szabadság pátosztalan kritikai reflexiójában. Így lépett ki az elmélet a filozófiából, s lett megtermékenyítője a szépirodalomnak, a történetiség átértelmezésének, ezáltal a kulturális önszemlélet radikális megújításának. És ami a régieket az újakkal oly szorosan összekapcsolja: erkölcs és tehetség, tudás és bátorság. Hogyha még olvassuk őket, nem azt látjuk, hogy műveik „megőrizték aktualitásukat", inkább azt, hogy legtöbbjük éppen ma aktuális igazán. Nemcsak mert „az idő" végre talán megérett rájuk, hanem főleg azért, mert igazat írtak. Csapody Miklós A Limpopo felső folyása mentén van egy termeszvár. Ennek a termeszvárnak a kusza folyosóin keresztül vezet az út a Gondolatok és Szavak Gyűjteményéhez. A gyűjtemény egyik állománya azokat a gondolatokat tartalmazza, amelyek az emberek - minden valaha élt ember - fejében valaha megszülettek. A másik állomány azt tartalmazza, amit az emberek valaha mondtak. Egy vén gorilla egyezteti a kettőt, s valahányszor különbségeket talál közöttük a fejét csóválja, és haragosan megdöngeti a mellét. Mikor a gorilla eljut munkája végére, az emberek új nyelvet fognak kapni, amelyen csak olyasmi mondható ki, ami megfelel annak, amit gondolnak.
Vissza