1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Erdélyi Féniks

Tanulmányok és kritikák

Szerző
Budapest
Kiadó: Korona Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 334 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 20 cm
ISBN: 978-963-9589-07-0
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

E könyv írásait harminc év összegző tanulmányaiból és rövidebb bírálataiból válogattam. Azokról a művekről és írókról szólnak, akiket ma is szeretek, történetükről, korukról, és főképpen Kolozsvárról. A könyvnek, amely „egy ügy", hiszen kizárólag Erdélyben született művek a tárgyai - a címe is innen való: Misztótfalusi Kis Miklós szellemét idézi, házsongárdi kőlapja alól. „Magyarország nem ismeri Erdélyt - írta volt Kazinczy 1816-ban, az Erdélyi levelekben. Megszokván nyugot felé venni útunkat valamikor honunkból kimozdulunk, feledjük, hogy kelet felé egy rokon nép lakik, melyet nem illik nem ismernünk." A díszmagyar című; „magyar-magyar szellemi útikönyv" (Korona Kiadó, 2006.) után most az Erdélyi Féniks is utazni hív. Utazni a közelmúltba, Jakabffy Elemér és az Erdélyi Fiatalok (1930-1941) nemzedékének tagjai közé, és a hetvenes-nyolcvanas évekbe, kor- és nemzedéktársaim közé. Az első generáció még a hirtelen rászakadt kisebbségi sorsban kereste az új modus vivendit, erkölcsi... Tovább

Fülszöveg

E könyv írásait harminc év összegző tanulmányaiból és rövidebb bírálataiból válogattam. Azokról a művekről és írókról szólnak, akiket ma is szeretek, történetükről, korukról, és főképpen Kolozsvárról. A könyvnek, amely „egy ügy", hiszen kizárólag Erdélyben született művek a tárgyai - a címe is innen való: Misztótfalusi Kis Miklós szellemét idézi, házsongárdi kőlapja alól. „Magyarország nem ismeri Erdélyt - írta volt Kazinczy 1816-ban, az Erdélyi levelekben. Megszokván nyugot felé venni útunkat valamikor honunkból kimozdulunk, feledjük, hogy kelet felé egy rokon nép lakik, melyet nem illik nem ismernünk." A díszmagyar című; „magyar-magyar szellemi útikönyv" (Korona Kiadó, 2006.) után most az Erdélyi Féniks is utazni hív. Utazni a közelmúltba, Jakabffy Elemér és az Erdélyi Fiatalok (1930-1941) nemzedékének tagjai közé, és a hetvenes-nyolcvanas évekbe, kor- és nemzedéktársaim közé. Az első generáció még a hirtelen rászakadt kisebbségi sorsban kereste az új modus vivendit, erkölcsi életprogramot, de közös cselekvési tervet is adva. Az Erdélyi Fiatalok: írók, lelkészek, kutatók, szociográfusok és publicisták ezért alkothattak olyan, valóban máig meghatározó nemzedéket, amelyik a mentalitás, a közgondolkodás átformálásáért fáradozott. A másik nagy rajzás csak részben nemzedék; inkább utókoruk, hiszen a hetvenes-nyolcvanas évek fiatal íróit a szellemi alapozás hősi korától már világok választották el. Legjobbjaik mégis olyan klasszikus és modern, sőt naprakész irodalmi műveltséget, történelmi és filozófiai szaktudást gyűjtöttek magukba, amelyet azután önnön létük vizsgálatára: a maguk történetére; saját sorsukra és irodalmukra vetítve fordítottak vissza. A korszerű tudás így talált vissza a tulajdon közösségébe, éthosz és elmélet sajátos összefonódása által, nyelvfilozófia és praxis, egyén és társadalom, demokrácia, szabadság pátosztalan kritikai reflexiójában. Így lépett ki az elmélet a filozófiából, s lett megtermékenyítője a szépirodalomnak, a történetiség átértelmezésének, ezáltal a kulturális önszemlélet radikális megújításának. És ami a régieket az újakkal oly szorosan összekapcsolja: erkölcs és tehetség, tudás és bátorság. Hogyha még olvassuk őket, nem azt látjuk, hogy műveik „megőrizték aktualitásukat", inkább azt, hogy legtöbbjük éppen ma aktuális igazán. Nemcsak mert „az idő" végre talán megérett rájuk, hanem főleg azért, mert igazat írtak. Csapody Miklós A Limpopo felső folyása mentén van egy termeszvár. Ennek a termeszvárnak a kusza folyosóin keresztül vezet az út a Gondolatok és Szavak Gyűjteményéhez. A gyűjtemény egyik állománya azokat a gondolatokat tartalmazza, amelyek az emberek - minden valaha élt ember - fejében valaha megszülettek. A másik állomány azt tartalmazza, amit az emberek valaha mondtak. Egy vén gorilla egyezteti a kettőt, s valahányszor különbségeket talál közöttük a fejét csóválja, és haragosan megdöngeti a mellét. Mikor a gorilla eljut munkája végére, az emberek új nyelvet fognak kapni, amelyen csak olyasmi mondható ki, ami megfelel annak, amit gondolnak. Vissza

Tartalom

Előszó [9]
ALAPOZÓK
Jakabffy Elemér, a közpolitikus [15]
Egy nemzedék fellépése
A Tizenegyek (1923) és előzményei [49]
Program és nemzedék
Az Erdélyi Fiatalok előtörténete (1923-1929) [57]
Egy nemzedék iskolája: az Erdélyi Fiatalok
Eszmék és küzdelmek (1929-1931) [82]
Hőskor és hanyatlás
Az Erdélyi Fiatalok története 1930-1933 között [99]
Jancsó Béla és az Erdélyi Fiatalok fellépése [118]
A toronyember
László Dezső emlékére [131]
A KORTÁRS UTÓKOR
Erdélyi Féniks
Irodalom- és művelődéstörténeti munkák tizenöt év romániai magyar könyvkiadásában
(1960-1975) [141]
Bözödi György és a Székely bánja [157]
„ szivárványtalan lesz a birodalom "
A hetvenes évek romániai fiatal magyar költészetéről [168]
Értelem és remény
Tíz év fiatal erdélyi magyar irodalma (1977-1987) [174]
Csipike és testvérei
Az erdélyi magyar gyermekirodalom [197]
A „ más idő fészkein "
Szilágyi István Kő hull apadó kútba című regényének értelmezéséhez [214]
Harmadnapon
Kányádi Sándor: Sörény és koponya [228]
„Sürgetek sajgó igéket... "
A cselekvő remény alakzatai Farkas Árpád költészetében [236]
A JELENKOR TÖRTÉNELME
„Emelnem kell a világon "
Bajor Andor: Az éjjeliőr nem tud aludni [251]
A képzeletbeli ásatás
Lászlóffy Aladár regénye [253]
Csiki László: Titkos fegyverek [256]
„Barátokat, ne holló-lelkű népet"
Vári Attila művészetéről [259]
Múltak, álmok, képek
Mózes Attila: Yesterday, Az oroszlán hava és egyéb történetek [264]
Lakott mondatok közelében
Markó Béla lírájáról [267]
Friss hó a könyvön
Markó Béla újabb versei [270]
Legendák ellenében
Beszélgetés Varga Lajos Mártonnal
Cs. Gyímesi Éva Álom és értelem című könyvéről [273]
Gyöngy és homok
Cs. Gyímesi Éva elemzései [278]
Az elásott kincs városa
Bálint István János: Kincses Kolozsvár I-II. [282]
Önazonosság, mentalitás, irodalom
Pomogáts Béla: A transzilvánizmus. Az Erdélyi Helikon ideológiája [290]
Tollal is csak fegyvert forgató
Jordáky Lajos: Józsa Béla [296]
József Attila Erdélyben
Kántor Lajos: A hiány értelmezése [300]
A nép szolgálatában
Kacsó Sándor nyolcvan éves [302]
A progresszió áramában
Méliusz József hetvenéves [304]
„A költészet szigorú szerzetem99
Horváth Imre hetvenöt éves [306]
Költő, kortanú szóval
Szilágyi Domokos: Tengerparti lakodalom [307]
Fülöp Antal Andor, Kolozsvár festője (1908-1979) [309]
Akinek régi korokból súgnak
Jakobovits Miklós képei [311]
Kántor Lajos erődítményei [314]
Az írások első megjelenési helye [322]
Névmutató [323]
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
Erdélyi Féniks Erdélyi Féniks Erdélyi Féniks

A lapélek és néhány oldal foltosak.

Állapot:
3.500 ,-Ft
18 pont kapható
Kosárba